Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-310

74 310 országos ülés febrn&r 15. 1884. is az egyik városból a másikba eljutni alig lehet. | Ily körülmények közt és tekintve, hogy sokszor igen kevés értékekről van a perben szó, a heré­nyieket a törvényszéktől megfosztani annyit tesz, mint a szegénynek lehetetlenné tenni a jogor­voslatot. De jogosnak is tartom a herényi törvény­széket és pedig azon súlyánál fogva, melylyel minden történeti fejlődmény bir. A politikus, a törvényalkotó nem helyesen cselekednék, ha a speciális merev dogmák után indulna. Nem tud­nánk pl. helyeselni oly pénzügyi politikát, mely tisztán csak a fiscusi tekinteteket szemelné ki, mely nem volna figyelemmel a közgazdasági és egyéb tekintetekre; — nem tudnók az oly honvé­delmi politikát sem helyeselni, mely csupán katonai, csupán védelmi szempontból indulna ki és semmi egyéb érdekre figyelemmel nem lenne. Ép igy nem tudom az oly jogszolgáltatási politikát sem helyeselni, (Halljuk!) mely tisztán a jogszolgál­tatás merev követelményeinek megfelelve, semmi­féle más helyzetre, sem közérzületre, sem jogos­ságra, sem méltányosságra tekintettel nem volna. Ha felvetjük azon kérdést t. ház, vájjon a herényi törvényszék megszüntetendő-e vagy sem, akkor egy körülményt nem szabad szem elől tévesz­tenünk és ezen körülmény az. hogy Serényben már évszázadok óta törvényszék létezik. És ily körülmények közt nagyon természetes, hogy a herényi törvényszéknek minden tekintetben más jelentősége van, mint péld. a karczagi törvény­széknek, a hol csak 1874. óta van, előbb pedig soha nem volt törvényszék. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tör­vényszékek nemcsak jogszolgáltató közegek, hanem hogy azok oly tényezők is, melyek a köz­életre minden tekintetben nagy befolyást gyako­rolnak. És a törvényszékek ezen minőségénél fogva nem mindegy, vájjon tiz vagy száz eszten­deig létezett már valahol törvényszék. A törvényszékek tagjai már hivatásuknál, de míveltségüknél fogva is a vidéki kis városokban bizonyos góczpontokat képeznek, melyek körül a társadalom csoportosul. Ha már most azokat a góczpontokat onnan kitépjük, oly decompositiónak teszszük ki az egész társadalmat, melyet valóban nem lehet egyhamar orvosolni. A jászberényi törvényszéknek történeti jogo­sultsága azon kapcsolaton alapszik, a mely a törvényszéknek mint institutiónak és a jászsági közéletnek évszázadon át folytatott együttléte folytán természetszerűleg kifejlett. De jogos más tekintetben is, még pedig tisztán materiális okok­nál fogva a herényiek kivánata; jogos azért, mivel a j'ászberényiek egy törvényszékhez való j ogukat j óf ormán pénzzel megvásárolták. S a midőn ezt mondom, nem gondolok arra, a mi a múlt ' | században történt; nem refleetálok arra, hogy a kerület egy izben el volt zálogosítva, más izben örök áron el volt adva s hogy mindkét esetben maga a kerület volt kénytelen az ország helyett a váltságösszeget megfizetni. Csak a 70-es évekig megyek vissza az utolsó megyerendezésig, a mikor a jász-kán kerületek megszűntek, akkor Jászberény városa a kerületi közházat azon czélra s azon világos kikötéssel vette meg, hogy azt örök időkre törvényszéki hasz­nálatra szentelendi. Ezen czímen, még pedig a kormány beleegyezésével és jóváhagyásával 200,000 frtnyi adóssággal terhelte meg magát és ezen az áron vásárolta meg azt az épületet, a me­lyet ismét a kormány hozzájárulásával oda adott törvényszéki czélokra, minden visszteher nélkül, örökre. És ha a t. minister ur ezt kevesli, bátor va­gyok őt ismét egyik indokára figyelmeztetni, me­lyet a szolnoki törvényszék mellett felhozott. 0 ugyanis az indokolás 6-ik lapján említi, „hogy nem volna méltányos a szolnokiaknak azon áldo­zatát figyelmen kivül hagyni, a melyet ők a fel­állítandó törvényszék alkalmából már is meg­tettek." Ezen u. n. áldozatról fogok még szólni, de itt csak azt kérdem a t. minister úrtól, hogy ha nem méltányos figyelmen kivül hagyni azt, a mit Szol­nok városa tenni szándékozik: méltányos-e figyel­men kivül hagyni azt, a mit Jászberény városa sokkal nagyobb mérvben tett, mint Szolnok városa tenni szándékozik ? Azt hiszem, hogy nem is mél­tánytalanság s hogy erre még erősebb nevet is lehet használni; mert nem szabad szem elől tévesz tenünk, hogy az, a mi történt, a kormánynak jóvá­hagyásával történt. Felhozható a jászberényi törvényszék fentar­tása mellett még egy más nyomós érv. És ez a pénzügyi érv, melyre bátor vagyok a t. ház figyel­mét különösen felhívni. Mint minden intézkedés­nél, a mit tenni szándékozunk, pénzügyi helyze­tünknél fogva kénytelenek vagyunk számítani, hogy mibe fog az kerülni és a mit mindig teszünk, azt hiszem helyes, ha most is teszszük, t. i.: állít­suk fel a bilance-ot és nézzük, mit kapunk és mit adunk az esetben, ha a jászberényi törvényszéket megszüntetjük. Először is kapjuk azt, hogy két törvényszék helyett egynek a költségeit fog kelleni viselni. Ez tény és e mellett némi megtakarítás csakugyan eszközölhető; mert azt nem lehet kétségbe vonni, hogy egy törvényszéknek fentartása kevesebbe kerül, mint két törvényszéknek a fentartása. Az e czímeni megtakarítás azonban a szakértők nézete szerint nem tehető többre, mint körülbelől 5 ezer forintra. Ezenkívül megkapjuk azt, a miről épen most szóltam, a mit Szolnok városa ajánlott fel, ' t. i. a törvényszék számára épületet és a vizsga-

Next

/
Thumbnails
Contents