Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-320
252 32 °- országos ülés márczias 3.1884. át egészen Királyházáig; mentül több függőleges vonallal fog ezen két vasút összeköttetni, annál erősebb lesz védelemképessége az országnak. El volt már itt mondva, mily nagy távolságra nem létezik ily összeköttetés. Én elfogadom Hoitsy t. barátom azon állítását, hogy a nyugat felé fekvő védelem nagyobb mérvben Bécsnek, illetőleg a monarchia nyugati részének védelmére szolgál, mint minekünk, ámde mentül inkább terjeszkedünk e tekintetben kelet felé, mentül inkább terjeszkedünk északkelet felé, annál inkább szolgál ez védelmére Ma gyár országnak és Magyarország szivének, Budapest fővárosának és épen ezért az egyik leghalaszthatatlanabb teendő a munkács-stryi vasút kiépítése, a minek, hogy nem történt, már eddig is igen káros következményei voltak és lehetnek. El volt itt, különösen Darányi t. képviselő ur által mondva, hogy mily különbséget tesz az illető hadsereg felállításánál a függőleges vasutak több vagy kevesebb létezése; talán meg fogja engedni a t. képviselőház, hogy ezt én concret és pedig rövidített számokkal fejezzem ki. (Halljuk! Halljuk!) A munkács-stryi vasút kiépítése igen kevésben számítva annyit jelent, mint hogy az első felállításkor legalább 80 ezer emberrel több jelenjen meg a galicziai harcztéren; ha pedig a körút az első magyar galicziai és munkács-stryi vasutakkal létesíttetik, ugyanezen idő alatt 300 ezer emberrel, illetőleg az annak megfelelő hadi-eszközökkel és készülékkel lehet ezen idő alatt a csatatéren megjelenni. Már most kérdem, hogy ezen 80 ezer emberrel vagy 220 ezer emberrel több, kik ott a döntő perezben jelen lehetnek, nem fogják-e esetleg ugy dönthetni el a főcsatát, hogy a csatatér nem fog bejönni a Kárpátokon innen Magyarország területére, hanem kivül fog maradni. Ezen szempont az, a mely előttem minden más szempont felett dominál, mely előttem, mint magyar ember előtt azon 10 millió frt áldozatosa mit az országnak hozni kell, nem mutatja soknak, mert azon következmények, melyek ezen mulasztásból történnek, messze túlhaladják azon károsodást, melyet az ország most e beruházással szenved. De még ezen vasúti vonalnak jövedelmezőségére is bátor vagyok, ha nem is rózsás színben, de nem is oly feketén, mint itt magyaráztatott, okoskodásaimat elmondani. Elfogadom azt, hogy ezen vonalon nagyobb személyforgalmat várni nem lehet; igen természetes, hogy a lembergi kereskedő régi útján fog Bécsbe járni, annál is inkább, mert hiszen a lemberg krakkó-béesi vonalhossza 754 kilométer,míg u stry-munkáes-bécsi vonal hossza 837 kilométer lesz. Továbbá természetes, hogy miután a régi vasút, ugy a transversalis, mind a munkáes-beszkidi vasút által concurrencirozva lesz, a régi vasúttársaság az utasok kényelmére minél nagyobb áldozatot fog hozni és igy a kereskedő annál is inkább választja régi útját, mert Szilézián és Morvaországon keresztül menve, azon industriális vidéket is érinti, melyen bevásárlásait tenni szokva van. De nem igy áll ez az árúforgalomra nézve: határozottan dominálja a munkács-budapest-fiumei irány a többi irányt, egyenlő jogot igényelhet ez az olaszországi, sőt a svájezi forgalom feleslegének megosztására nézve is s az arlbergi és bécsi irány szintén követelésekre jogosít. Mindenesetre nem tartanám ezélszerú'nek tetemes összegeket koczkáztatni a czélból, hogy hosszas tarifa-harczba bocsátkozzék. Szerintem egyezség útján el lesz érhető mihez jogosult igényünk van; meg vagyok győződve, hogy mindjárt a vasút megnyitása után nagyobb mennyiségű teher fog beszállít tatni G-alicziából a munkács-stryi vasúton s viszont, mint az eddig az első magyar gácsországi vasúton jött be és minden tonnasúly, a mely e vonalon bejön vagy átmegy, javára szolgál a magyar állami, északkeleti, vagyis más, az ország által subvenezionált vasutak forgalmának és bevételének. És igy indireete bár, de azon teher leapasztására szolgál, a melyet a beruházásra fordított tőke kamatja az országra mért. Ezek az indokok, melyeket egyrészt azért említettem fel, mert a forgalomra nézve nem oly feketén látok, mint sokan; másrészt az ország védelmének szempontjából ezen vonalnak kiépítését mulhatlan szükségesnek tartom s ezért megszavazom a kért összeget és kérem a t. házat, méltóztassék az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jőbbfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk /> Szerettem volna bevárni, mig többen szóknak a tárgyhoz, de ugy tudom, e perezben feljegyezve senki vita bezárását pedig bevárni nem kívánom. (Halljuk !) Különben igen keveset és rö viden szólhatok ez ügyhöz. Szólok pedig azért, mert az ellendítványt beadott képviselő ur mintegy egyenesen provocált is rá, midőn népies kifejezéssel élve, azon törte a fejét, hogy mi indíthatta a kormányt arra, hogy e vasút iránt a javaslatot betérj eszsze. Azt, hogy a kormányt mi indította erre, t. képviselő ur, bővebben leszek bátor kifejteni; de megjegyzem mindenekelőtt azt, hogy indította már maga az, mert igen jól tudja, hogy a képviselő ur informatiója nagyon téves, mikor azt hiszi, hogy a monarchia katonai szaktekintélyei a munkács-stryi vasút helyett compensatióul tekintették volna a tölgyesi vasutat, mert én szakértő ugyan nem vagyok, de szeretem megkérdeni minden dologban a szakértők véleményét s merem állítani, hogy nincs egyetlen egy szakférfiú, a ki ezen nevet igazán megérdemli, e monarchiában — sőt még volt alkalmam nem monarchiabelivel is beszélni — a ki Magyarország és a monarchia védelme szempont-
