Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-322
280 3*23- országos ölét n&rozins 5. 188-1. dolgoznak, s hogy nem tartanak lépést sem a tudomány, sem a technika haladásával. Ily körülmények között a törvényhozás fejlesztő és irányító kényszerének igen is helye van, különösen ha módja van a helyes irány tekintetében a számba vehető vélemények megnyugtató egyhangúságát constatálni. De az a kár, hogy a kormány nem ugy járt el, mint az 1869-iki, mely a szaktestületeket is kihallgatta, hanem az enqueteben úgyszólván alkura lépett a közvetlenül érdekeltekkel. Es én semmikép sem ismerhetem el, hogy ezen alku a közgazdaság követelményeinek megfelel. {Helyeslés balfelól.) Ezen második fő kifogásomra már előre tudom, hogy mi lesz a felelet, Azt fogják válaszolni, hogy jobb a mezőgazdasági szeszgyártást mai nyomorult állapotában meghagyni, mint az adórendszer változtatása által azt megsemmisíteni vagy legalább tetemesen csökkenteni. Hát, t. ház, azt én sem állítom, hogy a terményadónak a mezőgazdasági szeszgyártás körébe való behozatala minden szorosan megállapított átmenet nélkül történjék. E részben az én véleményem körülbelől az, a mi volt a mairyar szesztermelők egyesületének véleménye, midőn lapja szerint egy bizalmas ülésből egy más taggal egyik a t. előadó urat kiküldte a végből, hogy eszközölné ki a t. pénzügyminister urnái, hogy a szeszgyáraknak egy évig engedtessék idő készülékeik átalakítására és hogy a szeszadó időközben az átalányozás alapján, de magasb tételek alkalmazása mellett fizettessék. Ugyanakkor kimondatott az emiitett egyesületben az is, hogy a mezőgazdasági szeszgyártás az eddigieknél nagyobb kedvezményekben is részesittessék és hogy a 10 °/«-os helyett 20%-os, a 20%-os helyett 30°/o-os adókedvezmény nyujtassék azoknak. Én ezen fokozott kedvezményt a terményadó behozatalával kapcsolatosan kívánnám megadatni nekik. (Helyeslés bal felöl.) Ha ezenkívül a mezőgazdasági szeszgyártás körében más irányban is segély bizonyulna szükségesnek, én annak megszavazását itt kötelességemnek tartanám. A törvényhozás nézetem szerint alig hozhat bővebben kamatozó áldozatokat, mint a melyek a mezőgazdasági szeszgyártás fejlesztésében szükségesek, mert az országnak hegyes és sík vidékei ezen iparágra egyaránt utalva vannak. (Ugy van! Ugy van! balfelöl) k. felvidék szegény talaj a anélkül nem is hasznosítható kellőleg, az alföld száraz éghajlata mellett pedig az állattenyésztés ott csak ezen iparág elterjedésével ölthetné a kívánatos nagyobb mérveket. De én az említett áldozatok meghozatalánál öntudatosságot szeretnék látni a kormánynál, a mit nem észlelhetek, mert ebben a javaslatban a mezőgazdasági szeszgyártás fejlődése ismét a véletlenre bízatott.(Igaz! balfelölJEz pillanatnyilag ugy a kormányra, valamint a szesztermelőkre nézve, kikkel az enqueteben úgyszólván megalkudott, most talán a legkényelmesebb, de csak arról tanúskodik megint, hogy a kormány a nagyobb nehézségekkel nem akar, vagy nem mer szembe nézni, hanem legfelebb kísérleteket tesz azok megkerülésére, a mivel a bajokat nem szünteti meg, sok esetben csak fokozza, legtöbbször pedig engedi a dolgokat egészen helytelenül fejlődni. A gazdasági szeszgyárak átalakítása és az egész szeszgyártásnak a terményadó életbeléptetése által egy nevezőre hozatala múlhatatlanul szükséges. Ezt a két czélt el lehetett volna ezen reformmal érni. (Halljak! Halljuk!) Az egy nevezőre hozott szeszgyárak kezelési költségeit azután a mezőgazdasági gyárak javára fokozott kedvezményekkel lehetne kiegyenlíteni. így legalább tudnók az elérendő eredményt nagyjából kiszámítani, mig most az sem tudható, hogy váljon a mezőgazdasági gyárak, ha az átalányozásnál maradnak is, fognak-e a 75 fokos terményadót fizető, de 95 fokos szeszt előállító nagy gyárakkal versenyezhetni. (Helyeslés balfelöl) Ki kell itt jelentenem, hogy ez tisztán az én egyéni véleményem, de azt hiszem, hogy az inkább felel meg a gazdák érdekeinek, (Helyeslés balfelöl) mint a javaslat, mely csak palliativ eljárást követ, (ügy van! balfelöl.) És e részben megnyugtat az a körülmény, hogy csak nem régiben, az országos magyar gazdasági egyesület pályázata alkalmával egy oly műnek Ítéltetett oda a díj, melyről azt mondták a bírálók, hogy nemcsak a magyar, de az összes szakirodalomra nagy nyereséget képez; ez a munka pedig az általam elfoglalt álláspontot e részben az egyedül helyesnek vallja. Én tehát ugy gondolom, hogy a mezőgazdaság érdekei ellen nem beszélek. (Helyeslés balfelöl) Nem tévesztem én szem elől t. ház, hogy azon nehézségeken kívül, melyek a szeszadó reformjánál itt benn az országban léteznek, van még egy másik állandó nehézség is, melylyel az adott helyzetben minden kormánynak számolnia kell. És ez a nehézség abban áll, hogy termelési viszonyaink különfélesége daczára közvetett adóinkat Ausztriával mindenben egyetértve kell szabályoznunk. Én ezen nehézségből a jelen alkalommal, ámbár létesülésében szintén nagy része van, nem akarok a kormánynak különös szemrehányást csinálni, csak felhasználom az alkalmat annak constatáíására, hogy az érdekeinknek teljesen megfelelő fogyasztási adórendszer megállapítása az elvek ezen kényszerű közösségében nem egyszer elháríthatlan akadályokba ütközik. Hogy szesztermelési viszonyaink elütnek az osztrák viszonyoktól, ezt nemcsak az mutatja, a mit arról nem egy szakértő s a többi közt az Í869. évi nagy szeszadó enquéte is megállapított, mely a mi szesztermelésünket 207<rkai drágábbnak mutatta ki főleg a nyers anyag különböző ezukor és keményítő tartalma