Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-312
J2Q 3 *2, országos ülés február 18. 1884. detileg terveztem, más formában, módosítvány alakjában lett be adva. Ha azonban a t. háznak e tekintetben nehézségei vannak, én a módosítványt, mint módosítványt visszaveszem, (Általános helyeslés) hanem a 2, §. megszavazása után egy új, 3. §. alakjában fogom indítványozni, hogy a jászberényi törvényszék a szolnokival, illetőleg a karczagival egyesittessék. (Helyeslés jöblfélöl.) Sárközy Aurél: A házszabályok értelmében még a tárgyhoz hozzászólási jogom van, a mennyiben indítványomat rajtam kivül még kilenezen aláirtak. Én most hosszasabban nem akarok szólani az általam, valamint a ház minden oldaláról jelentkezett szónokok által hangsúlyozott azon elvi álláspontnak megvédésére, miszerint teljesen időszerűtlen ma a törvényszékek bolygatása. Mindenekelőtt csak röviden reflectálni akarok egy pár szóval azokra, mik egyenesen a karezagi törvényszék felállítása ellen egy-két szónok által felhozattak. (Zaj.) Mondom, csak igen röviden. Nevezetesen Polónyi t. képviselő ur argumentumul a karezagi törvényszék ellen fölhozta azt, hogy ott börtönhelyiségek nincsenek és hogy a vizsgálati rabokat ugy kell oda szállítani vasúton kihallgatás végett. Nem tudom, honnan merítette ezen adatot a t. képviselő ur, mert Karczagon igenis van egy emeletes börtönépület és ha a börtönhelyiségek hiánya a két város közt szóba jöhet, akkor Szolnokot éri e tekintetben a hátrány, a mennyiben ott egyáltalában nincs börtönhelyiség. A másik, a mit nem hagyhatok szó nélkül, azon statisztikai adatok, melyeket a képviselő ur felsorolt. A képviselő ur ugyanis felhordott itt egy csomó statisztikai adatot, számokat, igen jelentékeny számokat, de nem nevezte meg a forrást, a honnan azokat merítette. Én tehát ezeket, megbocsásson a t. képviselő ur, a forrásokat nem tudva — teljes hitelűeknek el nem ismerhetem. Azon állítása sem áll a t. képviselő urnak, hogyKarczagon csak az 1875: XXXVI. törv.-czikk folytán állíttatott fel a törvényszék — mert ott már az 1871. évi XXXII. törvényezikk is állított törvényszéket — és az 1875. törvényezikk folytán a szolnoki szün tettetett be és csatoltatott a karezagi törvényszékhez. De reflectálok Apponyi Albert gr. igen t. képviselő ur tegnap mondott azon kifogására is a harczagi törvényszék ellenében, hogy 1882-ban a jászberényi törvényszéknél nagyobb volt az ügyforgalom, a mennyiben 6,338 ügy intéztetett el a karezagi 5,000 ügy gyei szemben. Nem tudom, honnan méltóztatott meríteni ezen adatot. Gr. Apponyi Albert l A ministeri indokolásból! Sárközy Aurél: De ma kapott biztos adatokból mondhatom, hogy csak 10,000 számmal méltóztatott tévedni, mert 1882-ben 15,500 ügy intéztetett el a karezagi törvényszéknél: még pedig polgári per 532, csőd 48, örökösödési 846, váltóés kereskedelmi per 422, tagosítási 4, ez összesen a büntető ügyekkel együtt 15,500. Ezeket akartam röviden az általam képviselt Ivarczag érdekében megemlíteni a nélkül, hogy e felett hosszasabb discussióba bocsátkozni akarnék. Most ismétlem csak azt, hogy a vita folyamában győződtem meg különösen arról, hogy egyedül azon elvi álláspont, a melyet én foglaltam el indítványommal, melyet a t. háznak elfogadásra ajánlani bátor vagyok, csakis az a helyes, a jelen kérdés megoldásánál. Ezen hitemben és meggyőződésemben megerősített, mint már első beszédemben mondtam, az igazságügyi bizottságnak azon indokolása, hogy létező törvényszéket ez idő szerint bolygatni czélszerűnek nem mutatkozik; de megerősít különösen még az ligazságügyminister ur által beadni szándékolt módosítvány, mert én azokból azt látom, hogy helyes indokot arra nézve, hogy ezen második szakasz intézkedése törvényerőre emeltessék, sem az igazságügyi bizottság nem tudott találni, sem a minister ur, hogy ezen kelepczéből valamiképen kiszabaduljanak, képtelennél képtelenebb dolgokkal akarták indokolni, mert az igazságügyi bizottság maga ellen beszél akkor, hogy a jászberényi törvényszék fentartását azért véli szükségesnek, mert nem látja czélszerűnek létező törvényszék bolygatását; a minister ur, hogy a bizottság ezen javaslatát reperälja javítsa egy olyan módosítványt ad be, a mely nem nevezhető másnak, minthogy |ki akarja escamontiroznia jászberényi törvényszéket az igazságügyi bizottság javaslatából; ezt másnak nem nevezhetem. Ha fentartotta volna az igazsägügyminister ur eredeti törvényjavaslatát az igazságügyi bizottsággal, szemben annak még volna értelme; de hogy ezen módosítványnak mi értelme van, azt valóban megfogni képes nem vagyok. Mindez csak azt igazolja, hogy ezt az erőtetett intézkedést, a melynél fogva öt évvel a végleges rendezés előtt egy vagy esetleg két törvényszéki székhely megszüntetendő és helyette másik felállítandó lenne, hogy ez az ide-oda kapkodás, melyet most tapasztalunk, oly kényszerhelyzet folyamánya, mely kényszerhelyzetet a t. kormány nem képes indokolni. Megmondottam első beszédemben és a tárgyalás folyama igazolta, hogy ez intézkedés igen jó anyagul szolgál majd a helyi érdekek felébresztésére. Igazolták ezt a vita folyamán felszólalt képviselő urak mind, a kik saját megyei székhelyükön törvényszéket óhajtanak felállítani. Rövid idő múlva, ha e szakasz elfogadtatik, meg fogja látni a t. igazságügyminister ur, hogy elhalmozzák kérvényekkel, melyekben az illetők ezen
