Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-336
172 336. országos ülfo márczlus 29. 1884 ségesnek, hogy a tolonczügy államosittassék. A kérvényi bizottság határozata a következő : Ezen kérvény a ministerelnök mint belügyministernek és a pénzügyministernek adatik ki. Elnök: Kiadatik a ministerelnök mint belügyministernek. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) Benkő Géza galgóezi királyi járásbiró kérvényét, melyben kéri, hogy az őt megillető 10°/« fizetés-pótlék részére leendő utalványozása elrendeltessék. Székely Elek előadó : T. ház ! Ezen kérvénynél ugyanazon eset forog fenn, a melyet Bobok György kérvénye alkalmával előadni szerencsém volt, ennélfogva a határozati javaslat is ugyanaz. Az igazságügyminister eljárása a törvény világos rendelkezésén alapulván, intézkedés szüksége fenn nem forog, minélfogva ezen kérvény viszszavehetés ezéljából, a ház irodájában elhelyeztetni rendeltetik. Elnök: Visszavehetés ezéljából a ház irodájában helyeztetik el. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Fábry Lajos rimaszombati lakos élethossziglani nyugdíj iránt kérelmez. Székely Elek előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Ezen kérvény az igazságügyi ministernek adatik ki. Berzeviczy Albert jegyző [olvassa): Komárommegye közönsége a marhasó árának lehető leszállítása iránt. Székely Elek élöadó : A kérvényi bizottság határozó, ti javaslata a következő: A háznak f. é. 3507. sz. határozatához képest ezen kérvény a pénzügyministernek lenne kiadandó. Kovács Albert: T. ház ! A határozati javaslatra magára nem szándékozom észrevételt tenni s talán nem is szólalnék fel, miután az csak hivatkozást foglal magában a ház régibb határozatára ; de nem tehetem, hogy egy pár észrevételt ne tegyek arra a körülményre, a mi ezen kérvénynek a szövegéből is kitűnik, de máshonnan is tudjuk, hogy t. i. a ministerium az ily tárgyú kérvényeket azzal szokta visszautasítani, hogy addig le nem szállíthatja a marhasó árát, mig nem sikerül egy olyan szert feltalálni, mely által a só emberi használatra alkalmatlanná válik, ngy hogy az állatra nézve az mégis alkalmas legyen. No hát t. pénzügyminister ur — mert ő neki szól tulaj donkép a dolog — akármelyik fiatal vegyész megadhatja e részben azt a felvilágosítást, hogy a tudomány mai fejlettségi színvonalán semmi kilátás nincs arra, hogy egy ilyen szert valaha feltalálhassanak, mert az emberi és állati physikai organismus között nines oly lényeges különbség, hogy valami az emberre ártalmes legyen, de az állatra nézve még mindig ártalmatlan maradjon. | | Csupán undorítóvá lehetne tenni az emberre nézve az ilyen sót, de az is csak relatív dolog, az egyik annak találná, a másik nem. Ha már ilyen indokolással szemben a szegény földmíves gazda elgondolja azt, hogy pl. Szerbia a sót a marosujvári sóbányánál vásárolja és mégis Belgrádban a kiskereskedésben olcsóbb a só, mint Maros-Ujváron a bánya szájánál; ha látja, hogy M.-Ujváron millió meg millió apró és földes sót a Marosba dobnak és nem bocsátják az ő használatára valamivel olcsóbb áron, ha ilyen tényekkel szemben azt hallja a kormánytól, hogy ő rendkívül fáradozik épen most a eirculi quadratuma feltalálásán, mindeddig azonban ezt feltalálnia nem sikerült, de ha majd feltalálja le fogja szállítani a marhasó árát, akkor az a szegény földmíves gazda nem képes elhinni, hogy mindezen intézkedések az ő maradandó gazdasági érdekeinek megfelelőleg történnek és hajlandó egyéb indokokat keresni s nevetni fogja í>zt,hogy a tudomány által kivannak feltaláltatni egy olyan szert, melyet a tudomány lehetetlennek mond. En tehát tisztelettel kérem a t. kormányt, hogy ha még egyszer feleletet ád ilyen kérdésekre, méltóztassék azt olyan alakban adni, mely nem ugy hangzik, mint a eirculi quadratnm, hanem megmondani az igazi okot; és még sokkal szivesebben veszi a közönség, ha indok helyett ténynyel kedveskedik neki és a marhasó árát valóban leszállítja. Mert annál a futólagos kincstári érdeknél, a mely ez által kárt fog szenvedni, a menynyiben visszaélések bizonyára történni fognak, sokkal maradandóbb érdeket fog előmozdítani ép a szegényebb osztály marhatartásánál. Ajánlom a kérvényt a kormánynak komoly figyelmébe, nem olyanba, minőben a kérvények mostanáig részesültek. Elnök: A kérvény tehát a pénzügyministernek adatik ki. T. ház! A 44dk sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása befejeztetett, következnék Németh Albert képviselő ur interpellatiója.A képviselő ur azonban interpellatióját visszavonta. Időközben interpellatiót jegyzett be Göndöcs Benedek képviselő ur, kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt meghallgatni ? (Halljuk!) GÖndÖCS Benedek: T. ház! A regale megváltása ügyében 1883. február 1-én — az uzsora törvény tárgyalása alkalmával — a korcsmahitelnél felemlítem mellékesen, hogy regale megváltását illetőleg Csaba, Szarvas és Orosháza községek példáját kellene minden községnek követni, akkor bizonyos idő leteltével minden községnek nagy s állandó jövedelemi forrást nyújtana a regáléból befolyó jövedelem; — bebizonyítottam azon alkalommal, hogy minden község képes lenne a regálét megváltani oly formán, ha a megye által megengedtetnék, hogy 36—46 évi
