Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-316

316. országos ülés február 23. 1884. 195 dőn látom, hogy Franeziaország, némileg önszán- j tából, némileg nyomása alatt az Angliában ezen irányban uralkodó nézeteknek, megtagadta tőlünk az élő szarvasmarha bevitelt. De azt hiszem, a mint az igen t. képviselő nr is szives volt elismerni, hogy az ürü-bevitel, mely biztosíttatik, mindenesetre tetemes előnyt nyújt. Sőt én azt reménylem, hogy a friss hús és az állati termények kivitele által is — ha nem teljesen, mert ez lehetetlen — de igen nagy mértékben előre lehet segíteni a kereskedelem kifejlődését és ellensúlyozni azon kárt, mely reánk az élő állatok ki nem vihetéséből származik. Nem szükséges a szerződés elfogadását különösen ajánlani, mert hiszen az igen t. képviselő nr is elfogadta, tehát annak elfogadása ellen szó eddig nem emeltetett. A mi már a kifejezést illeti, a mely a bizottság által kifogásoltatott „császári és királyi kormány " mindenekelőtt megkívánom jegyezni, hogy ezen kifejezés az 1880: XXXV, t. ez. végén beiktatott zárjegyzőkönyvben benfoglaltatik. Tehát nem valami most új onnan feltalált kifejezés. Sehol, a mennyire végire járhattam, a törvény szövegében nincsen, itt is nem a törvény szövegében, hanem diplomatiai jegyzékben van. Különben méltóztassék abban nyugodtak lenni, hogy épen, mert a közös külügyministernek a kereskedelmi szerződésekre, vámviszonyokra vonatkozó semmi néven nevezendő nyilatkozata nem jogosult és nem birhat érvénynyel, ha a monarchia két államának kormányai ahhoz előzetesen beleegyezésüket nem adták, ebből az elnevezésből hátrány az országra nem származhatik. De mindamellett, hogy ez a nézetem és azt hiszem, hogy ha valahol, épen itt alkotmány vagy törvénysértés, vagy közjogi sérelem, mintát, képviselő ur mondta, nem foglaltatik, mert hisz, ha az volna, nem tehető fel, hogy már 1880-ban valaki legalább észre nem vette volna, mindamellett szívesen ajánlkozom a magam részéről is arra, hogy oly megállapodás történjék, a mely szerint az ilynemű nyilatkozatok minden félreértést kizárólag teljes correctséggel történjenek. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Az igen t. ministerelnök ur felszólalásából veszem észre, hogy én — megvallom mindenesetre szándékom ellenére —- oly kifejezést használtam, mintha én azt ajánlanám, hogy Magyarország esetleg a prohibitiv rendszer terére lépjen. Ha ezt a szót használtam, mindenesetre tévedésből, nyelvbotlásból történt, mert felszólalásom egész szövegéből kitűnik, hogy ilyesmit nem akartam mondani, hanem igenis értettem a protectiót a védelmi rendszer terén. Szalay Imre: T. ház! Eltekintve attól, hogy mint a külön vámterület híve, Magyarországnak váárviszonyait teljesen rendezve nem látom, j | mindaddig nrig nincsen önálló vámterülete, elismerem, hogy a közös vámterület alapján az előttünk fekvő törvényjavaslat és szerződés némi előmenetelt képez s e tekintetben osztom Helfy képviselő ur nézetét Miután itt előhozatott egyrészről a prohibitiv rendszer, másrészről védvám-rendszer, én sajátságosnak találom, hogy mi védvámos politikát követünk á külfölddel szemben addig, míg AusztriaMagyarország közt a szabad kereskedés áll fenn. Minden iparállam, a mely kezdő iparát támogatni akarja, lendületet akar biztosítani, igyekszik azt védvámok által biztosítani . Valóságos unicum az egész világon, hogy mi védvámos politikát űzünk a külfölddel szemben, Ausztria irányában pedig a magyar ipar egészen a szabad kereskedés lábán áll. De a tárgy, melyben felszólalni akartam különösen nem ez volt, hanem azon passus, mely a franczia pezsgőnek vámjáról szól. Én már az általános vámtarifa tárgyalás alkalmával azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy azon magas vámok, melyek a külföldről Magyarországba behozott borokra vettetnek, igen magasak s azokat majd a külföld bizonyos retorsióval fogja viszonozni. Nagyon örülök tehát annak, hogy maga a ministerium belátta, hogy azon magas vám, mely eddig a franczia pezsgőre volt kivetve, káros az országra nézve s azt megváltoztatta, de a felett meg csodálkoznom kell, hogy midőn Francziaországgal szemben igy gondolkozik, különösen Magyarország borászatát más országokkal szemben nagyon kevés figyelemre méltatta s ezen országok egyike Oroszország. En azt tudom, hogy most a nagyon t. közös kormány azon entent cordial-ban Oroszországgal szemben nincs, mint volt régebben, igy hát megengedem, hogy nagyon nehéz azon vámtételeket, melyek a magyar borok kivitelét gátolják, leszállítani; de mindenesetre sajnos, hogy azon 9 év óta, midőn ezen vámtárgyalás az országgyűlésen fenforgott, semminemű mozgalom nem mutatkozott Oroszországban a borvám leszállítására. Én tehát fölkérem a t. kormányt, hogy ha már Francziaországgal szemben figyelemmel volt a nemzet érdekeire, figyelmét terjessze ki Oroszországra is. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Csak néhány szót óhajtok a szőnyegen forgó tárgyhoz elmondani, miután magára a szerződésre nézve nincs mit hozzáadnom ahhoz, a mik részint az előadó ur, részint Helfy t. képviselőtársain által elmondattak. Azon néhány szó pedig vonatkozik azon megjegyzésre, melyet a közgazdasági bizottság a párisi nagykövet jegyzékére vonatkozólag tett és azon viszont-megjegyzésekre, melyeket a ministerelnök ur ugyanezen tárgyra vonatkozólag az imént tett. (Ralijuk!) Az igaz, hogy ezen kifejezés: „le Gouverne| ment imperial et royal" előfordult azon zárjegyző-