Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-305

gg 305 országos ülés febrnár 7. 1884 kiosztó hitelszervezet által ez a gazdasági egyoldalúság orvosoltassék (Mozgás a jobboldalon) és addig, mig a gazdasági értelmiségben kétségtelenül hátramaradott és az intelligens elemeket egyhamar utói sem érhető parasztságnak e tekintetben egy bizonyos oltalom nem adatik: addig minden kenetteljes vezérczikk és beszéd daczára tovább és tovább fog terjedni az antisemitismus, mig végre olyan dimensiókat vesz, a hol az átcsap abba a szeretetreméltó felekezetnélküli jellegbe, melyet a kerepesi-úti zavargásoknál és a zalai és a somogyi zavargásoknál tapasztaltunk. (Mozgás.) És ezért, t. képviselőház, kénytelen vagyok ez alkalommal és némileg hangsúlyozottan ismételni azt, a mit már más helyen mondottam : hogy nagyon rosszul szolgálják izraelita polgártársainknak érdekeit azon lapok, melyeknek — joggal vagy nem joggal — az a jelleg tulajdoníttatik, hogy főleg a zsidó érdekeknek védelmével foglalkoznak. Simonyi Iván: Mind olyan! (Mozgás. Hall juh ! Halljak !) Gr. Apponyi Albert: Nagyon rosszul szolgálják e lapok izraelita polgártársaink érdekeit, midőn minden oly kezdeményt, minden oly indítványt, minden oly megpendített eszmét, mely az általam előbb említett egyoldalú gazdasági fejlődésnek javítására, a társadalmi osztályok közötti egyensúlynak helyreállítására irányul, a helyett, hogy azt higgadtan, a maga érdeme szerint megbírálnák, magát a czélt gyanúsítják, magát a czélt ridegen, a limine maguktól elutasítják és úgy tesznek, mintha ők magok, vagy azok, kiknek érdekében állítólag szólnak, a pénztőke ezen helylyel-közzel mutatkozó pusztító hatásával érdeksolidaritásban állanának. (Ugy van a bal és szélsőbaloldalon.) S én, ki ezen antisemiticus mozgalomnak veszélyeit látom s azért aggodalommal keresem az annak megállítására vezető eszközöket, én értelmes és hazafias gondolkozású izraelita polgártársainkat csak arra kérem, hogy a helyett, hogy ezt a visszataszító irányt követnék; a helyett, hogy ezzel magokat identificálják : inkább iparkodjanak ők magok ismereteiket, üzleti képességeiket azon gyógymódok érvényesítésében a haza szolgálatára felajánlani, a mely éknek alkalmazása szükséges, hogy az a társadalmi betegség eltüntettessék, a melynek elfajulása első sorban őket veszélyezteti. (Elénk helyeslés balfelöl.) A mivel a t. kormányt e tekintetben vádolhatom, (Halljuk balfelöl) az negatív természetű, az csak abban áll, hogy én legalább nem láttam annak nyomát, hogy a kormány képes volna a bajnak ezen mélyebben fekvő gyökereit feltalálni, felismerni és hogy azok erélyes gyógyítására a kellő initiativát megragadja, Ürügyül ezen mellőzésnél bizonyos doctrinák használtatnak, melyeket aztán a legsajátságosabb eszmezavar folytán a politikai liberalismus eszméjével szoktak összezavarni, holott igen helyesen jegyezte meg, más ügyről szólva, Helfy t. képviselőtársam, hogy a gazdasági törvényhozásnak tisztán czélszerűségi indokokból megkövetelendő rendszabályaival a politikai liberalismusnak semmi köze, semmi összeköttetése nincs. De van egy másik ága, a mi társadalmi fejlődésünknek és másnemű positiv befolyás, melylyel kormányzatának egész szelleme nem directe az antiseniiíisHiust, de igen is azt az erkölcsi és társadalmi decompositiót előmozdítja, melynek egyik tünetét az antisemitismus terjedése képezi. Valamint az eddigiekben láttuk t. ház, hogy a magas politika spheráiból a kormányhatalom érdekeinek szolgálatában el-eltünedeznek az önállóság és a függetlenség, szóval mind az, amit politikai jellemnek nevezünk, ugy ugyanezen szellem tovább hatol lefelé a mi administratiónknak minden elágazásaiban a legutolsó fokig. A mit a jelenlegi kormányzatnak és a jelenlegi kormányzat legstabilisabb elemének, a belügyminister urnak szemére lobbantok, az az, hogy ő vagy nem akarja, vagy nem tudja felemelni adiuinistratiónkat a feltétlen törvénytisztelet, a feltétlen részrehajlatlanság, a feltétlen tisztaság és igazságosságnak azon kristálytiszta magaslatára, melyen az a nép számára a törvénytisztelet és a jó erkölcs egyik iskolájává válik. (Élénk helyeslés a tal és a szélső balon.) Én nem vagyok nagyon jártas megvallom, administratiónknak chronique scandaleusejében. (Halljuk!) De méltóztassanak meggondolni ezen egész félkörben a szélső jobbtól a szélső balig és méltóztassék mindenki a saját körében tapasztaltakra visszagondolni. Hát nem hallottam én már vidéki körben mondani : nekünk a választási eredmény kezünkben van, mert a népre a legnagyobb befolyást a községi jegyzők gyakorolják, községi jegyzők pedig nálunk igen számosan vannak, a kiknek nincs rendben a szénája és e miatt a fegyelmi vizsgálat Damocles kardja folyton függ fölöttük. Ha jól viselik magukat — értsd, ha pártérdekeinket szolgálják, szemet hunyunk, de merészeljen az az ember valamit tenni az intéző körök akarata ellen és beüt reá a fegyelmi eljárás. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Vagy nem ismertem én megyéket, én, ki e dolgokat nem keresem és a ki véletlenül személyesen két oly megyében vagyok érdekelve, a hol visszaélésekről nem igen tudnak, a hol az administratió közegei jók és lelkiismeretesek, hát nem hallottam-e én oly eseteket, (Halljuk! Halljuk!) mikor egy szolgabíró tisztességes és nyugodt polgárokat, kiknek egyéb bűnük nem volt, minthogy azon községi bírót, kit ő kiszemelt volt, hogy a jövő választásoknál az egész községet az általa protegált táborba vigye át, nem akarták megválasztani, fényes nappal szuronyok-