Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

528. országos lés márczins 14 1884 11 most következni, midőn az összes vizek tömegesen, rohamosan fognak a Dunába beömleni. Még egy fontos körülmény veendő itt figyelembe s ez az, hogy a Dunának épen Báziástól fogva alsó' része a viz levezetésére a meder természeténél fogva, nem alkalmas. Egy vigasztaló van abban, ha bekövetkezik a vaskapunak és azon felül is a medernek hajózhatás szempontjából szabályoztatása. Ez esetben a viz gyorsabb lefolyása is eszközöltetni fog. Az a kérdés merül tehát fel, hogy most, midőn a Tisza és annak összes mellékfolyói gyorsabb szabályozását lehetővé teszszük,nem szükséges-e már most új intézkedések megtétele, melyek szerint a szabályozás által, a mely itt eszközöltetik, egy más vidék tetemes, talán elháríthatatlan károkat* ne szenvedjen. És én ezen vidékre tekintettel kellő megnyugvással akkor lehetnék, ha a kormány kijelentené, hogy figyelmét ezen bekövetkező esetlegesség nemcsak nem kerülte ki, hanem, adandó alkalommal a törvényhozás elé terjeszti azon javaslatokat,, a melyek ezen nézetem szerint okvetetlenül bekövetkezhető károk elhárítását ezélozzák. Én, t. ház, részemről a törvény]avaslatof|általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Becker János: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) A Tiszavölgy ármentesítésének múltja ép oly szomorú mint jelen helyzete és az előttünk fekvő törvényjavaslat sem nyújt garantiát egy jobb jövő iránt. A szegedi katasztropha után a kormány nagyszabású védmüveket teremtett magas egységi árak mellett, minek folytán az 1881-ik évi LII. t.-ezikk alapján — a mesterségesen felduzzasztott vízmagasság alá eső területeket is •— a műszaki ártérfejlesztés befejezte előtt egy hozzávetőleg megállapított aranykulcs szerint oly teherrel rótt meg, a hogy jelenleg egész községek a legigazságtalanabb végrehajtás előtt állanak. És ma, a úridon ezen igazságtalan kivetés ellen az érdekeltek által beterjesztett felfolyamodások elintézést még nem nyertek — tudtommal Földeák községe f. é. január hó 9-én ugyan ily panaszszal járult a közlekedési ministeriumhoz — de ez ideig orvoslást ép ugy mint választ nem kapott, — tehát ugyan akkor, a midőn ezen régi bajok és zavarok eloszlatva nincsenek, ma iimét egy oly törvényjavaslattal állunk szemben, mely ezen bajokat csak szaporítja. Igaz, ezen törvényjavaslat 23. §. ezélszerű intézkedést foglal magában, a mennyiben megállapítja a hozzájárulási költség maximumát, de tekintve azon körülményt, hogy ezen maximum sok tekintetben magas és csak az ármentesítés után állapítható meg, ennélfogva ezen újabb hozzájárulási kulcs is csak a belvizek szabályozása után lesz végleg megállapítható. Mert tudjuk azt, hogy a mindszent apátfalvi öblözetben levő mintegy 20 ezer kat. hold legelő és rét kataszteri tisztajövedelme az 1881 -ik évi belvizek folytán holdankint 25 — 30 krban és a legmagasabb tisztajövedelem 1 írtban lett megállapítva s azért ezen területek hozzájárulási költségeit, a maximum folytán az állam és részben a magasan fekvő birtokosok fogják fizetni, kiknek soha vízkáruk nem volt. Továbbá sajátságosnak találom azon körülményt, hogy a jelen törvényjavaslat a száraz ér szabályozását egy szóval sem említi, holott a Tiszaöblözetben levő 25—30 kr. kataszteri tisztajövedelemmel megrótt földek birtokosai sürgetik leg inkább — és pedig oly hévvel,hogy nagyon félő,hogy ezen szabályozás is — mint sok más — a kellő előmunkálatok hiányában téves alapon és irányban fog keresztülhajtatni minden egységes terv nélkül. T. ház! A midőn a műszaki ártérfejlesztés folyamatban van és a szabályozás végleg befejezve nincs, ugyan akkor újból egy ideiglenes és mindenesetre igazságtalan kulcs megállapítása a már meglevő sérelmeket nem enyhítené — csak szaporítaná. Az igen tisztelt előadó ur helyesen jegyezte meg, hogy a szabályozáshoz három kellék szükséges : műszaki előmunkálat, terv és pénz. A jelen törvényjavaslat az utóbbit már részleteiben kívánja megállapítani, mikor az első kellék — a műszaki ártérfejlesztés be sincs fejezve, sőt a végleges szabályozás is a befejezésre vár. Megengedem hogy az árvizek által sújtott érdekeltség a kormány hozzájárulását mielőbb élvezni kívánja, sőt azt méltán el is várhatják; mert a midőn a kormány stratégiai vasútra csak a közelmúltban is 10 millió írtnál többet megszavaztatott a ház többsége által, ugyan akkor ezen nagyfontosságú nemzetgazdasági czélra is kell hogy meglegyen a szükséges segély. T. ház! Én a szőnyegen lévő törvényjavaslatot csak feltételesen fogadom el és a részletes tárgyalásnál leszek bátor észrevételeimet megtenni. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Gr.Károlyi Sándor: T. ház! A törvényjavaslathoz csak röviden akarok hozzászólni, nem annyira annak részleteihez, mint inkább azon irányhoz, szellemhez, melyet én attól a jövőben a Tiszaszabályozásra vonatkozólag várok. Én meg vagyok győződve, hogy ismét vissza kell térnünk Széchenyi azon eszméjéhez, mely szerint több társulatokra oszlott Tiszavölgy élén központi társulat létesítendő, az összes administratio és pénzügyek vezetésére. A provisorium volt az, a mely ezen Széchenvi által kigondolt administrativ tervezetet megszüntette az által, hogy annak a központi társulatnak, mely a sok társulatnak élére volt gondolva, mint főadmiuistrativ közeg, létét és műkö-