Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-326
348 325. országos ülés márczins 12. 1884. hessék beligazgatási szükségleteik fedezésé!:. Kö- | telességem kijelenteni másrészt azt, hogy daczára ezen sanyarú helyzetnek, a mely Magyarországra nézve mindenesetre nagy áldozattal jár, mégis ha volnának olyanok, a kik Magyarország tekintélyének, a magyar korona egységének, méltóságának aláásására törekednek, akkor ne vegyék rósz néven, ha Magyarország képviselőházában és a magyar nemzetben a közérzület fel fog támadni a kiegyezésnek oly alakban való átvizsgálására és elhatározására, hogy ám lássák, adassék meg horvát testvéreinknek a mi az övék, de ne adassék semmi más, teljesítsék ők a magukéból ngy a köz-, mint a közös szükségleteik fedezését, de ne követeljék az előbb érintett helyzetben, hogy akkor Magyarország évente 3—4, esetleg a rosszabb években 5, sőt volt idő, 6 milliót kénytelenitteteü ráfizetni. {Helyeslés a szélső bal felöl.) Egyébiránt, mint az előadó ur mondta, tudomásul veszem a zárszámadási bizottság jelentését és miként a törvény világosan rendeli, elfogadom, hogy az tudomásvétel végett a horvát sziavon tartomán ygyűléssel közöltessék. Elnöki Ha szólni senki sem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánítom. A bizottság javaslata szerint az itt jelzett leszámolás tudomásul veendő és azután a horvát-szlavón türtománygyüléssel közlendő. Azonban azt hiszem, hogy ez nem történhetik meg előbb, mig e határozat a főrendiház által is el nem fogadtatik és országos határozattá nem válik. (Helyeslés.) Ha a t. ház ebbe belenyugodni méltóztatik, akkor ezt határozatul kimondom. Következik a közlekedésügyi bizottság 502. számú jelentése, a közmunka- és közlekedési ministerö., 111., 306., 348., 361., 401., 419., 420. és 439. számú jelentései mellett bemutatott margitfalva-szomolnoki, kőszeg-szombathelyi, beszterczebánya-brezovai és piski-vajdahunyadi, szigetkamara-rónaszéki és szigetkamara-sugatagi,békéspusztaföldvári, rétszilas szegszárdi, debreczenhajdunánási, kétegyháza kisjenői, nagytapolcsány béliczi helyi érdekű vasutaknak engedély-okmánya tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Fehlvasottnakveszük!) az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti az előadót. György Endre előadó: T. ház! A mint méltóztatnak tudni, az 1880: XXXI. t.-cz. bizonyos vasutakra nézve, a melyek magában a törvényben közelebbről mint helyi érdekű vasutak meg vannak jelölve, felhatalmazta a ministeriumot az engedélyokmány kiállítására, ezen engedély okmányról a jelentés az országgyűlésnek lévén bemutatandó. Azon törvény meghozatala óta a ministerium ilyen módon 40 es gedélyokmányt állított ki, a melyek által összesen 286 kilométer vasút engedélyeztetett, 8 és V* millió forintra menő befektetéssel. A bizottság e tényben örvendetes tudomást vesz arról, hogy Magyarország nagy kiterjedésű vidékein, miután ezen vasutak az ország különböző részein épültek, az önsegélyre utaltság folytán oly nagy mértékben állott elő a vállalkozás és a saját helyzet javítása iránti törekvés, a mely mindenesetre megnyugtatható lehet különösen azokra nézve, a kik ezen törvényczikk hozatala által kétségben voltak az iránt, vájjon az ország nagyrészében annyira megvan-e érve a törvényhatóságoknak és egyeseknek a saját érdekeik iránt nyilvánuló tettvágya, hogy abból ezen törvény alapján sikereket lehessen elérni. Ezen vasutak egyenként a következők: a margitfalva-szomolnoki, kőszeg-szombathelyi, beszterczebánya-brezovai és piski-vajdahunyadi, szigetkamara-rónaszéki és szigetkamara-sugatag, békéspuszta- földvári, rétszilas-szegszárdi, debreczen-hajdunánási, kétegyháza-ki jenői és nagytapolcsánybéliczi vasút. Ezeknek majdnem mindegyike az állam kincstárának a jelen törvény értelmében való hozzájárulása nélkül épült fel, csak aránytalan kevés volt olyan, mely az államkincstár hozzájárulását magának a törvénynek értelmében követelte volna. Mint méltóztatnak tudni, a rendkívüli hozzájárulások iránt fenn van tartva a törvényhozásnak elhatározása és igy az ilyen vasutak nem tartoznak a jelen törvény alá; köve kezéskép a jelentésbe sem foglaltattak be. A közlekedési bizottság tehát pusztán annak megvizsgálására szorítkozott, vájjon a törvény alapján az engedélyokmány kiadásában a kormány megtartotta-e azon feltételeket, melyek a törvényben eléje voltak tűzve, gondoskodott-e arról, hogy az állami érdekek meg legyenek óva s a jelentést idejekorán adta-e be. Mind a tiz esetben a válasz igenlő volt s annál fogva a bizottság beható vizsgálat után megnyugvással ajánlja a t. háznak, hogy méltóztassék ezen jelentéseket tudomásul venni. Ez alkalommal azonban van szerenesém egy körülményre hivni fel a t. ház figyelmét, a mely körülmény annál inkább megfontolást igényel, mert a jelen eset az első, melyben ezen törvény alapján bejelentés intéztetik a t. házhoz és ajelen esetben hozandó határozat kétségkívül praecedensül fog szolgálni a jövőre nézve. A törvény 1. §-a nevezetesen azt mondja, hogy minden ilyen engedélyezés az országgyűlésnek bejelentendő. Miután az országgyűlés alatt, a mi bevett ethimologiánk szerint nemcsak a képviselőház, hanem a főrendiház is foglaltatik, bátor vagyok a bizottság nevében indítványozni; méltóztassék ezen jelentéseket tudomásul venni és a ministerium részéről beadott jelentések alapján a háznak ebbeli határozatát alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal is közölni. (Helyeslés.) Kiss Albert: T. ház! Én csak azért szólalok fel, mert a bizottság t. előadója mindjárt beI szedje kezdetén erősen hangsúlyozta, hogy a
