Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-314
314 országos üli's febrnár 2!. 1884. 151 vény szempontjából méltányosan Krassómegyével szemben. Mert attól ugy népességre mint területre nézve, akkor sokkal többet kellett volna elvennem, mint a mennyit neki Fehértemplom által adtam. De különben is különbség van ezen községek közt, mert az általam átcsatoltatni proponált Kussics községet a nem nagy Nera folyam csatolja Fehértemplomhoz, míg a többi község a Nérán túl a krassómegyei oldalon fekszik. A ház bölcsességének méltóztassék határozni a dologban, én valami rendkívüli fontosságot nem tulajdonítok a dolognak. De megvallom, hogy oly módon, mint a bizottság az én toldásomat elfogadta, hogy Daruvár Krassómegyéhez, Kussics pedig Temesmegyéhez csatoltassék, igazoltnak találtam s azt hiszem, hogy ezt bármelyiknek, akár Temes, akárKrassó, vagy a községek sérelme nélkül, melyek különben a maguk részéről kérték is, meglehet tenni ugy, hogy általa a közigazgatás érdeke nyerni fog. (Helyeslések.) Egyébiránt méltóztassék a felett határozni. Somssich Pál: T. ház! Méltóztassék egy pár szót megengedni. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy módosítás történhetik a bizottságokban. Bocsánatot kérek, ez nem módosítás, hanem egészen új tárgy, mert ha egy falu helyett kettőnek áttétele javasoltatott volna, az lehetne módosítás; de itt új tárgyról van szó, mely a törvén)"javaslatban nem foglaltatik. Ezen argumentuma tehát a ministerelnök urnak nem áll. A másik az, hogy többször folyamodott a megye. Én megengedem, de a t. ministerelnök ur eddig oly méltányosnak mutatkozott a megyék iránt, hogy megtagadta. Én tehát a nélkül, hogy az előttem szólott képviselőtársam érveit döntőknek tartanám, akár pedig a bizottságét, egy feltételt kötök ki, a mely mellőztetett, t. i. Temesmegyével tárgyalások e részben nem fejeztettek be, tehát a megyével mégis meg kell beszélni az ügyet, annyi respectust a megye mégis megérdemel, hogy ha tőle egy községet elvesznek, ez iránt megkérdezzék és előadására reflectáljanak. (Helyeslés balfelöl.) E tekintetben kérem a t. házat, méltóztassék jelenleg e pontot függőben hagyni, jövőre, ha a tárgyalások megtörténtek, akkor lehetséges lesz az ügy elintézése. Még egy érve volt a ministerelnök urnak, t. i. hogy ott valami folyó, ha jól tudom, Is éra választja el a községeket. A vizek ma még háborúban sem képeznek határt, hanem csak a hegyek. E tekintetben pedig épen Fröhlich t. barátom és képviselőtársam előadta, hogy oly hegy képez határt, melyet átmászni nagyon nehéz, ez már határ, míglen a patakocskán könnyű hidat építeni. Én tehát appellálva a ministerelnök urnak és a háznak méltóságára, kérem a t. házat, méltóztassék a 9. pontot kihagyni és a megyét e kérdésben meghallgatni és csak ennek meghallgatása után e kérdésben dönteni. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Kénytelen vagyok kijelenteni először is azt, hogy a megye ki volt hallgatva, csak most újólag nem hallgattatott ki; igenis hosszas tárgyalások voltak a régibb időben ez irányban. Ez az egyik. A másik megjegyzésem az, én nem tudom, a t. ház és az előttem szólott t. képviselő ur állítja, hogy a megyék újabb meghallgatása nélkül — ismétlem, újabb meghallgatása nélkül — ily ügyben intézkedni nem lehetne. Nem lehettem jelen a tárgyalás alkalmával s így nem tudhatom, hogy máskép minő alapon fogadtatott hát el a házban, a mi szintén csak a bizottságban hozatott javaslatba, pl. a 3. és ugy tudom a 7. pont is. (Ugy van! Ügy van! jobbfelöl.) Mindezekre nézve az átkeblezés a bizottságban hozatott javaslatba s az adatokat a bizottság a régibb megkérdezésből előszedte és ez adatokat megtekintvén, ezekből meggyőződött, hogy az áthelyezés helyes s ennek alapján azt ki mondotta. Az az elv, hogy a megyéket újabban mindig meg kell hallgatni, ugy látszik, csak ezen egy pontra nézve szól; erre azonban az előző kérdésben, a mely elfogadtatott, nem volt szükség. Azt hiszem, az egyik esetben erre épen ugy nem volt okvetlenül szükség, mint a másikban. De én ismétlem, e dologra nem helyezek nagy súlyt és kérem, méltóztassék felette határozni; de azon elvi álláspontra, hogy a megyét újból is megkell hallgatni, az előzmények után nehéz helyezkedni. (Helyeslés.) Somssich Pál: Szabad a t. ministerelnök ur kérdésére felelnem ? (Halljuk!) Azt kérdi, mért nem szólaltunk hasonló irányban akkor fel, mikor a 4-ik és 7-ik pontot tárgyaltuk. Erre, ha a t. ház megengedi, egyszerűen azt válaszolom : azért, mert senki nem kifogásolta. Én részemről nem ismerhetem minden megyének viszonyát; itt pedig egy képviselő sem tett ez irányban felszólalást. Most azonban az illető képviselő felszólalt, tehát applicálnom kell a princípiumot, melyet helyesnek tartok. (Helyeslés balfelöl) Tibád Antal előadó: Somssich t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy a mi itt a közigazgatási bizottság által javasolt pont alatt terveztetik, tulaj donkép nem módosítvány, hanem indítvány. Én a felett nem akarok vitatkozni, módosítván3 r-e vagy indítvány. De bátor vagyok vele szemben megjegyezni, hogy a Szent Jakab községre vonatkozó pont pláne egy kérvény alapján vétetett fel e törvényjavaslatba és én azt hiszem, hogy a közigazgatási bizottság, mint a háznak előkészítő tanácskozó testülete, mindenesetre csakbir annyi joggal, hogy initiálhasson annyit, minta mennyi egy község kérvénye folytán felvétetett. Én részemről meg vagyok győződve, hogy ilyen új pontokat felvenni a bizottságnak joga van s midőn ezt tette, saját hatáskörében mozgott.
