Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

Í38 813. országos filéä Irtmár 20. 1884. gyási indítványt tenni, melyet legyen szabad röviden indokolnom. Sárosmegye Kaveesán község elöljárósága, mint az indokolásban is említtetik, már régebben kérelmezte ezen községnek ÁbaujTorna megyéhez átcsatolását. Ezen kérés, Kassa városa és Abauj-Tornamegye pártoló nyilatkozata és a község topographiai viszonyaira való hivatkozás képezik az indokokat, melyek alapján az átcsatolás a t. háznak javaslatba hozatik. Hogy azonban a község elöljáróinak most említett kérése az illetőknek — nem hatósági közegek, de valószínűleg érdekelt magánfelek általi félre vezettetésén alapult, azt legvilágosabban bizonyítja az illető községnek ujabban benyújtott kérvénye, melyet az előadó ur is megemlített felszólalásában. Ebben a községnek majdnem összes számbavehető lakosai —- a lelkészszel, tanítóval, bíróval és hitesekkel élükön — kérik a törvényhozást, hogy hagyja meg őket továbbra is Sáros megyében, melytől elszakitatni nem akarnak. Ezen kérvény, mely mindenféle pressio és hivatalos nyomás nélkül magában a községben jött létre és hozzám közvetlenül küldetett be, a mint a viszonyok közvetlen ismerete alapján magam is tudom, a község lakóinak valódi óhaját fejezi ki és nézetem szerint erősentámogatja Sáromegye álláspontját e kérdésben mely szintén az átcsatolás ellen irányul. A mi erre vonatkozólag a törvényjavaslat indokolásában foglaltatik, hogy t. i. Sáros megye régebben maga is hozzá járult Kavecsány átkebelezéséhez, erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy Sáros vármegye hozzá járult régebben egy oly kikerekitési tervezethez, mely nem csupán a már átcsatolt Tihanynak és a most átkebleztetni javasolt Kavecsány községnek egyoldalú elvételére/hanem egyúttal három abauj-tornamegyei községnek, nevezetesen Valykócz, Királynép és Haraszti községeknek Sárosmegyéhez való átcsatolására is kiterjeszkedett volna, mely községek épén úgy vagy talán még inkább vannak Sárosmegyébe beékelve, mint az Tihanyra és Kavecsányra nézve vonatkozással Abaujra mondható. De ezen községnek Sárosmegyében való meghagyása mellett szólnak a megye körülményei is. Tudva van t. ház, hogy Sárosmegye nem tartozik a nagyobb megyék közé, lakossága az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt mintegy i-000 fővel megcsökkent, hogy gazdasági prosperitása nem nagy, azt a kivándorlások is mutatják. Ily körülmények közt t. ház, e megyére nézve törvényhatósági feladataival szemben a legkisebb anyagi vagy erkölcsi tényezőnek elvonása is érzékeny veszteség lenne és különösen érzékeny volna, ha most, midőn már az ezen országgyűlés elején alkotott törvénynyel a jelentékeny és vagyonos Tihany község Sárostól minden kárpótlás nélktibelvéíetett, most, midőn az áj megyeháztartási törvény alapján és a közigazgatás fokozódó igényeihez képest, e megye valószínűleg szintén kénytelen lesz megyei pótadóhoz nyúlni, ha most újra egy község minden recompensatio nélkül elvétetnék Sárostól. Én tehát őszintén mondhatom, hogy Sárosmegye kérelme e részben korántsem alapul szűkkeblű particnlarismuson, hanem valóban jogosult és méltányos. Azt is elismerem egyébiránt, hogy még oly méltányos kérelemnek is el kellene hallgatnia, ha azzal szemben valami magasabb országos szempont kívánná az átcsatolást. Erről azonban a jelen esetben szó sem lehet, mert az, hogy Kavecsány község közel van Kassához és Kassa e község emporiumát képezi, oly indok, mely Kavecsányonkivül még vagy 8 —10 sárosmegyei községre alkalmazható, mert hiszen tudvalevő, hogy Kassa AbaujTornamegyének legéjszakibb szögletében, Sárosmegye határán fekszik. Az is, hogy Kassa e községben birtokos, több sárosmegyei községre elmondható. Egyébiránt többre talán nem is kell e tekintetben hivatkozni, mint arra, hogy magaat.belügyminister ur is, a közigazgatási bizottság előtt constatálta, miszerint valami fontosabb magasabb közigazgatási érdek ezen község átkebelezését okvetlen meg nem kívánja és arra, hogy Kavecsány község lakói, kik pedig épen az administratio könnyebbsége és ezélszerüsége tekintetében legilletékesebben mondhatnak ítéletet, az átkebelezés ellen kérvényeznek. Ezek alapján vagyok bátor kihagyási indítványomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Mielőtt azonban azt benyújtanám, szabad legyen még t. ház, egy rövid észrevételt tennem Thaly képviselő ur azon indítványára, mely ezen szóban forgó község nevének megmagyarosítása, vagy helyesebben régi magyar nevének visszaállítására vonatkozik. Én teljes mértékben méltánylom ezen felszólalást, de miután én ezen egész pontnak kihagyását indítványoztam, e javaslathoz sem járulhatok hozzá. Azonban részemről szívesen fogok oda hatni s magában a megyében oda törekedni, hogy az erre előszabott utón és módon e községnek régi magyar neve mielőbb visszaállittassék. Ajánlom kiha gyási indítványomat elfogadásra. (Helyeslésjobb- és balfelöl,) Prónay Józef államtitkár: T.ház! A tett indítványra vonatkozólag van szerencsém egész röviden a belügyminister ur nevében a következőket kijelenteni.Kavecsány községnek átcsatolása végett még 1881-ben a község saját sürgős kérelmére niegindittatott a tárgyalás, s a befejezett tárgyalás után meggyőződött a belügy min isterium arról. hogy ezen községnek átcsatolását magasabb administrativ érdekek nem követelik ugyan, de helyiérdekek annyival inkább követelnék, mert hiszen