Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-323
31© 323. országos ülés márezios 6- 1884. kivül nem szükséges, hogy a birtoktest egy continuitásban legyen, mert bármi távol esik is a legelő, ha mégis a gazdaság kiegészítő részét képezi, akkor számításba fog vétetni. (Helyeslés.) Elnök! A 9. §-hoz Ugron Ákos képviselő nr egy módosítványt és egy új bekezdést hozott javaslatba. Szükséges tehát szavazni először is arra, fenn kivánja-e at. ház tartani az öt hektárnyi területet az Ugron Ákos képviselő ur által indítványozott négy hektárral szemben, igen vagy nem? Kérem azokat, kik az öt hektárnyi területet fennkivánják tartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fennkivánja tartani, erre nézve tehát Ugron Ákos képviselő ur módosítványa elesett. Most kérem, méltóztassanak azok felállani, a kik az új kikezdést, mélyet Ugron Ákos képviselő ur javaslatba hozott, elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el és igy Ugron Ákos képviselő urnak mindkét módosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa aio. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 11. §-t). Lázár Ádám: T. ház! Minthogy e szakaszhoz egy határozati javaslatot szándékozom benyújtani, mely az ügy állásához képest terjedelmesebben indokolandó, minthogy másfelől ugy látszik, hogy a ház nem határozatképes, méltóztassanak megengedni, hogy holnap adhassam elő módosítványomat. Elnök : Minthogy a képviselő ur terjedelmesebben kivan szólani s a ház az ilyen kívánságot rendszerint figyelembe szokta venni, a tanácskozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztatik. Más tárgya a holnapi ülésnek nem is lesz. Ezzel az ülést bezárom. nagyobb űrtartalommal nem birnak és azt hiszem az ilyen szeszgyáraknak érdeke a mezőgazdasági szeszgyárak érdekével nincsen oly ellentétben mint a nagy szeszgyáraknak érdeke. Ugron Gábor: T. ház! A 9. §. 2. részében megneveztetik azon terület, mely szántóföldekből, rétekből és legelőkből áll, a mely után a gazdasági szeszgyárak részére kedvezmény adatik. Gyakran tapasztaltuk azt, hogy a legelőkre nézve a pénzügyi közegek igen önkényes értelmezést fogadnak el, pl. felső Magyarországon és az erdélyi részekben is igen sok havasi legelő van, a mely nincs összefüggésben magával a szántóföldeket, legelőket magában foglaló birtoktesttel, hanem külön egészet képező havasi legelőt tesz és igy is vétetik figyelembe. Igy hasonlóan van eset az alföldön is, hogy némely birtokosnak szántóföldjén kivül van külön és távol eső pusztai legelője, a mely nincs földmíveíés alatt, hanem legelőnek használtatik. Az ilyenek a pénzügyi rendeletek által meghatározott távolságon kivül esnek. Vagy pedig a havasi helyek és erdőknek szoktak tekintetni a pénzügyi közegek által, annak daczára, hogy — fájdalom — már régen letarolva vannak és legelőknek hasináltatnak. Mindezek a kiszámításban nem szoktak figyelembe vétetni. A t. minister ur első felszólalásában erre is tett némi czélzást. Én nem akarok indítványt beadni, hanem meg volnék nyugtatva, ha a t. minister ur kijelentené, hogy a valójában legelőket képező különálló pusztai és havasi legelőket, jövőre kiadandó utasításában figyelembe fogja venni. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Mint már előbb is bátor voltam kinyilatkoztatni, a legelő és a havasi legelő közt különbséget tenni nem lehet. Két kelléke van: hogy ne legyen erdő, mert akkor legelőnek venni nem lehet. De azon (ÁM Més végződik d. u. 1 óra 55 pereskor.)
