Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

314. országos ülés kimutatás és a jegyzőkönyv a ház irodájában lesz elhelyezendő. Következik a napirend, némely megyék határának kiigazításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, és pedig a régi 8., most 7. pont. Zsilinszky Mihály j egyzó' (olvassa a régi 8., most 7. fontot, mely észrevétel nélkül elfogaätatik. Olvassa a régi 9., most 8. pontot). Fröhlich Gusztáv: A 9. pont ellen kívánok pár észrevételt tenni és azt szándékom indítványozni, hogy ezen pont kihagyassék. Ezen pont igy hangzik: „Daruvár község Temesmegyéből Krassó-Szörénymegyébe, Kussics község pedig Krassó-Szörénymegyéből Temesmegyébe kebeleztetik." T. ház! Ez egy új pont, mely az eredeti ministeri javaslatban benn nem foglaltatik és azon furcsa ténynyel állunk szemben, hogy a közigazgatási bizottságnak egy igen t. tagja, ki sem Temes-, sem Krassómegyének nem képviselője, nem tudom, lehet talán egy az illető községek által a belügyministerhez intézett folyamodvány alapján, melyet azonban nem a ház utasított a bizottsághoz, tesz egy indítványt egy egészen önálló dologról és a bizottság elhatározza, hogy Daruvár község Temesmegyéből Krassó-Szörénymegyébe, Kussies község pedig Krassó-Szörényből Temesmegyébe kebeleztessék és ezt a háznak elfogadásra ajánlja. Ez t. ház, egészen új eljárás és hogy ily veszedelmes praecedenst akar-e megalkotni a t. ház, azt nem tudom, azt a t. ház böleseségére kell biznom. A mit azonban ez ügyről tudok, az a következő. (Halljuk!) Daruvár község már 1877-ben folyamodott az iránt, hogy csatoltassék át Krassómegyébe ; ezen községnek kérése azonban abelügyministeriumnak 1877-ben, ha j^l tudom, jun. 5-én kelt elhatározásával elutasittatott. Ha jól vagyok informálva, az elutasítás azért történt, mert a szomszédos két törvényhatóság a recompensaiióra nézve egyetértésre nem tudott jönni. Azóta t. ház, a viszonyok tudtommal nem változtak, mert ha változtak volna, valószínű, hogy a belügyminister eredeti javaslatába az átkebelezést felvette volna. És mégis, daczára annak, hogy a viszonyok nem változtak, elégséges legyen egy bizottsági tag felszólalása és az illető községnek nem is saját törvényhatósága, hanem Krassómegye utján beterjesztett kérvénye, hogy az átkebeíezés megtörténjék? Tudom t. ház, hogy nem kell és nem szabad respectálni a megyék határait, ha azt a jó és gyors közigazgatás követeli; azt is igen jól tudom, hogy ha pusztán a talán ellentétes érdekű megyék hozzájárulásától függne az, nagyon ritka ^esetben lehetne talán czélszerű kikerekitést véghez Vinni: de hogy ily ki- és bekebelezést lehetne tenni Oraár 21 1884. j^g a nélkül, hogy az illető törvényhatóság újból kihallgattassék — újból azért, mert hisz a régebben folytatott tárgyalások eredménye az volt, hogy az illető községek kérvénye elutasittatott — és hogy ily alapokon és bővebb indokolás nélkül, a helyzet változásainak elősorolása nélkül ez a háztól követeltessék, azt gondolom, hogy ezt általában nem lehet elfogadni, de specialiter nem lehet elfogadni akkor, ha az illető megye kellő kárpótlásban nem részesül, ha ugyan lehet ezt a közigazgatás megakasztása nélkül tenni, a mijeién esetben nem csak lehetséges, hanem épen a jó közigazgatás szempontjából szükséges, a mint beszédem folyamán ezt kimutatni bátor leszek. Engemet nem vezet megyei chauvinismus, nem megyém integritásának fentartása szempontjából szólalok fel, nem is ellenzéki viszketeg az, a mi felszólalásra késztet, mert ha nem egészen objective akarnék e tárgyról szólni, akkor ezen 9. pont szälőokai gyanánt elő lehetne adnom azt, a mit a verebek a ház tetején csiripelnek, {Bálijuk!) de ez igen távol áll tőlem. De engedelmet kérek t. ház, ha már meghoztuk az 1883: XV. t.-cz.-et a megyei háztartásról, egy megyére nézve nem lehet az közönbös — tekintetbe réve a közmunkát és a netán és valószínűleg behozandó megyei pótadót —• ha tőle egy nagyobb összegű adófizető község elvétetik és cserébe egy kevesebb adót fizető községet nyerhet csak el. De a közigazgatási bizottság indokolása is igen gyenge lábon áll. Indokolásának első része, a melyben azt mondja, hogy az áthelyezést mindkét község kérelmezte, azt gondolom még nem bizonyítja azt, hogy a helyes administratió .szükségessé teszi az átkeblezést. A mit arról mond, hogy Daravár közelebb érné hatóságait Lúgoson mint Buziáson, épen nem áll, inert Daruvár Buziáshoz valamivel közelebb fekszik mint Lúgoshoz és igy szolgabiráját és járásbiráját az egyik helyen oly közel érné mint a másikon. Az indokolás utolsó része pedig szerintem a leggyengébb. Én igenis elfogadom nagyon szívesen a helyes indokot, melyet a minister ur eredeti javaslatában beterjesztett, a hol azt mondja: „ha bizonyos alapfeltételek be fognak következni, még több átkeblezést fogok proponálni;" s jelenti a háznak, hogy időközben a folytatott tárgyalások következtében ismét abban a helyzetben vau, hogy kilencz tételre nézve áthelyezéseket proponálhat a háznak. Kimondotta tegnap az államtitkár ur egyik felszólalásában is, hogy csak kilencz helyre nézve jutott megegyezésre és hogy csak kilencz helyre nézve volt képes a háznak propositlót tenni. A közigazgatási bizottság azonban többet tett; a közigazgatási bízottság proponál oly valamit, a melyet, ha proponálni akart volna, v'gy ha az alapfeltételek bekövetkeztek volna, a melyekre a minister ur hivatkozott, ugy bizonnyára nem szorult volna a minis-