Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-310
80 310, orsz&goä ülés február 15. 1S84. nának; sőt ellenkezőleg a maguk jogait nem hagyva s a másét megsérteni nem akarva, oda működnek, hogy törvényszék állittassék fel Szolnokon a megye központján, mert hiszen ők sem „szándékoznak tagadni annak czélszerüségét, ha a megye minden közhatósága annak központján egyesíthető és feltalálható". És tisztelt ház! tekintve a nagy kiterjedésű Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegye fekvését, a hol bizony felférne három törvényszék is, csekély nézetem szerint is ez lenne a gordiusi csomó legigazságosabb megoldása, ez lenne a három központ körül fekvő polgárok érdekeinek s kívánalmainak leginkább megfelelő kielégítése, ha ily áldozatra hazánk szomorú pénzügyi helyzetében a törvényhozás képes lenne. Miután azonban az ügy ilynemű megoldására hazánk szomorú pénzügyi helyzetében, az ott lakók legvitalisabb érdekeinek feláldozása árán sem lehet, fájdalom, kilátás; s miután a tisztelt kormány és a jogügyi bizottság megállapodása után, mi érdekelt képviselők egyik vagy másik város előnyeinek vagy hátrányainak kimutatása által az egyszer már megállapított terven jóakaratú felszólalásainkkal ugy sem változtathatunk; én pártolva a Karczaghoz közelebb fekvése daczára is a törvényszéket Szolnokra áttenni óhajtó Kis-Ujszállás és a Szolnokhoz sokkal közelebb fekvő Turkeve, Dévaványa s leginkább a Szolnokkal vasúti összeköttetésben levő Mezö-Tur városnak az igazságügyminister úrhoz még 1880-ban beadott kérvényét, a törvényszéknek Szolnokba való elhelyezése mellett vagyok. És ezen kij elentésemet nem az önérdek, vagy a hazabeszélés, hanem a saját meggyőződés s a tapasztalatomon alapuló igazság téteti velem. — Ugyanis, a kik vidékünk sarat sárra hányt országutait ismerik, tudhatják, mily keserves ott az őszi és tavaszi feneketlen sarakban való közlekedés csak közel vidékre vagy tanyára is. Hosszabb utat tenni pedig ezen évszakokban majdnem lehetetlen. Es én sokszor voltam tanúja a karczagi törvényszék által fenyítő ügyekbeni tanúskodásra, tárgyalásra, házassági vagy peres ügyek végett megidézett túri lakosok kinos töprenkedésének, kik nem tudták, miként tegyenek eleget a törvény felhívásának a járhatlan rósz utak s a kedvezőtlen összeköttetéseknél fogva sok idővesztegetésbe kerülő vasúti menetrend miatt. És ezzel a közlekedési miseriával szemben azon vidékre nézve, melynek érdekében igénytelen szavamat felemelni bátorkodom, tagadhatatlan nagy előnye is van Szolnoknak, melylyel a turkevi s dévaványai, mezőtúri lakosok Mező-Turról vasúton egyenes összeköttetésben közlekedhetnek s miután e városok és Kun-Szent Márton s az úgynevezett Tisza-Zug lakossága megyei köz- és bizottsági gyűlésekre, továbbá katonai, adózás, illetékkiszabási ügyekben a megye székhelyére Szob nokra van utalva, megczáfolhatatlan tény, hogy ilyen alkalmakkor, ha törvénykezési ügyei is ott helyben intéztetnek el, egy útban kettős teendőt is végezhetve, az kiszámíthatlan nagy előnyére szolgálna. (Helyeslés.) És végre ezen speciális, helyi érdekek mellett vezet elhatározásomban, hogy a törvényszéknek Szolnokba való tétele mellett érvényesítsem szavazatomat azon megczáfolhatlan s a törvényhozás által szem elől nem téveszthető igazság is, mit maguk a karczagi első fokú törvényszéknek otthagyatásáért, elismerésre méltóan, minden követ megmozdított érdeklett felek is beismernek, midőn „Emlék iraf-ukban igy nyilatkoznak: „Nem szándékunk tagadni annak czélszerüségét, ha a megye minden közhatósága annak központján egyesíthető és feltalálható, mert ez esetben a megye minden részeiből, egyiránt lesz megközelíthető azon központ". Már pedig Szolnok Jász-Nagy-Kun- Szolnokmegyének most tagadhatatlanul központja vagy székhelye, azért jogosan és igazságosan kimondhatja a törvényhozás, hogy a megyei egyik törvényszék székhelye a megye központja Szolnok legyen, visszaadván ez által ennek a tőle elvett törvényszékét, a melyhez Szolnoknak s vidékének törvényes joga is van. (Helyeslés a szélső ódon.) Grecsák Károly: T. ház! Miután a javaslat tárgyalása nem csak partialis érdekeket érint és miután a javaslathoz hosszasabban kívánok szólani, kérem, méltóztassék megengedni, hogy holnap szóljak. (Helyeslés.) Elnök: Ha a ház méltóztatik beleegyezni, akkor a tárgyalás folytatását a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésre teszem át. Ezenkívül a szokott időben a kérvények 40 ik sorjegyzéke fog tárgyaltatni. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 pereskor.)
