Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-322
U22- országos ülés márcieius 5. 1SS4 291 képviselője. Mutassa meg és használja fel tehát Jókai Mór mint székely képviselő jeles szónoklata erejével befolyását arra, hogy a székelyföld számára ki tudja eszközölni a kis üstöket. És akkor legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy midőn az országgyűlés berekesztésével eljön a számolás napja, annál szebb vívmányt, örvendeteseid) eredményt nem tudhat a székelyeknek felmutatni. Én az előttem szólt t. képviselőtársaimnak a székelyföldi kis üstökre vonatkozó indítványát pártolom és ismételve kérem a t. kormányt és a képviselőházat, méltóztassék a székely nemzetnek ezt a kedvezményt megadni. (Helyeslés a bah és szélső hátoldalon.) Bochkor Károly: T. ház! Bocsánatot kell kérnem, hogy ily előhaladott időben, midőn már a t, ház figyelme jóformán ki van merülve, még rövid pár perezre becses türelmüket igénybe veszem. A székelyföldi kisüstök kérdése oly fontos, hogy azt erről az oldalról is szükségesnek tartom hangsúlyozni. Mielőtt azonban magára a dolog érdemére áttérnénk, nem fojthatok el egy megjegyzést arra nézve, hogy a t. szélső ellenzék miképen fogadta Győrffy Gyula t. képviselőtársamnak első beszédét. E beszédet megelőzte egy vita, hogy vájjon az ellenzéket illeti-e meg az első szó, vagy pedig azokat, a kik a törvényjavaslat mellett vannak. Igenis, az ellenzéket illette volna meg az első szó, ha az ellenzéknek t. tagjai, a kik a pénzügyi bizottságban vannak, fáradságot vettek volna maguknak és bebizonyítják, hogy van véleményök és akaratuk e tekintetben. így t. Ugron Gábor képviselő ur ám dolgozta volna ki véleményét és győzte volna meg a házat, kormányt és közvéleményt arról, hogy mily fontos kérdés a székelyföldi kisüstök kérdése. Hanem mi történt? Az, hogy az ellenzéknek azon székelyföldi tagjai, a kik a pénzügyi bizottságban vannak és a kik joggal szólalhattak volna fel a székely érdekek mellett, csendesen hallgattak akkor, midőn dolgozniok kellett volna és azután eljővén a házba, követelnek olyan dolgot, a mi nem illeti meg őket. (Zaj. Felkiáltások a széls » baloldalról: Eláll! Felkiáltások jobbfelől: Halljuk!) Ez volt a t. szélső baloldalnak az eljárása, ez az elkoptatott phrázisoknak a politikája. (Derültség jobbfelől. Zaj. Felkiáltások a szélső baloldalról: Eláll!) Győrffy Gyula t. képviselőtársamat örömmel fogadták ott kedves párthívei, a kik őt tőlünk, a szabadelvű párttól elragadva szárnyaik "alá vették. Jegyezze meg jól t. barátom, hogy minek tették őt oda? Ágyutölteléknek. A t. képviselő ur lelkesedéssel és ifjú buzgósággal állott a dolgok élére és ekkor rohanták meg és zsákmányolták ki őt. (Zaj. Felkiáltások a szélső haloldalról: Mert jó hazafi!) Ezek után engedelmet kérek, t. ház, hogy áttérjek magára a tárgyalás alatt levő javaslatra. (Halljuk!) És birok elég erkölcsi bátorsággal bevallani t. ház, hogy teljességgel nem vagyok szerelmes a törvényjavaslatba, nem látom abban a székelyföld érdekét megvédve ugy a mint azt óhajtottam és a mint megvédetnie kellet volna. De miben van tulajdonképen ennek az oka? (Halljuk!) Sajátságos helyzetben vagyunk mi, székelyföldi képviselők s általában a székelyföld itt a törvényhozás kebelében. Kissé vissza kell mennem azon időkre, mikor a magyar kormány életbe lépett s mikor Erdély és Magyarország egyesittetett. Mi történt 1867-ben, mikor a kormány életbe lépett ? Erdélynek egy pár történelmi nevet viselő embere a közéletben állásokat foglalt el, az erdélyi képviselők feljöttek ide és — tisztelet a kivételeknek — nem ütötték meg a mértéket, (Élénk derültség, mozgás, nyugtalanság) kérem méltóztassanak kihallgatni; feljöttek, mondom, a székelyföldről és Erdélyből történelmi nevet viselő emberek s mások, kik, ismétlem, tisztelet a kivételeknek, nem állották ki a versenyt a közéletben itteni collegáikkal. (Elénk mozgás, nyugtalanság. Ellenmondások.) Thaly Kálmán í Mikó Imre kiállotta a versenyt. (Felkiáltások: A többi is!) Bochkor Károlyi A közvélemény disgustálva lett Erdély iránt. (Elénk ellenmondások a szélső balon.) Ez nem tagadható; szóval minden, a mi Erdélylyel kapcsolatban volt, bizonyos odiositással birt. Es mi történt azután? Kikből jöhettek mint képviselők fel Erdélyből? Birtokosok és ügyvédek s itt szembe állottak az Erdély iránt disgustált társadalommal. Azok, a kik idejekorán belátták a veszedelmet, visszatértek az eke szarvához, vagy az ügyvédi irodába, mások pedig, a kik megállották volna helyöket, a fővárosi hangulattal szemben nem tudtak érvényre jutni, azokat vissza hivták választói a nélkül, hogy megizmosodhatott volna. És ma, többnyire ifjak és kezdők vagyunk (Derültség) jó akarattal, törekvéssel; de nincs köztünk olyan, a ki a közéletben tért vívhatott volna ki magának és szavának kellő súlya lenne & törvényhozásban. Ez a száraz, szomorú tény. És mi történt? Egy körülményre hivom fel a t. ház figyelmét: 1868-ban még a törvényhozás igenis be tudta iktatni, hogy a székely kisüstösök bizonyos átalányért, szabadon főzhettek. És mi történt 1878-ban? Meg lett Szüntetve a székelyek helyi joga, tehát bizonyos deeadentia állott be a székely érdekek képviseletében; és a 70-es évek folyamán az országnak hol egyik, hol másik vidéke, hol a felföld, hol a Dunántúl kerül divatba, csak a székelyföld soha. Hogy a székelyföld vitális érdekei tekintetbevétettek volna, arra fájdalom még eddig eset nem volt. És mi történik most ? Előállunk, kérjük, hogy a székelyek régi joga visszaállittassék. Es mit emlegetnek magántársaságban és törvényhozásban ? 37*
