Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-307
4S 307. országos ülés február 9. 1884. pár szóval kívánom ezen kérvények tartalmát ismertetni. A közjegyzői törvény 20-ik §-a azt rendeli, hogy minden telekkönyvi ügy közjegyző előtt végeztessék.Ez t. ház, ha keresztülvitetnék, végtelen zavarukra és költekezésekre adna alkalmat. {Igaz! Ugy van ! szélső balfelöl.) A községekben csekélyebb értékű szőlők, egy vékás földek, helyesebben negyed holdnyi területek adatnak el. Ezen ingatlanoknak eladási ára néha nem több, mint 20—30frt. Hogy e miatt a közjegyzővel legyen baja a szegény embernek, kívánni nem lehet, mert rendkívül megnehezíti az adás-vevést. Egyébiránt ennek nem az lesz a vége, hogy a felek a közjegyzőhöz menjenek, hanem az, hogy a folyvást nagy zavarban lévő telekkönyvek még nagyobb zavarba fognak jönni. Ez megnehezíti továbbá még azt is, hogy a szegény ember az uzsorások körmei közül szabaduljon. A nép ugyanis csekély összegekre szorul, a melyet néha olcsón kaphatna meg, hogy ha házát, földjét biztosítékul leköthetné. (Igaz! Ugy van! balfelől.) De hogy e miatt az 5—6 mértföldnyire eső közjegyzőhöz menjen, ennek megtétele az összeg csekélysége következtében nem érdemes. (Igaz! szélső balfelől.) Van még ezenkívül a közjegyzőnél egy másik baj is. Nem elég az, ha a fél maga elmegy a közjegyzőhöz, mert a közjegyző azt mondja, hogy én téged nem ismerlek, hozz magaddal két tanút, a kik bizonyítják, hogy te csakugyan azon egyén vagy, a kinek magadat kiadod. Szóval t. ház, ez nem a telekkönyvek rendbehozatalát, hanem összezavarását fogja maga után vonni. (Igaz! szélső balfelől.) A kérdésnek másik oldala is van. Ugyanis azok a csekély telekkönyvi változások, melyek ott a közjegyzőknek kezébe adatni szándékoltatnak, eddig a községi jegyzők által végeztettek, a községi jegyzőknél alig van a közigazgatásnak egyegy fontosabb közege és végeredményében a közigazgatásnak csaknem minden szála a községi jegyzők kezeiben fut össze. Hogy a legfőbb kettőt említsem az adókivetés és katonasorozás csaknem egészen a községi jegyzők kezében van. (igaz ! Ugy van ! a szélső baloldalon.) És mit tett eddig az állam a községi jegyzőkért? Hozott egy törvényt, mely a községi jegyzők évi fizetését 400 frtban szabja meg; ez arra, hogy belőle megéljenek kevés s arra, hogy meghaljanak sok. Most még a községi jegyzőknek némi csekély jövedelmet hoz az, hogy az ily szerződéseket kisebb ingatlanságok adás-vevéséről ők csinálják s most már ezen csekély jövedelmet is ki akarja venni kezeikből az állam. Fel szokták hozni azt, hogy a törvény 20. §-ának intézkedése azért szükséges, mert a közí ségi jegyzők az ott említett felsorolt teendőt nem tudják elvégezni. Hiszen t. ház, a községi jegyzők vizsga alá vannak vetve, melynek egyik tárgyát képezi a telekkönyvi eljárás is s igy a telekkönyvből a községi jegyzőknek mindenesetre tudniok kell annyit, a mennyi az ily szerződések kötésében szükséges. (Igaz ! Ugy van ! a szélső balon.) Továbbá a jegyzők helyzete a községekben olyan, hogy ők, noha igen sok teendővel vannak terhelve, még igen nagy nyomásnak vannak kitéve, mert a 400 frtnyi fizetés, mi a jegyzőknek évi járandóságátképezi, igen leapad, ha figyelembe vesszük, hogy a szolgabíró, alispán, adófelügyelő egyik a másik után a községi jegyzőt pénzbüntetés alá vetik s igy a községi jegyző fizetésének egy részét ezek a pénzbüntetések emésztik fel. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Azt mondhatja ^erre valaki, hogy miért nem végzik el dolgukat, xímde a dolog nem ugy áll, mert a mint tudjuk, van rá eset, hogy a községi jegyző pénzbüntetés alá vettetett azért, mert nem tette meg jelentését egy körrendeletről, melyet épen negyednapra kapott meg, miután már jelentését meg kellett volna tennie. Én ismétlem, elfogadom a kérvényi bizottság véleményét, de újólag is igen-igen figyelmébe ajánlom ezen törvényt s különösen annak 20. §-át az igazságügyi bizottságnak. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök í Maga a bizottság véleménye nem támadtatván meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház régibb határozatához képest ezen kérvények kiadatnak az igazságügyi bizottságnak. (Általános helyeslés.) E szerint a 39. sorjegyzékben foglalt kérvények letárgyaltatván, ezzel a mai napirend ki van merítve. A hétfőn d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére vonatkozólag bátor vagyok javaslatba hozni, miszerint a t. ház első sorban a már régebben függőben lévő kisebb jelentőségű tárgyakat venné fel. Jelesen pedig: A ház számvizsgáló bizottságának jelentését a képviselőház 1883. január 1-től június 30-ig terjedő pénztári számadások megvizsgálása tárgyában ; továbbá az igazságügyi bizottság jelentését a Braziliával 1883. évi május 21-én Rio de Janeiroban a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezésére; továbbá a pénzügyi bizottság jelentését az Í880 : XXX. t.-czikkelylyel a magyar kir. honvédség számára Szegeden egy tiszti lakház és egy laktanya építésére engedélyezett 400,000 forint költségfedezetnek 167,000 frttalvaló felemelésére vonatkozó törvényjavaslatról; végre van még a honvédelmi ministernek két jelentése, még pedig:
