Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-289

'289* országos ülts január 17. 1S84. 67 Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) .• Sztüházi költségek: 15,000 frt. Elnök l Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Lelenczek és törvénytelen ágyból született gyermekek tápdíjai 74,000 frt. Elnökl Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Téboly dai kiadások 372,265 frt. Elnök: Megszavaztatik, Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Közbiztonsági kiadások: 150,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Országos csendőrség és a predeali nemzetközi vasútnál rendőri szolgálat szükséglete: 2.619,716 frt. Elnök: Megszavaztatik. Pázmándy Dénes: T. ház! Én nyíltan bevallom, hogy kezdettől fogva az állami csendőrség behozatalának igen nagy barátja vagyok és örömmel üdvözöltem január 1-ét, a midőn az egész országban egy szervezett közbiztonsági intézmény hozatott be. Mindazonáltal félek, hogy azon igényeknek, a melyek egy jó államcsendőrséghez okvetlenül kötve vannak, a mi csendőrségünk nem iog megfelelni tudni; nem azért, mintha annak berendezése nem lenne jó és szakszerű, sem pedig azért, mintlia abban nem volna meg a kellő erő, hanem azon egyszerű oknál fogva, mert először a létszám tekintetében nagyon csekély az erő, másodszor pedig a fizetés tekintetében ezen állami csendőrség nincs abba a helyzetbe téve, a mely az ily intézménynek fentartására okvetlenül szükséges. Én bocsánatot kérek azért, hogy én mint ellenzéki itt a budgetben mindig pénzt kérek, de azok a czélok, a melyekre én kérem, az állam primitív követelményeinél fogva összefüggnek a vagyoni közbiztonsági és cuíturalis czélokkal. Ha valahol, itt szükséges az, hogy nem mondom, felesleges költségek tétessenek, de legalább a lehető mininmm megadassék. A magy. kir. csendőrség, mint tudjuk, szerveztetett és fokonként haladt előre és mégis tavaly kénytelen volt a kormány törvényjavaslatot beterjeszteni, a mely kényszerítve rendeli oda a csendőrséget, miután nem kapott annyi embert, a mennyi szükségeltetett. És ennek oka, onnan van, mert fizetés, mely a csendőrnek adatik, tekintve ezt a roppant nagy szolgálatot, physicai megerőltetést és a qualificatiót a mi egy csendőrtől követeltetik, semmi tekintetben nincs arányban. Nálunk ugyanis 83 krt kap egy csendőr egy napra, Ausztriában 135 krt; Francziaországban 1400 frankot egy évre, Belgiumban 1500-at. Hiszen az a csendőr nem passióból szolgál, nem azért, hogy ilyen vagy amolyan szép egyenruhája legyen, hanem materialis érdekeiért szolgál először és ha nem helyezzük őt abba az állapotba, hogy szükségleteiről gondoskodva legyen, akkor nem is követelhetjük tőle azt, hogy erős és fontos szolgálatát pontosan teljesítse. Továbbá ki van számítva, hogy nálunk 4 mértföldre esik egy csendőr, tehát az egész országba nem egészen 5000. Ez oly kevés, hogy a közbiztonsági viszonyok javulását kis fokban elősegítheti ugyan, de ezt gyökeresen javítani* nem fogja. A mi mostani közbiztonsági viszonyaink olyanok, hogy 3 megyében, gondolom a Dunántúlnakhárom megyéjében kellett a statáriumot kihirdetni. A hol lehetséges az, hogy igen cultivált megyék határain egy betyár 8 évig garázdálkodhatni a nélkül, hogy sikerült volna elfogni, ezek oly állapotok, hogy kivéve Törökországot és Szerbiát, ily állapotok egész Európában nem léteznek. Bátor vagyok tehát a minister ur figyelmét e kérdésre felhívni. Indítványnyal most sem állok elő s nem kívánom, hogy a költségvetés emeltessék, de kérem a belügy minist er urat, legyen figyelemmel a csendőrség helyzetének javítása és a közbátorság biztosítása iránt, nem annyira itt a fővárosban, bár itt sem olyan jók e részben a viszonyok, (Felkiáltások a szélső balon: De ugyan roszszakl) hanem a vidéken, hol a személy- és vagyonbiztonság igen gyenge lábon áll s hogy ezen újonnan megkezdett intézményt, melyet a ministerelnök urnak az utókor bizonyos érdeméül fogja felróni, helyezze oda, hol annak állania kell, hogy hivatásának megfeleljen, mert a csendőrség, melyet különben a korábbi időkben folytatott politikai erőszakoskodásai miatt elitéltek, szép hivatással bir és jelen állapotában nem fog megfelelhetni a várakozásnak, melyet hozzá az ország közönsége kötött. Itt az ideje, hogy az országot mindazon kellékekkel felruházzuk, melyre civilisált államnak szüksége van. {Helyeslések.) Tisza Kálmán ministerelnök mint belügyminister: Én köszönettel tartozom a képviselő urnak a csendőrségi intézmény irányában kifejezett jóindulatáért, de azt mindenesetre meg kell j egyeznem, hogy akár kevés a létszáma a csendőrségnek, akár nem, mindenesetre a csendőri intézmény által a közbiztonsági közegek száma több mint kétszer annyira, gondolom két és fél annyira emeltetett, jobb és helyesebb organisatióba hozatott & hogy ennélfogva bizonnyal lehet reményt kötni ahhoz, hogy a közbiztonsági viszonyok javuljanak s hogy ezen remény nem alaptalan, mutatja az, hogy határozottan állítható, hogy ott, a hol a csendőrség egy-két év előtt életbe léptettetett, ott positive javult a helyzet. (Ugy van! jobifelöl.) Azon dunántúli megyékben, melyekről a képviselő ur megemlékezett, a csendőrség január 1-én lépett életbe, ott tehát működéséről határozott ítéletet mondani nem lehet, mert az idő oly rövid, hogy ez alatt nagyobb eredményt le-