Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-301

g3g 301. országos ülés február 1. 1884. azt, hogy e kérdések megoldandók; de nem egy szempontból, hanem országos és általános szempontokból kell azokat megbírálni és a teendő intézkedéseket megállapítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Jól tudom t. képviselőház, hogy ha egy határozati javaslatban az mondatik: „arra alkalmasnak mutatkozó időben", akkor szabad tér nyittatik az ellenzék támadásának és mondjuk ki — hirtelenében nem talál ok más szót — gyanúsítására. Ugyan kérdem a t. képviselő urat, hogy ha majd ő fog ezen a helyen ülni, fogja-e azt mondani egy határozati javaslatban, hogy kötelezem magamat ezen ügyet, a melyet keresztül akarok vinni, az arra alkalmatlannak látszó időben előterjeszteni? Ha ezt fogja mondani, furcsát fog mondani és körülbelől a nevetségesig fogja vinni szerepét. Én, ha akarok valamit, akarom azt akkor, a mikor felfogásom szerint eredményt remélhetek. Reméltem eredményt, csalódtam és ezt most beismerem. Eredményt a visszaküldéstől nem várok, tehát a javaslatot visszaküldeni nem kivánom. Szükségesnek tartom a kedélyek általános megnyugvását, mielőtt ezen kérdés akár Irányi Dániel, akár Szilágyi Dezső képviselő ur, akár pedig mások nézete szerint bárki által is szőnyegre fog hozatni. (Helyeslés jobbfelöl.) A képviselő urak nagy súlyt fektettek a választásokra. Helyesen tették. És nem tudom, hogy jól emlékezem-e, talán Pulszky Ágost képviselő ur beszélt a zászlóra irt választási jelszóról. T. barátom Hegedüs Sándor már reflectált erre és igy erről nem szólok; de vájjon ha a választóknak szükséges tudniok ezen kérdésben az álláspontot, nincsenek-e azon helyzetben, hogy ezt a háznak legnagyobb részéről tudhatják? Irányi Dániel képviselő úrét ismerik. Neki az általános polgári házasság kell és pedig minél előbb. Az én álláspontomat ismerhetik, mert megmondtam mindig, megmondtam ma és megmondía a határozati javaslat, hogy ezen kérdéseket meg kell oldani, azonban az alkalmas idő bevárandó és a czélszerű módozatok a fejlődő viszonyokhoz képest választandók meg. De t. ház, nem tehetek róla, ahhoz a mesterséghez: alkalmatlan időben és czélszerütlen módon megoldani tudni valamit, nem értek. Önök meglehet értenek. (Élénk derültség jobbfelöl.) De t. f képviselőház, az én t. képviselőtársam Pulszky Ágost és társai, a kik ez ügyben felszólaltak, mit fognak irni a zá'zlóra, vagy mivel tudatták, hogy mit akarnak? (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi képviselő ur tegnap megmondta, hogy e javaslat neki sohasem tetszett, csak elfogadta mint szükségben kisegítőt. Elmondta, hogy Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslata sem tetszett neki, mert szerinte ez lehet végezel, de még ma is ugy látta, hogy többet kivan, mint a mennyit most elérni lehet. Tett annak idejében | egy határozati javaslatot s azt most nem újította, meg — teljes joga volt — Szilágyi Dezsői Nem lehet a szabályok szerint. Tisza Kálmán ministerelnök: Igaza van, azt nem újíthatta meg, de el is siklott felette. Most már ezen egész ügyben egy utolsó nézet áll a ház és az ország előtt: hogy nem kell elfogadni a ministerelnök határozati javaslatát. Hogy ez mennyire tájékoztat, hogy ez mennyire fedezi fel a helyzetet jobban, mint az én határozati javaslatom, azt megítélheti mindenki. (Élénk tetszés jobbfelol) T. ház! Megmondtam, hogy határozati javaslatomat mikép értem s ezen értelemben szavazhat rá a ház minden tagja, megismerkedhetik vele az, a kit érdekelni fog. Még csak azt kivánom hozzá tenni, hogy én részemről a határozati javaslatnak egészbeni elfogadását kérem: de mig benyújtani okvetlenül szükségesnek tartottam, hogy jelezzem saját álláspontomat, hogy egyfelől azt ne mondják, hogy többet akarok, mint a menynyit akarok, másfelől azt ne mondják, a mit mondtak volna és talán a t. képviselő ur sem késett volna mondani, hogy egyszerűen visszavette, tehát látszik, hogy megígérte, hogy sohasem fog ezen kérdéssel előjönni, •— mondom — mig megtenni okvetlenül szükségesnek találtam, ha a t. ház két felé fogja választani, miután a házszabályok arra jogot adnak, az iránt kifogást nem teszek, de részemről mindenesetre a második rész elfogadását is kérem. Különben is akár fogadtassák el az én határozati javaslatom, akár fogadtassák el Irányi képviselő urnak az általános kötelező polgári házasságra vonatkozó újabb határozati javaslata — én részemről álláspontomat jeleztem és csak ismételhetem, hogy igenis az összes factorok figyelembe vételével kell itt eljárni és hogy az ítélet azoké lesz, kik akkor ezen házban ülni fognak, akár én terjesszem be a javaslatot, akár más, azon nem változtat semminemű határozati javaslat. T. ház! Tegnap csak röviden válaszolhattam, mert még azon rövid válaszra is nehéz volt at. ház elnézését megnyernem, Szilágyi képviselő urnak azon vádját illetőleg, hogy én — ha igazak azok, melyeket hallott — az alkotmányosság és páriámén tizmus ellen vétettem. Szabad legyen még erről egy pár szót szólanom. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Ugy látom, hogy Szilágyi t. képviselő ur szerint szabad az, a mi történt — tudom ugyan, általa nem történt — hogy hirdettessék mindenütt: szavazzátok le ezen törvényjavaslatot, mert a korona akarja. Hirdették — mondom — nem a képviselő ur, de hirdették mindenütt, számosan, azt nem lehet eltagadni, tehát hirdettek oly valamit, a miről nem gondolták meg, hogy csakugyan épen azt, a kinek nem csak nevét nem szabad ilyenre használni, de a kinek az egész alkot-