Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-305

305. országos ülé B februiír 7. 1884. 83 gyűlés tekintélyére végzetes befolyással bírnának. {Élénk és hosszan tartó helyeslés jóbbfelöl.) A t. képviselő ur bőven kiterjeszkedett arra, hogy ez a kormány nem tett semmit. Jelzéséül annak, hogy hová szállott le a kormányzat tekin­télye, felhozott egy — mint ő monda — nyers tót példabeszédet. Csak egyre figyelmeztetem a kép­viselő urat és ez az, hogy a mennyire én tudom, ez nem is speciális tót példabeszéd; (ügy van! jobb­felöl) nem is ezen kormány alatt keletkezett, hanem egy régi példabeszéd és pedig azon időkből, mi­kor OBakugyan az összes politikai befolyás az urak kezében volt. (ügy van! jobbfelöl.) Ha tehát ezen példabeszéd megvan, én nem okoztam, mert nem azóta keletkezett, hogy az ország kormányán vagyok. {Mozgás. Helyeslés jobbfelöl.) Felhozott a képviselő ur visszaéléseket, fel­hozott egy praegnans példát, megnevezés nélkül. Tudom, melyiket gondolta; mert hiszen azon idő­ben épen a képviselő ur felszólítására is igyekez­tem magamat az ügyben jól tájékozni. Volt ott igenis egy biró választás; szavazás nem kéretett és midőn a biró kinevezés megvolt, egy része az elégedetleneknek megrohanta és tettleg bántal­mazta a szolgabírót. Ezeket a vizsgálati adatok alapján mondom. Hogy akkor az a szolgabíró ezt nem köszönte meg nekik, hanem bekisértette és a járásbíróságnak átadta őket, az talán még sem olyan nagyon megróható dolog. {Derültség a jobboldalon.) De t. képviselőház, én nem szándékozom a kormányzatom ideje alatt történtekre hivatkozni, de nyugodt lélekkel merem mondani azt, hogy a mi az adnrinistratiót illeti, az, hagy bizonyára sok kívánni valót fenn, de hogy a mi javítás ezen administratión 1876 óta történt, az az én kezde­ményezésemre történt és mindenki, a ki az adnri­nistratiót nem politikai szemmel bírálja, be fogja ismerni, hogy sok javítás történt, (ügy van! a jobb­oldalon.) Az administratiónak egymás mellett, egy­mással szembe futó ágai a megyékben az én javas­latom folytán összesített működésre irányoztattak. (Helyeslés jóbbfelöl.) A törvénytiszteletet azt hiszem, nem hogy megrontotta volna ezen idő óta az administratió, de növelte; növelte abban, a mi a terhek viselésére vonatkozik, mert az adók emelkedése daczára, az exeeutiók, habár ma is, sajnos, vannak — számban fogytak. Minek tulajdonítható ez ? Annak, hogy a törvényes kötelezettség iránti tisztelet növekedett a népben. (Élénk helyeslés jobb f elöl.) A közbiztonság is sülyed, azt mondja a kép­viselő ur. Engedelmet kérek, ezt meghatározottan kénytelen vagyok tagadni. Mindenki, pártkülönb­ség nélkül elismerte velem szemben, hogy a hol a csendőrség intézménye behozatott, az első évben már nagy mértékban érezhető volt üdvös hatása a közbiztonsági viszonyokban, (ügy van! a jobb­óldalon.) Ezzel szemben engemet vádolni, hogy a KSPVH. NAPLÓ. 1881— 84. XV. KÖTET. mióta én állok e helyen, sülyedt a közbiztonság az országban; midőn mindenkinek, a ki elfogulat­lanul akar Ítélni, beismerése szerint határozottan javult mindenütt, a hol behozatott az én proposi­tiómra elfogadott csendőrség, melyért annyi megtámadásnak voltam kitéve : azt gondolom, igaz­ságosan legalább nem lehet. (Helyeslés a jobb­oldalon.) De t. képviselőház, (Halljuk!) minek beszél­jek én a pénzügyi, a közgazdasági téren, az ad­ministratió terén, a jogi téren történt reformmüve­letekről ? Hiszen lehet azokat tagadni, de a törvény­könyv és a ház naplói a tagadót megszégyenítik. (ügy van! jobbfelöl.) Én, nem kívánva a t. házat sokáig fárasztani, (Halljuk! Halljuk!) csak azt akarom a képviselő urnak figyelmébe ajánlani: ugyan, ha ezen kormány tagjai és mindenekfelett én magam is annyira képtelenek, annyira ügyet­lenek vagyunk, midőn a hivatali praessió a válasz­tásoknál nem kinevezett tisztviselők, de igen sok helyen az ellenzékhez tartozó választott tisztvise­lők kezében van; (Élénk ellenmondás balfelöl, ügy van, ugy! jobbfelöl) midőn reá lehet mutatni, hogy kinevezett bírósági és más hivatalnokok nem egy helyen minden választásná] az ellenzék kortesei voltak; (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondá­sok a szélső baloldalon) ha, mondom, ily viszonyok közt ez az élhetetlen, tehetség nélküli, semmit nem tudó kormány eddig megáll: vájjon mily tehet­séggel, képességgel bírnak, milyen bizalmat tud­tak maguk iránt az országban ébreszteni azok, kik minden utat-módot, a ráfogástól elkezdve el­követtek annak megbuktatására és kilencz évig nem bírták megbuktatni! (Élénk derültség jóbbfelöl, mozgás balfelől.) Különben t. ház, most befejezem beszédemet annak nyilvánításával, hogy, miután, mint röviden rámutattam, mint majdnem pontról pontra min­denütt, a hol tényekről szólott, rá lehetne mutatni, hogy a t. képviselő ur hatalmas philippikáját a valóságnak meg nem felelő tényekre alapítva mondotta el, (Zajos ellenmondás a baloldalon. Ugy •van! a jobboldalon) megköszönve, hogy irántam bizalommai nem viseltetik, kérem a költségvetési törvényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó zajos él­jenzés és zajos helyeslés a jobboldalon. Ellenzés, zaj a baloldalon.) Elnök: Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a pénzügyi bizottság jelen­tésével beterjesztett törvényjavaslatot az 1884. évi államköltségvetésről általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) A kik elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A több­ség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, még pedig a czím. (Hosszantartó nagy zaj. Felkiáltások: Hol­nap! Ma!) 5

Next

/
Thumbnails
Contents