Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-288

288 országos Ilés január 16. UHi. 55 güket stb., hogy mennél nehezebbé tétessenek az egyes visszaélések és hibák. Hogy azonban általánosságban vádoljuk őket s az egyesek hibájáért az egész kart tegyük felelőssé, ezt részemről méltányosnak és igazságosnak nem tartom és azt hiszem, hogy ha szükséges is bizonyos irányban a reform terére lépnünk; ha szükséges is szabályoznunk a jegyzői állás hatáskörét, kivált a törvényhatósági élettel szemben, a reform ezen terén mégis nagyon kell vigyáznunk, nehogy az ellenkező túlzásba essünk s a jegyzői kar túlságos kicsinylése, hatáskörének túlságos megszorítása által épen a közigazgatás legfontosabb érdekeit veszélyeztessük; hisz épen ezen tisztviselői karnál, a mely a községi életnek lelke, a mely a községi háztartásnak oly fontos teendőit végzi s a mely ezen hivatásánál fogva a közigazgatás egyik legfontosabb tényezője; épen ezen karnál tartózkodnunk kell attól, hogy annak tekintélyét már előre is általános, nem alapos, nem méltányos és nem igazságos vádakkal aláássuk. Másik megjegyzésem, melynek felhozására engedelmet kérek, már inkább magára a költségvetésre vonatkozik. A mutatkozó költségemelkedésre refiectálva, Simonyi Iván képviselő ur neheztelőleg említette fel, hogy a költségek általában emelkednek s különösen hangsúlyozta, hogy a parlamentarismusnak, mint ilyennek semmi más eredménye nem marad s következetessége semmi másban nem mutatkozik, mint az adók emelésében és kölcsönök kötésében. Nem lehet feladatom, hogy ez alkalommal akademieus vitatkozásba bocsátkozzam a képviselő úrral a parlamentarismus és egyéb államformák előnye vagy hátránya miatt, de bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmébe ajánlani, hogy a közterhek emelkedése s az államadósságok növekvése sehol a világon nem függ össze a parlamentarismussal. Méltóztassék megtekinteni a történelmet a múltban s azt fogja találni, hogy mindig és mindenütt, a múltban épen ugy, mint a jelenben, minden más, nem parlamentaris kormányformával biró államban is a közterhek emelkedése nem volt elkerülhető. Sőt absolutistikus kormányforma mellett redesen sokkal ellenőrizetlenebbül emelkedtek azok, mert e jelenség természetes fejleménye annak, hogy a kor igényei folyton növekednek ugy az egyeseknél, mint az államoknál. Ennek viszont természetes következménye, hogy az államok a fokozott igényekhez képest fokozottabb terheket is kénytelenek elvállalni. Ugyanezen természetes fejlődés következménye az is, hogy a mi költségvetésünkben s igy a belügyi költségvetésben is némi emelkedés mutatkozik. Minthogy azonban ezen költségnövekvést elutasíthatlan követelmények igénylik, kérem a t. házat, méltóztassék a belügyministeri költségvetést e költségemelkedésekkel együtt megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T, ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem, méltóztatik-e központi igazgatáskép 321,368 forintot megszavazni? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.)\k többség megszavazza. T. ház! Azt hiszem, hogy miután még interpellatióknak kell történniök, most a tárgyalás félbeszakítandó és a holnap 10 órakor tartandó ülésre teendő át, melynek napirendje a mai lesz. (Helyeslés.) Következik most Hentaller Lajos képviselő ur interpellatiója. Hentaller Lajos: T. ház! Látom, hogy a ház türelmetlen és azért fentartván magamnak a jogot, hogy az esetben szólok a tárgy érdeméhez, ha a minister ur válaszolni fog, bátor vagyok interpellatiómat egyszerűen felolvasni (olvassa): Interpellatio a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott m. kir. minister úrhoz. Van-e tudomása a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott minister urnak arról, hogy a j'elenleg Bosznia, Herczegovina és Dél-Dalmácziában állomásozó, különösen pedig a 6-ik, 25-ik 68-ik és 86-ik gyaíogsorezredeknél oly katonákat tartanak vissza tényleges szolgálattételre, kik a törvényszabta három évet már kiszolgálták? Ha van a t. minister urnak erről tudomása, kérdem, összeegyeztethetőnek tartja-e ezt a véderőről szóló törvénynyel? S ha nincs ez esetről a t. minister urnak tudomása, kérdem, szándékozik-e intézkedni, hogy az általam fentebb említett törvénytelen állapotnak vége vettetvén, 1880-ik évben besorozott és 1880. évi november l-je óta tényleg szolgáló magyarországi illetőségű katonák mielőbb haza bocsáttassanak? Elnök í A képviselő ur interpellatiój át felolvasván, annak újra felolvasása nem szükséges. Az interpellatio közöltetni fog a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott minister úrral. Következik Hermán Ottó képviselő ur interpellatiója. Herman Ottó: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy a t. közmunka- és közlekedési minister ur nincs jelen; mert reméltem, hogy ő talán azonnal megadhatta volna válaszát egy oly ügyben, a melyet én bizonyos polgárokra nézve rendkívüli sürgősnek tartok. De minthogy nincs itt, interpellatiómat megteszem és kifejezem előre is azon várakozásomat, hogy a t. minister ur a legközelebbi alkalomkor megnyugtató válaszát — legalább olyat remélek — megadja. A ki Szeged legközelebbi múltját ismeri, minden bizonynyal emlékezni fog egy szóra, mely a vízvédelem idejében igen gyakran felhangzott és ez az úgynevezett percsórai kérdés. A vizvesze-