Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-313
146 313. országos ülés fibrnár 20. 1884. és mellékfolyóinak völgyében eddig létesített szabályozási és árvédelmi müvek hiányos és czélszertítlen fentartása körül mutatkoznak és azon komoly aggodalmak, melyek ennek következtében az egész tiszavölgyét, kiválóan pedig a közép- és alsó Tisza, Körös és Maros vidéki érdekeltségét évtizedek óta a mai napig lázas izgatottságban tartják és az annyira megfeneklett s maradandóvá vált vizveszély elleni védelem nyomasztó terhe, mely az őstermelő vidék lakosságát a baj ok és veszélyek tömkelegébe jutatta, minden eddig végrehajtott kormányi intézkedés daczára máig sem szűnvén meg: a Tiszavidéklakossága. Habár a tiszaszabályozásí magára nézve fokozatos és lassú, de annál biztosabb elszegényedés, pusztulás és tönkrejuttatás örvényének tartja, még mindig nem szűnik meg a törvény korlátain belül keresni orvoslást és épen ez indokból alólirt, mint Tiszavidék egyik képviselője, következő interpellátiót intézi a t. közmunka- és közlekedési minister úrhoz; ugyanis: minthogy az 1881: LI. t -ez. 1. §. fe) pontja intézkedésénél fogva a Tisza és mellékfolyói mentén keletkezett szabályozási és árvédelmi, belvízrendezési és vízhasznosítási építkezések czélszerü tervezését a t. minister urnak 1882. évi február hó 13-án kelt s 123. sz. a. a képviselőházhoz bemutatott előterjesztésében is felállítani javasolt hydrographiai ívizmütani) hivatal tudtommal mind annak daczára nem létesíttetett, hogy erre nézve külön pótköltség megszavazását indítványozta; minthogy továbbá a Mármarostól Titelig domborzati viszonyai és termékeire nézve, nemkülönben nemzetiségi tekintetben egy nagy országrészt képező Tiszavölgynek folyói eddigi szabályozásainak nagy munkája; mint ezt az állandó jellegűvé vált vizveszély szomorú dapasztalatai, különösen pedig a Kőrös mentéről az árvíz szabályozás körül fennforgó nagy sérelmek orvoslása végett folyó hó 12-én a kormánynál tisztelgett nagy deputáezió panaszai is bizonyítják, hiányoznak, sőt elégtelennek és károsnak mutatkozik, úgyannyira, hogy az ország közönségében kételyek merültek fel az iránt, vájjon a szabályozásra alakult társulatok a fennálló rendszer s vezetés iránt megrendült bizalom mellett elérhetik-e ama nagy czélt, mely a folyók szabályozása által kitűzve volt; ugyanazért kérdezem a közmunka- és közlekedési t. minister úrtól, hogy a mennyiben mind a külföldi szakértőknek, mind a pénzügyi és kérdezett minister urnak 1884. évi június 10-én kelt s 492. sz. a. bemutatott jelentése szerint a Tisza mindkét partján emelt védgátaknak egymástóli távolsága a szabályozás egyik sarkalatos fogyatkozását képezi s az ez által keletkezett szondátok megszüntetése az árviz szabad lefolyása végett az 1881: LII. t.-cz. 9. §-a folytán megrendelve lett s ezen szorulatok e törvényjavaslat indokolásában kijelölt helyeken sem Csongrád s .Szeged közötti szakaszon, sem az alsó tiszai részeken a töltésvonaloknak mindeddig elmulasztott hátrább helyezése által megszüntetve nem lettek s a mennyiben a Tiszavölgy folyói áldástalan szabályozásának tapasztalt ilynemű hiányai és bajai jövőre azon törvényhozási intézkedéssel is szaporodtak, mely szerint a Kőrös folyónak jelenleg folyamatban levő szabályozása következtében megrendelt átmetszései, az eddigi átmetszések kibővítései és kotrásaira 1883. és 1884. évre előirányzott 1.300,000 frtra menő munkálat által előidézett rohamos lefolyás, majd az eddigi áradások alkalmával a folyó völgyül étéiben maradt töméntelen árvíznek jelenlegi összeszorítása miatt előállt árviz az alsó, különösen pedig Csongrád és Szeged közötti vidéknek végveszedelmére összetorlódik s ez által árvizemelkedés által előidézett vízi harezunkat nagyobb mérvben fokozza és az alsó vidéket végpusztulással fenyegeti, szándékozik-e a tisztelt minister ur ily aggasztó jelenségek mellett a vizmütani hivatalt felállítani, továbbá a belátbatlan következményű katasztrófáknak hacsak időleges megelőzése s ez által az érdekelt vidék megnyugtatása végett a Csongrád és Szeged közötti szakaszon, ugy az alsó vidéken szintén meglevő szondátokat a töltések hátrább helyezésével megszüntetni ? Minthogy továbbá a t. mivisterium javaslatára az 1880: XX. t.-cz. 1. §-a a) pontja és az 1881. LII. t.-cz. 5. §-a szerint a Tisza és mellékfolyói szabályozására utalványozott 25, majd később 2, és az 1882. évi budgetben egy millió ötszázezer forint, majd végül a kiutalványozás nélkül elköltött kerekszámban 2 millió 5 százezer forint felhasználásán túl az ármentesítŐ társulatok által már az előtt befektetett milliók a költekezés maximális határát meghaladtak s már azon felfogás és azt támogató azon sajnos tapasztalattal állunk szemben, hogy az ártérbe eső birtokok ára naponként tetemesen csökken s némelyek épen ez okon a tönkrejutás szélére jutottak és minthogy „ezen birtokok nem feneketlen hordók, melyek annyiszor megcsapolhatok, ahányszor tetszik" : kérdezem a t. minister úrtól, hogy e millióknak befektetése által a kellő védelem előállittatott-e és e milliókkal haszon arányban áll e a szerintem és sok szakértő véleménye szerint csak látszólag mentesített területek jövedelmezősége ? És minthogy az 1880: LII. t.-cz. 6. § ának zárpontja szerint kilátásba lett helyezve, hogy az árvédelmi munkálatok költségeik nyújtott kölcsön visszaéléséhez bizonyos arányban az állam is hozzá fog járulni. Kérdezem, hajlandó-e a t. minister ur a már vérig zaklatott Tiszavölgy érdekeltségét a hozzájárulási hányad meghatározása és az ártéri birtokosságnak az 1881: XLII. t.-cz. rendelkezésében gyökerező beszámítási jogának épségben tartása
