Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-310

310, orszásros ülés február 15. 1884. 77 megállapittatni és járásbíróságok szerveztetni, akkor félő, hogy a közvetlenség és szóbeliség nagy elvei soha sem fognak érvényesülni, úgyszintén a királyi táblák decentralisatiója sem fog soha bekövetkezni, mert a közvetlenség és szóbeliség fogalma csak több kisebb első fokú bíróságokkal képzelhető, a kir. táblák decentralisatiója pedig a törvényszéki területek általános kikerekítését teszi szükségessé és így azon elvek életbeléptetésének az igazságszolgáltatás általános szervezése elengedhetlen postulatuma, már pedig ilyen partialis szervezés csak akadályozni lesz hivatva az általános szervezést és azt örök időkre elhalasztaná. Es erre nézve nem nyugtat meg a törvényjavaslat 1-ső szakaszának az igazságügyi bizottság általi, az eredeti javaslattól eltérő azon szövegezése sem, hogy az igazságügyminister ur nemcsak a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának esszékhelyeinek, hanem területeiknek és a bírói létszámnak megállapíthatása végett is a javaslatot lehetőleg a kir. ítélőtáblák szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűleg, legkésőbben azonban öt év alatt terjessze a törvényhozás elé, mert éppen a jelen törvényjavaslat, mely az 1875. évi XXXYI. t.-ez. módosítását czélozza, tanít meg arra, mily eredménye van a törvényben adott ily utasításoknak. T. ház !Á királyi táblák decentralisatiója nem képzelhető a nélkül, hogy az 1-ső fokú bíróságok száma és székhelyei megállapítva ne legyenek, mivel csak a jelen esetet állítom fel például, ha esetleg a törvényjavaslat ngy, a mint az beterjesztve van, elfogadtatnék; mi fog történni akkor, ha a táblák decentralisatiója alkalmával Nagyváradon, vagy Debreczenben állíttatik fel kir. tábla ? hát akkor Karczag és nagy vidéke a szolnoki törvényszék területéhez fogván tartozni — nem a jelzett — hozzá legközelebb eső kir. táblák valamelyikéhez, hanem a sokkal távolabb eső budapesti kir. tábla kerületéhez fog tartozni ? vagy talán a szolnoki törvényszék, mely a Tiszán innen van, fog a nagyváradi, vai>y a debreczeni királyi tábla kerületéhez csatoltatni? Ilyen anomáliák fognának abból következni, ha a törvényhozás a törvényszékeknek ilyenpartiális szervezésébekezd és lehetetlenné váland a kir. táblák decentralisatiója elvének helyes keresztülvitele! Vagy ismét más törvényszéki székhelyek lesznek a régiek helyett szervezendők és így a törvényszéki székhelyeknek örökös cserélgetése fog beállani. Végül azon elv szemmel tartása mellett, mely szerint ngy a törvénykezés, mint a közigazgatás és a felek érdeke megkívánja, hogy az első fokú bíróságok székhelyei a közigazgatási első fokú, illetve a törvényhatósági székhelyekkel lehetőleg egy helyen összpontosittassanak, sem vagyok hajlandó a jelen törvényjavaslatot elfogadni azért, mert Jász-Nagykun-Szolnok megyén kivül még, 13 oly megye van az országban,melynek székhelyén törvényszék nem létezik és csak a következő megyék : Árva, Csanád, Csongrád, Alsó-Fehér, Esztergom, Fogaras, Liptó, Mosony, Nagy-Küküllő, Szatmár, Turócz, Ugocsa és Ung, mely megyék székhelyei az esetben, ha a jelen törvényjavaslat elfogadtatnék, jogosan kérhetnék a jelzett elvi alapon, hogy törvényszéki székhelyekké tétessenek és igy ezen törvényj avaslat csak alkalmas anyagul kínálkozik arra, hogy az ország egyes vidékein nagymérvű izgatottságot idézzen elő s hogy az igazságügyi szolgálatot az érdekelt területeken megbénítsa, magában Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a volt nagykunsági részeknek a megyei részek iránti ellenszenvét nevelje és a megyei administratió rovására a legrosszabb hatást idézze elő. Mindezen fentebb elmondottak állnak a tervezett kir. járásbíróságokra nézve is, azon különbséggel, hogy azok székhelyei a törvényj avaslatban megállapítva nem levén, ez által a kormánynak tág tere nyiland az igazságszolgáltatás javításának ürügye alatt helyi érdekek kielégítése és ki nem elégítése által hatalmi politikát űzni, mihez alkalmat nyújtani a törvényhozás feladata nem lehet. Általában t. ház, nem jellemezhető jobban a kérdéses törvényjavaslat, mint azon elnevezés által, hogy valódi kortes-törvényjavaslat; mert egészen máskép állana a dolog, ha az előbb az országgyűlés kezdetén terjesztetett volna be, vagy pedig ha abban a járásbíróságok székhelyei megállapítva lennének, mert akkor ezen váddal a kormány nem volna illethető. De most közvetlenül a választás előtt méltán lehet azt állítani, hogy egy várost, melynek lakóit a kormány a maga részére megnyerhetni véli, törvényszékkel ajándékoz meg és legalább is 159 vidéki központot folytonosan azon reményben ringat, hogy ha a választásoknál jól viselendik magukat, akkor talán a tíz szaporított járásbíróság közül valamelyiket meg fogják nyerni. Ezek, tisztelt ház, azon általános elvi szempontok, melyek miatt én a törvényjavaslatot sem szükségesnek, sem időszerűnek nem tartom, sőt igazságügyi administratiónkra nézve határozottan károsnak és veszélyesnek tartom s reá szavazatomat nem adhatom és ennek következtében van szerencsém a tisztelt háznak egy határozati javaslatot benyújtani s annakelfogadására a tisztelt házat kérni: Határozati javaslat: Mondja ki a képviselőház, hogy: „az 1875. évi XXXVI. törvényczíkk módosításáról és a királyi járásbíróságok szaporításáról szóló törvényjavaslat a napirendről levétetik és az igazságügyminister ur utasittatik, hogy a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek, [területeinek