Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-324
320 32 * országos ülés márcíius 7. 1884. kivül egyéb tekintetben változtatást nem tett. Ez nem mutat egyébre, mint oknélküli időpazarlásra. Ily körülmények közt a legegyszerűbb eljárás az lett volna, hogy a bécsi kormány által leküldött törvényjavaslat, itt a magyar kormány, mint annak expediturája által terjesztessék be a háznak a végett, (Elnök csenget) hogy egyszerűen minden alkotmányos tárgyalás nélkül. Elnök: (ismételten csenget) Kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék a magyar kormányról ugy nyilatkozni, mintha az expeditura volna, ez általában nem emeli Magyarország állását. {Helyeslés a jobboldalon.) Lázár Ádám: Hogy egyszerűen tudomás végett bejelentessék és minden hosszadalmas, némi érdekességet előidéző tárgyalás nélkül terjesztessék fel szentesítés végett. Ez lett volna a legegyszerűbb, ha nem éltem a kellő kifejezéssel, végrehajtási eljárás. Hogy ezen felfogás a jelen törvényjavaslatra szószerint talál, azt bizonyítja a tegnapi eset, a 6. §. tárgyalása, a mely a székelyföldi kis üstök érdekében annyira érdekes és minden tekintetben alapos vitát idézett elő és miért? Mert a székelyföld túlnyomó népességének vitális érdekei megvédéséről volt szó. Ez irányban Ugron Gábort, képviselőtársam leadott módosítványában, illetőleg az azt kisérő Ítészedben, valamint ezen párt részéről többen tüzetesen kifejtették azon érdekeket, a melyek ezen kedvezménynek újból ezen törvény keretébe beiktatását indokolják; kifejtették azt, hogy ebből az államnak semmi különös hátránya nem keletkezik, kifejtették azt, hogy az osztrák területen hasonló viszony nem forogván fenn, igen természetes, hogy ott ily sajátságos intézkedésről gondoskodni nem is volt szükséges. Mindazonáltal a székelyföldnek ezen vitális érdekeit védő módosítvány a ház többsége által elvettetett és elfogadtatott egyúttal a pénzügyminister ur azon nyilatkozata, hogy ő kész és hajlandó a végrehajtás rendén kiadandó utasítás folytán a törvény keretén belül a lehető kedvezményről gondoskodni. Igen jól tudjuk, miként szokott a pénzügyminister ur ez iránt intézkedni. A pénzügyminister ur alárendelt finánczközegei feltétlenül és minden beható ismerete nélkül a helyi viszonyoknak, a melylyel a pénzügyminister ur sem dicsekedhetik, bejelentenek mindent, egyfelől a szolgálati kötelesség teljesítéséből, másfelől a jó szolgálatok fejében nyerendő kitüntetések, jutalmazások reményében és ezeknek alapján intézkedik a minister ur, hogy egy vagy más irányban kedvezményt adjon." Hogy a módosítvány elvettetett, az különösen a kormánypárti székelyföldi képviselőknek részint nemmel szavazása, részint nem szavazása folytán történt, különösen az oly véresszájú képviselők visszavonulása folytán, mint Bochkor Károly és Dobránszky Péter képviselő urak, a kik bár előbb a módosítás mellett beszéltek, de elég vitézek és bátrak voltak a szavazás elől kimenekülni. Hogy ezzel mily jó szolgálatot tettek azon kerületeknek, a melyeknek képviselői, azt majd a legközelebbi választás alkalmával fogják igyekeznimegköszönni a választók. Áttérve magára a tárgyalás alatt levő 11. §-ra, előre bocsátom, hogy miután semmi kilátás nincs arra, hogy bármely czélszerű módosítás is keresztül vitessék; mert e törvényjavaslattal, ugy látszik, ha nem is kabinet-kérdés, de mindenesetre leköteleztetés kérdése van összekötve, mert az osztrák érdekekkel ellenkező érdekek össze nemférhetőknek nyilváníttattak, annál kevésbé olyanok, melyek Magyarország sajátlagos közgazdasági viszonyai következtében kívánatosak lennének. E szakaszban a felügyelő és üzletvezető személyzet bejelentéséről van szó. Hogy mily fontos szerepet játszanak az üzletvezetők s illetőleg a nagyobb gyáraknál a művezetők, bizonyítja a pénzügyminister ur azon indokolása, a melyben hangsúlyozza, hogy az eddigi átalány-rendszer szerint, részint a nem eléggé szakképzett műszaki vezetők, részint a kellő szerkezetű gépek hiánya miatt nagyon sok g ibona és illetőleg tüzelő-anyag pazaroltatik el, ugy hogy már ennek magának meglehetős befolyása van arra, hogy a törvényhozásban más rendszer inauguráltassék. Az kétségtelen, t. ház, hogy a szeszipar felvirágzásának legnevezetesebb akadályát képezi az eddigi tapasztalás szerint az, hogy értelmes, szakértő művezetők nem igen vannak, minek legközelebbi következménye az szokott lenni, hogy az értelmetlen kezelés mellett, több millióra menő gabona és tüzelőanyag elpazaroltatik, melyet azonban részint a szeszipar felvirágzása érdekében, részint a nemzeti vagyonnak megmentése érdekében lehetőleg biztosítani kell. És miképen lehet biztosítani ? A kérdés igen egyszerű, ha tekintetbe vesszük az ipar és kereskedelmi kamaráknak többször tett felszólalásait a földmívelés ipar és kereskedelmi ministeriumhoz benyújtott jelentéseiben, hogy t. i. valamint a malom-iparnál megfelelő tanfolyam rendeztetett be, ugy itt is a kellő szakoktatással kapcsolatos kísérleti állomás felállításáról lehetne szó. Ez természetesen áldozatot kivan, de ez az áldozat azon előnyök által, melyeket ilyen czélszerűen berendezett állomás felállítása nyujtana.kárpótolva lenne, másfelől az elpazarlott anyag megmentetnék. Ezen irányban történt kezdeményezés, mint értesülök, az országos szesztermeíők egyesülete részéről, valamint egyes szeszgyárosok is tettek lépéseket műszaki emberek képeztetése végett, mint pl. Kolozsvárott a Zsigmond testvérek állítottak fel vegytani laboratóriumot és vegyészt al-
