Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-289
11 289. országos ülés jannár 17. 1884. hanem a közlekedési administratiónak lényeges j átalakítására is van fektetve. Nevezetesen a központban a vasúti főfelügyelőség jelenlegi szervezetében föloszlattatván, a ministerium vasúti szakosztályával, illetőleg az államvasutak igazgatóságával egyesittetett. A műszaki tanács a ministerium kebelében fentartatik ugyan, azonban kiegészíttetik, valamint a szerkezeti iroda is bővíttetik. Másrészt a vidéken a nagymérvű középítkezések és vizszabályozások hatályosabb felügyelete és ellenőrzése szempontjából a jelenleg létező államépítészeti és folyammérnöki hivatalok a viszonyoknak megfelelő kerületekben csoportosíttatván, minden ily kerületben a felügyelet és az ellenőrzés teendőinek keresztül vitelével a kerület egy államépítészeti vagy folyammérnöki hivatalfőnöke fog megbízatni. További módosítások terveztetnek az államvasutak igazgatóságánál is, a mennyiben az államvasutak igazgatása szorosabb összeköttetésbe hozatik a ministeriummal. Az államvasutak igazgatójának az üzlet tekintetében megadatnék a kellő hatáskör; egyéb tekintetben és nevezetesen a vasúti politika irányzása és az oly nagyfontosságú tarifa-kérdések tekintetében a ministerium fentartaná magának az őt felelősségénél fogva megillető hatáskört. Az igazgatótanács feloszlattatván, helyét egy közlekedési tanács fogná elfoglalni, mely azonban nemcsak az államvasutak ügyeire szorítkoznék, hanem melynek teendői közé tartoznék az ország összes közlekedési és forgalmi érdekeinek figyelembe vétele, a mely |a ministerium mellett véleményező és kezdeményező hatáskörrel birna. Továbbá az állami gépgyár és a diósgyőri gyár üzleteinek hatályosabb felügyelete és ellenőrzése szempontjából tisztán szakemberekből álló felügyelő bizottság állíttatnék fel. Ezek a tervezett változtatások, melyek a költségvetés egyes tételeinél számszerint is kifejezésre jutnak, nevezetesen a központi kiadásokra előirányzott öszszegeknél. A pénzügyi bizottság behatólag tárgyalván az általam érintett és a ház elé terjesztett jelentésben részletesebben is kifejtett változtatásokat és módosításokat, azokat elfogadásra ajánlja a t. ház nak is, azon meggyőződésben, hogy ez által a felügyelet hatályosabban lesz gyakorolható és a végrehajtással megbízott egyes közegek felelőssége is élénkebb kifejezésre jut. Ezeknek előrebocsátása után a központi kiadásokra előirányzott összeget elfogadásra ajánlom a t. háznak. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: T. képviselőház! Általánosságban akarok a t. ház előtt a t. közmunkaés közlekedési minister urnak figyelmébe ajánlani valamit. Nem kívánok magára a költségvetésre és a kiadásokra nézve legkevesebb észrevételt sem ' tenni, hanem most, mikor a közmunka- és közieke- I désügynél a költségvetés tárgyalása megkezdetik, remélem, hogy Magyarországban vagyunk, remélem, hogy a magyar közmunka és közlekedési minister ur tárczáját fogjuk tárgyalni, igy nem hiszem, hogy érdekkel ne viseltetnék a t. minister ur az iránt, hogy az illető szakerők, a kik bizonyára az ő tárezájánál is nagy mértékben versenyeznek és alkalmazhatók, minő vélemény nyel vannak a tekintetben, hogy jogos igényeik kielégittetnek-e, meghallgattatnak- e vagy sem. Kezemben van egyik magyar szakértőnek magánlevele, a ki engem az iránt keresett meg, hogy ő alkalmaztatni kíván a m. kir. közmunka és közlekedési ministeriumnál; nem nevezem meg ki, nem nevezem meg minő hivatalnál és azért kívántam itt az általános vitatkozásnál ez iránt a minister ur figyelmét felhívni, hogy ne mondassák az, hogy akár egyes egyén érdekében, akár pedig a minister ur iránt bármi legcsekélyebb részbeni személyes roszinclulatbóí szólnék, mert ez legkevésbé sincs bennem, de szólok azért, mert nemcsak egyes ily levél érkezik, nemcsak hozzám r hanem több képviselőtársamhoz is, melyben panaszkodnak általában, hogy a magyar szakértők akkor, midőn ugyanazon képességet bizonyítják, mint az idegen szakértők, hacsak nincs bizonyos pártfogójuk, mellőztetnek. E tekintetben sem szólaltam volna fel, ha ezen egyén arra kérne engem, hogy én őt ajánljam, mert akkor a t. minister úrhoz mentem volna el és ismerem az ő jószívűségét, hogyha azon egyén megérdemli, ha bizonyítvány ai olyanok, bizonyára nem utasította volna el kérésével. Azonban engem ezen egyén csak arra kér — és ez a kór-jelenség, melyért felszólaltam — hogy eszközöljem ki az illető helyen, hogy folyamodása egy Magyarországban született, a magyar műegyetemet, a gépészmérnökséget végzett és gyakorolt egyénnek kérvénye a magyar állami közmunka és közlekedési ministerhezi versenyzése folytán elolvasatlanul vissza ne utasíttassák, mivel pártfogója nincs és mert ő magyar. Mert tehát ezen kérés oly igazságos, hogy lehetetlen volt e tekintetben kérésének eleget nem tennem, csak azon néhány sort vagyok bátor még felolvasni, melylyel ezen kérését indokolja: „Ha német, cseh, vagy más valami nemzetbeli volnék, tudom, hogy bizonyítványaim mellett nem kellene kérnem e figyelmeztetést. Azonban fájdalom! magyar vagyok. (Mozgás.) És még nagyobb fájdalommal tapasztalom mindennap, hogy Magyarországon a magyar maholnap idegen lesz és minden oly helyen, hol szintén szakértő és talán több képességgel bíró magyar embert lehetne alkalmazni, idegenek fúrták be magukat. Azért kérem tehát ezt, hogy méltóztassék kieszközölni azt, hogy legalább folyamodványom felolvasás és megvizsgálás nélkül ne küldessék vissza, mert az esetben, ha bizonyítványaim végig nézetnek s talán egy munkához szokott emberre van is az államnak
