Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

318. or.-zágos ülés felsruár 28. 1884. 225 Teleszky István előadó: Ezen szakaszban „szerzőik" helyett teendő „szerzőit". Elnök: Azt hiszem kijelenthetem, hogy a 45. §. az előadó ur által említett sajtóhiba kiigazításával elfogadtatik. Gr. Pejacsevich Tódor jegyző (olvassa a 46—54. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 55. §-t). Teleszky István előadó: Az 55. §. némi módosítása szükséges azon módosítások elfogadása következtében, melyeket a 11. és 13. §§-nál Jókai Mór t. képviselőtársunk tett és melyeket a t. ház el is fogadott, nevezetesen a második bekezdésben e szavak után „szerző nevének" közbeszúrandó: „(13. §. első bekezdése)".Szükséges ez ászért, ho.o;v itt is ne csak a valódi név, hanem az elismert irói név is értessék. Továbbá ezen szakaszban két helyen előfordul a védelmi időnek 30 évben való megállapítása. Tekintettel arra, hogy az irói műnek, mint ilyennek védelmét a t. ház 50 évben méltóztatott megállapítani, azt hiszem, hogy a szimntívek, zeneművek és zenés színművek előadási jogát is következetesen ugyanannyi időre kell kiterjeszteni. Bár én, a védelmi idő ezen kiterjesztését kissé túlságosnak találom, mindazonáltal előadói kötelességemnél fogva ezen szakasznál, — a ház által elfogadva lévén az elv, — az egyöntetűség megóvása tekintetéből indítványozom, hogy az 55. §. második és harmadik bekezdésében előforduló 30 év helyett 50 év tétessék. Ajánlom ezen módosítványomat elfogadásra. Duka Ferencz jegyző (olvassa).- Módosítvány az 55. §-hoz: a második bekezdés első sorában a „nevének" szó után közbeszúrandó „(13. §. első bekezdés)", a második bekezdés harmadik sorában és a harmadik bekezdés második sorában előforduló „harmincz" szók helyett teendő „50". Elnök: T. ház! Az 55. §. tartalmára nézve nem támadtatott meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Azonban az előadó ur három rendbeli módosítást adott be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezeket elfogadni? (Helyeslés.) E szerint ezen módosítások elfogadtatnak. Gr. Pejacsevich Tódor jegyző (olvassa az 56. §4). Thaly Kálmán: Bátorkodom a t. házat figyelmeztetni arra, hogy a 28. §-nál két alkalommal fogadtatott el egy igénytelen módosítványom, hogy í. i. „az ellenkező igazolásáig" helyett tétessék „ az ellenkező tényállás igazolásáig". Itt ugyanazon eset van, azért nem is írtam fel külön, mert azt hittem, magától értetik, hogy ezen stylaris módosítás a 28. § al mint megelőzővel együtt meg fog tétetni. Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy miután már méltóztatott ezen kifejezést elfogadni, az itt is elfő gadtatik. Kérem a képviselő urat, hogy ha ezen kifejezés ezentúl előfordul, szíveskedjék megemlíteni. KÉPVH. NAPLÓ 1881--84. XV. KÖTET. Gr. Pejacsevich Tódor jegyző (olvassa az í 57. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 58. §4). Teleszky István előadó: T. ház! Ezen szakasz utolsó bekezdése ugyanazon elvet mondja ki az előadási jogosultságra, a mit a 19. §. kimondott az irói jog bitorlására, t. i., hogy a ki jóhiszeműleg tévedésből cselekedett, az a jogosult irányában csak tényleges gazdagodása erejéig felelős. A szakasz ezen utolsó bekezdése tehát szoros összefüggésben állván az igazságügyi bizottsághoz visszautasított 19. §. utolsó bekezdésében, kérem a t. házat, hogy ezen szakasznak három első bekezdését változatlanul elfogadva, az önálló negyedik bekezdést az igazságügyi bizottság jelentése beérkeztéig függőben tartani méltóztassék. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház az előadó ur ezen indítványát elfogadni? (Helyeslés.) E szerint az indítvány elfogadtatik és a 4. bekezdés feletti határozat felfüggesztetik; az első három bekezdést pedig elfogadottnak jelentem ki. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa az 59. §-t, a IV. fej. csímét és a 60. §4, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 61. §4). Nikolich Sándor: Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a 61. §-szala62. §. is tárgyaltassék, miután beadandó módosítványom mindkettőre vonatkozik (Helyeslés.) Elnök: A t. ház beleegyezni méltóztatik, hogy e két szakasz együtt tárgyaltassék, Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 62. §4). Nikolich Sándor: T. ház! A 61. §. azon utánképzéseket foglalja magában, melyek szerzői jogbitorlást tartalmaznak s nevezetesen a 3. pont azt mondja, hogy bitorlás, „ha a képzőművészet valamely alkotása az építészet, az ipar, vagy a kézműipar alkotásai utánoztatik". Azt gondolom t. ház, ha ezen pontot elfogadjuk, nagyon megszorítjuk az ipar és a kézműipar fejlődését anélkül,hogy az eredeti mű szerzőjének hasznot biztosítanánk, mert ezen utánzások az ipar és kézműipar terén oly távol esnek az eredeti műtől, hogy annak sem becsét, sem értékét nem csorbítják. Ha e pontot elfogadjuk, az lesz a következés, hogy az iparosok és kézmtíiparosok nem fogják az eredeti művet utánozni valamely szöveten, edényen stb. Mit árthat Munkácsy nagy művének, ha azt az iparosok szöveten, edényen vagy másutt utánoznák? Miután én azt hiszem t. ház, hogy nem hozunk hasznot e pont elfogadása által a szerzőnek, az ipar fejlődését pedig nagyon megszorítjuk, ennek következtében az iparosok és a kézműiparosok érdekében ezen pontot a következő szakaszba szeretném helyezni, a holkimondatik, hogy ezen utánzatok bitorlást nem foglalnak magokban. Indítványom a következő: (Olvassa): „A 61. §. 3. pontja, mely szerint jogbitorlásnak tekintendő, 29