Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-304

304. országos ülés feJjriiár 6. 1884. 1 1 tiónak neveztem és annak tartok ma is, azt abban találom, hogy midőn a kormánynak oly helyzet­ben, mint a minőben nyilatkozata szerint ez a kor­mány van, ki kellett volna határozottan jelentenie programmját e reformkérdésre nézve és nem ezen legalább is kétes értelmű határozati javaslattal állani elő, mely még azt is megengedi, hogy a re­formokban az elejtett javaslat mértékén alól ma­radjon. Nem a főrendek részéről szenvedett vere­séget, hanem azon határozati javaslat, a melyben az ügy elejtését láttam s hogy ezt kárhoztattam, hogy az ügynek nem elejtését, hanem azon szé­lesebb körben való felkarolását vártam, a melyet innen sürgetünk, ebben és a főrendiház elemeire tett nyilatkozatomban ellenmondás nincs ; mert po­sitive vagyok értesülve arról, hogy a főrendiház­ban ezen törvényjavaslat ellen szavazó elemek közt olyan elemek is vannak, kik egy szélesebb alapra tett kezdeményezésre szavazatjukat adták volna s erre nézve, ha kell, magán utón felvilágo­sítással is szolgálok. Én ezen okból is tettem ama nyilatkozatot és fentartom azért is, mert egyaránt helytelennek tartom azt, ha a főrendiházi elemek minden különbség nélkül reactióval és közép­kori nézetekkel vádoltatnak, bár voltak ott két­ségtelenül középkori nézetek is, mint a milyen igazságtalannak és helytelennek tartom, ha a pol­gári házasság barátait a másik oldalról forradalmi és felforgatási törekvésekkel, a házasság erkölcsi alapjainak aláásásával akarják vádolni, akarják azonosítani. Ily nyilatkozatokban nemcsak ellen­mondás nincs, hanem ez tisztán politikai méltá­nyosság és helyes megítélés követelménye. (He­lyeslés balfelöl.) Elnöki A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. T. ház! Maga az alapul szolgáló főrendiházi jegyzőkönyvi kivonat, mely a képviselőházat csak értesíttetni rendeli a főrendiház határozatáról, kér­dés tárgyát nem képezi, ennélfogva a házban itt egymásután beadott határozati javaslatokat kell először is szavazás alá bocsátani. Első sorban be­adatott a ministerelnök ur által egy határozati ja­vaslat a megoldás módozatára nézve, ez lenne az első kérdés. (Helyeslés.) A másodikat Irányi Dániel képviselő ur nyúj­totta be s ha az előbbi el nem fogadtatnék, akkor ez tétetik föl. Szilágyi képviselő ur beadott határozati ja­vaslata tisztán negatív természetű lévén, azt hi­szem, kérdés tárgyát nem képezheti, mert a kér­dés már eldőlt, mikor rá kerül a' sor. Minthogy azonban megtörténhetik, hogy e határozati javaslatok egyike sem nyerne többsé­get s a háznak mégis határoznia kell azon viszony­nál fogva, melyben a két ház egymáshoz áll, ennél­fogva azt hiszem, hogy ha egyik határozati javas­lat sem fog többséget nyerni, azon kérdésnek k lene föltétetni: kívánj a-e a t. ház a főrendekhez a törvényjavaslatot visszaküldeni, igen vagy nem ? (Helyeslés.) Ezeken kivül Apponyi képviselő ur kí­vánta a t. ministerelnök ur által beadott határo­zati javaslatnak kettéválasztását. E felett termé­szetesen a háznak dönteni kell, mert a házszabá­lyok azt mondják hogy a kérdés feltevése iránt a ház többsége határoz. Azon kérdést intézem tehát a t. házhoz, méltóztatik-e belenyugodni abba, hogy a ministerelnök ur határozati javaslata két rész­ben tétessék fel szavazásra? (Igen! Nem!) Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk!) T. ház! Csak a kérdéshez kívánok szólani. Termé szetes, hogy az én óhajtásom csak az lehet, hogy az egész javaslat elfogadtassék. De nem tettem kifogást az ellen a múltkor, hogy ha két felé válasz­tátik is, a ház többsége fogván felette határozni. Mert azon nézetben voltam, hogy mindenesetre szükséges határozhatni az iránt, hogy visszakül­dessék-e a főrendiházhoz vagy sem. De miután ugy látom, a t. ház méltóztatott elfogadni azt, hogy ha sem az általam benyújtott, sem az Irányit, kép­viselő úr által benyújtott határozati javaslat el nem fogadtatnék, az elnök ur fel fogja tenni azon kérdést: visszaküldessék-e a főrendiházhoz vagy sem, határozat tehát igy is létrejön és igy azt hi­szem, sokkal egyszerűbb, mindegyik határozati javaslat felett egészben szavazni, (Helyeslés. Sza­vazzunk !) Elnök: E szerint tehát méltóztatik a t. ház beleegyezni, hogy a kérdések ugy tétessenek fel, a mint mondtam. (Ellenmondás és helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: A t. ministerelnök ur a szavazás rendje felett személyes nézetét fejezte ki, de a ház még nem nyilatkozott. Én fentartván a vita folyamán tett kérésemet, kérem a t. házat, méltóztassék elrendelni a szavazást a felett: ké felé választassék-e a ministerelnök ur határozat javaslata? (Helyeslés balfélől.) Elnök: Csak azt kívánom megjegyezni, hogy a ministerelnök ur által beadott határozati javas­latra nézve névszerinti szavazás kívántatott. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e kívánni, hogy a ministerelnök ur által beadott határozati javas­lat első része külön, második része ismét külön tétessék fel szavazásra? (Igen! Nem\) Kérem azokat, kik külön kívánják feltétetni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Kisebbség!) Most kérem azokat felállani, kik nem kívánják két részben feltétetni a kérdést. (Félkiáltások: Többség! Kisebbség! Ellenpróba! Hosz­szas zaj. Az elnök csenget.) Kérem azon képviselő urakat, a kik a határo­zati javaslat feletti szavazást két részre kívánják osztatni, méltóztassanak szakaszonkint felállani, hogy megszámittassanak. (Megtörténik.) Kérem most azon képviselő urakat, kik a két

Next

/
Thumbnails
Contents