Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-301

:)0I. országos ülés febrnár 1. 1SS4. 335 a főrendi üzenettel. Mert ő" Szilágyi Dezső képviselő ur indítványát fogadja el, azon indítványban pedig csak azt mondaná ki a képviselőház, hogy a ministerelnök indítványát nem fogadja el, de az, hogy vissza küldi-e a főrendiházhoz, vagy leveszi-e a napirendről, egy betűvel sincs benne megérintve. Engem tehát a képviselő ur homályban hagyott az iránt, hogy az üzenetet vissza kivánja-e még egyszer küldeni a főrendekhez, vagy le kivánja-e vétetni a napirendről. (Derültség.) A mi a többit illeti, tegnap több oldalról fel lett tüntetve, hogy mily hiba volt a kormány részéről, hogy ezen javaslatot beterjesztette akkor, mikor az országban az antisemiticus mozgalom nagyobb hullámokat kezdett vetni. Bocsánatot kérek t. ház, ez nem történt. A kormány a javaslatot évekkel ezelőtt terjesztette be, mikor még antisemita mozgalomról szó nem lehetett, ha történtek is itt e házban egyes ilynemű nyilatkozatok. A javaslatot tárgyalta alaposan és hosszasan a jogügyi bizottság. Nem teszek belőle szemrehányást, hogy hosszasan tárgyalta, de hogy a jogügyi bizottságban, valamint minden bizottságban a kormány javaslattal szemben nem a kormánypárti tagok azok, a kik a tárgyalást hosszabbá teszik, azt talán kétségbe nem vonhatják Történt tehát nem a törvényjavaslat előterjesztése későn, de történt az, hogy tárgyalási a kerülhetett a javaslat csak későn. Méltóztassanak azonban nekem megengedni, ha akkor, a mikor tárgyalásra került és a mikor épen a t. túloldalról jött sürgetések folytán is a kormány a múlt ülésszak berekesztésekor, mikor a bizottság jelentése beadatott, megígérte, hogy ezen mostani ülésszak egyik első tárgya lesz ezen törvényjavaslat, ha mondom akkor a kormány azzal jött volna elő, hogy le akarja venni a napirendről, vájjon nem támadtatott volna-e meg épen azon oldalról, (a baloldalra mutat) mint olyan, a mely szavát nem tartotta meg, vagy mely, isten tudja, miféle mozgalmak elől meghátrált. (Ugy van! jobbfelöl.) Hiszen, hogy ez iránt kétség ne is lehessen: a t. ellenzék minden árnyalatú lapjai már híresztelték, hogy a kormány le fogja a törvényjavaslatot venni a napirendről, mert meghátrált akár az antisemitismus, akár a katholikus agitatiók elől. Ezt mint tényt constatálnom kell és nem fogadhatom el a későn történt benyújtás miatt emelt vádat, valamint nem a vádat azért sem, ha be volt nyújtva, ha a napirendre kitűzése el volt határozva és épen ellenzéki sürgetések folytán is el volt határozva: hogy akkor a napirenden a kormány által fentartatott. (Tetszés a jobboldalon.) Azt mondják, hogy a kormány ugy állította oda ezt a törvényjavaslatot, mint egy panaceát, mely az antisemiticus mozgalmat meg fogja szüntetni. Engedelmet kérek, ezt én legalább, a kiről állíttatott, sohasem mondtam, hanem mondottam j azt, mikor némely körökben szóba jött a napirendről levétel, hogy kivált a mai viszonyok közt nem tartanám ezt lehetőnek, mert a napirendről levétel most táplálékot nyújtana az antisemitismusnak. (Ugy van! jobbfelől.) Én, mikor a házban elfogadását kértem s mikor a főrendekhez másodszori visszaküldetését kértem, kértem mindig azért — és hogy nem tévedtem ezen egy feltevésemben, bebizonyult — mert azon nézetben voltam és ezt még magában a főrendiházban is megmondtam, hogy okkal vagy ok nélkül, de ha ezen javaslat most el nem fogadtatik, ez úgy fog magyaráztatni, mint a főrendiház által az antisemitismusnak adott támasz és táplálék. Ez az, a mit mondtam és hogy nem csalódtam, igazolják tán az országban történtek is, de igazolja e házban tegnap történt felszólalás is, mely egy ezt már mintegy győzelmet az antisemitismus számára kézbe vette és az antisemiticus programm egyik szakaszát, mint a főrendek által megvalósítottat tüntette fel. Vájjon acceptálnák-e ezt a főrendek, arról nem szükséges szólanom, jót állok róla, hogy bizonyosan igen nagy többségük az ily modorú szövetséget visszautasítaná. Dehogy abban igazam volt, hogy erre ki fog zsákmányoltatni, arra ez is egyik nagy bizonyíték. Felhozatott t. képviselőház, a főrendiház reformjának szüksége. En ennek szükségéről nem ma, nem a mostani események folytán győződtem meg; de már meg voltam győződve régen — az utolsó trónbeszédben a kormány által programiaként fel is volt véve, ez előtt egy pár trónbeszédben nem volt felvéve, a mit csak mellékesen jegyzek meg — sőt a javaslat készen is van. Hogy azonban eddig be nem adtam, csak egyedül egy oknak méltóztassék tulajdonítani s ez az ok az, hogy felfogásom szerint Magyarországon a felsőházat úgy kell magyar állami szempontból alakítani, hogy abban nagymérvű befolyás biztosittassék bizonyos feltételek mellett ugyanazon factoroknak, a melyekből a főrendiház eddig kizárólag állt. (Tetszés.) Ily modorban rendezni a főrendiházat én részemről csak akkor tartom lehetőnek, midőn a két ház közt semmi néven nevezendő, hogy úgy mondjam — nem akarok ingerültséget kelteni — idegenkedés nincs; (Tetszés) midőn lehető a kedélyek nyugodt állapotában akár a democraticus elvvel, akár más bármely felfogással szemben érvényesítni tisztán, egyedül a magyar államnak, mint ilyennek, életszükségét. (Élénk helyeslések.) Ha a kedélyeknek ez a nyugalma a két ház közt beáll, be fogom adni e törvényjavaslatot még ezen ülésszak alatt; ellenkező esetben nem fogom beadni , de mondom szükségességéről nem most győződtem meg és nem azért tartom szükségesnek j a mi most történt, mert hisz a legjobban szerve-