Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

318. országos ülés febrnár 28. 188:. 217 s A tömöntvényekre nézve ágyhiszem ez alatt a stereotyp értetik. Pauler Tivadar igazságügyminister: Igen. Thaly Kálmán: Elfogadom, de nem eléggé világos és ismert a kifejezés. Kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés ) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosít ványt). Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság itt általában mondja ki, hogy a jogosulatlan többszörözésre szükséges készülékek lefoglalandók; nem taxatíve, hanem csak exemplieative kívánt egy pár készüléket felsorolni, azért semmi kifogásom ellene, hogy e felsorolás megbővítessók és az, a mit Thaly Kálmán képviselő ur indítványoz bevétessék. Megjegyzem azonban, hogy akár benne van, akár nincs benne, épen a példaszerű felsorolás természetéből önként folyik, hogy mind az, a mi a többszörözéshez szükséges, lefoglalás tárgyát képezi. A módosítványt egyébiránt elfogadom. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 21. szakasz magában nem támadtatott meg; azonban az első bekezdés második sorában, a minták és kövek közé Thaly Kálmán képviselő ur az érczlemezek és vésett fa-duczok felvételét indítványozza. Azt hiszem a ház e megbővítés beillesztését elfogadja, (Helyeslés.) Következik a 22. szakasz. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 22., 23. §§-okat, mély eh észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 24. §4). Thaly Kálmán: Minthogy e szakasz utolsó záradéka összefüggésben van a 19. §-szal, mely az igazságügyi bizottsághoz utasíttatott vissza a végett, hogy épen a kártérítésekre vonatkozólag esetleg a beadott indítványok szerint módosítást tegyen, tehát azt gondolom, hogy e szakasz utolsó pontját aligha fogadhatnák el addig, mig a 19. §. végpontja függőben van. Teleszky István előadó: Felvilágosításul legyen szabad megjegyeznem, hogy én azon pontoknál, melyek összefüggésben vannak a 19. § szál, magam fogom indítványozni a függőben tartást. Dec2ien§-t nem tartom olyannak. Megmagyarázom miért. Mert itt arról van szó, hogy kártérítésnek ez esetben absolute nincs helye. Itt pusztán arról van szó, hogy ha valaki idézetnél a forrást meg nem idézi és arról, hogy ha az első szakasz eseté ben több szerző müve adatik ki valamely szerzőtárs neve alatt, daczára annak, hogy ez neve kiadását ellenezte; ezek oly tények, melyekből kártérítés egyátalában nem származhatik. A 24. §., hogy ugy mondjam, egyszerű rendbüntetés jellemével bir, ennélfogva kérem ennek változatlan KÉPVH. NAPLÓ 1881—84.XV. KÖTET. elfogadását, mert a 19. §-szal, mely a kártérítés módozatairól szól, nincs összefüggésben. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a 24. %-t?(Elfogadjuk .') Elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a IV. fejezet czímét, azután a 25. és 26. §§-ait, melyek, észrevétel n élkül elfogadtatnak; olvassa a 27. §-t): Lázár Ádám: T. ház! Miután Ét eljárás, az alaki jog, ezen törvényjavaslat keretében nagy fontossággal bir s e részben az igazságtff yministeri javaslatban bizonyos különös, kivételes eljárás van kilátásba helyezve, melynek rendeleti utón való szabályozása épen ezen tárcza keretébe tartozik, én részemről ezennel, bárha óhajtottam volna, hogy ép ugy, mint a t. igazságügyminister ur indokolásában kifejtette bizonyos fontos elvek már itt e törvény keretében megállapittassanak s ne bizassék itt — nem mondom a minister önkényére, hanem azon különleges eljárás szabályzat utján való keresztülvitelére, hogy ilyen rendszeres egyöntetű eljárás épen a szerzői jogvédelem tekintetéből kellő biztosítást nyerjen; miután továbbá az igazságügyi bizottság általában kifejezte azon óhaját, hogy midőn az igazságügyminister úrra bizandónak véli az eljárásnak rendkívüli utón való szabályozását, főleg azt köti ki, hogy ezen eljárás egyszerű és gyors legyen: én részemről még csak azt tenném hozzá, hogy biztos és olcsó is legyen. Mert abban az irányban, hogy ha tekintjük a különböző csekélyebb fontosságú ügyeket, hogyha az eljárás e tekintetben hosszas és költséges, különösen bélyegköltségek, miután polgári eljárás alá tartozik, igen gyakran a szakértők díjaira nézve is aránytalan költségeket vonnak maguk után, másfelől t. ház, nem tehetem, hogyne említsem meg ez alkalommal, hogy ha már itt ezen eljárás szabályozása az igazságügyministerre bizatik, hogy itt legalább annyit, ha nem is egy szakasznak keretében, de a tanácskozás rendén hangsúlyozni kellene, hogy lehetőleg ezen eljárás már itt a közvetlen szóbeliség rendszerének megfelelőleg vitessék keresztül, mert csak ez felelhet meg azon gyors és egyszerű eljárásnak. Nem tudom a t. minister ur miféle elővéleménynyel foglalkozott ez irányban, de miután a törvény nemsokára életbe fog lépni, igen valószínű, hogy általában nagyban tisztában kell lenni aziránt, hogy miféle irányban szabályoztassék. Ha a t. igazságügyminister ur pár szóval legalább tájékozásul megnyugtatná a t. házat, ez annál nagyobb nyomatékkal birna az illető szerzők és kiadókra nézve, hogy legalább, midőn mind a büntető, mind a polgári eljárás végleges rendezése van kilátásba helyezve, ne praejudicáljunk itt oly irányban, mely nem haladást, hanem visszaesést jelez. Óhajtanám, hogy a t. igazságügyminister ur az általa contemplált ily irányú el28