Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-294
Jg2 mi- WMágwi ölén január 23. 1884 Szaboles vármegyéhez, a mely agy a törvényt, mint a megyei autonómiát és a tulajdonjog szentségét valóban mélyen sérti. Nevezetesen azt mondja: „Engedélyezni fogom a kövezetvámot a megye mellőzésével, törvényes jogomnál fogva.* No már t. ház, hogy a t. minister ur ezt a törvényes jogát honnan meríti, azt nem tudom; mert az 1876: V. t.-cz. 34. §-a ezt mondja (olvassa): 34. §. Rendezett tanácsú városokban a törvényhatóság indokolt előterjesztéje folytán, a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót, s jövedelmeik szaporítása végett a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett új adónemeket is hozhassanak be. Ez épen ellenkezik a t. minister urnak Sza- ' bölcs vármegyéhez intézett leiratával. Ez oly ügy, mely Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városa közt már rég fenforog s melyre nézve a ministerelnök ur maga elismerte azt, hogy itt a megye és Nyíregyháza városa közt oly kérdés forog fenn, mely a megyének érdekét sérti. Nevezetesen a kettőjök közt fenforgó ügyben Nyíregyháza városa, mint szerződő fél lépett egyezségre Szabolcsmegyével és pedig Nyíregyháza városa mint vállalkozó, Szabolcs megye, mint kiadó; a város pedig most ugy állítja oda dolgot, mintha közösen épí tették volna a kőutat, t. i. a Kolozsvár-Ny ír egyháztokaji kőutat. E szó 1879-ben csempésztetett be legelőször, mikor legelőször vétetett fel a kőut építése, ekkor mondatott, hogy közösen építették, holott addig mindig ugy állott a dolog, hogy Szabolcs megye, mint kiadó Nyíregyháza városa pedig mint vállalkozó szerepelt. Ennélfogva a következő* inteTpellatiót van szerencsém benyújtani: (Olvassa.) Interpellatio. 29,602/1883 szám alatt a t közmunka- s közlekedési minister ur, Szabolcs vármegye közönségéhez egy leíratott intézett a Nyiregyházáo felállítandó kövezetvámszedési engedély tárgyában. A t. minister ur e leiratában következő kifejezést használt: „Törvényes jogomnál fogva — meg fogom Nyíregyháza városnak adni a kövezetvámszedés jogot a megye mellőzésével." Miután e leirat sérelmes az egész megyére s Nyíregyházának ad — a törvény, megyei törvényhatósági autonómia — a tulajdon vagyon szentsége ellenében előnyt: Kérdem a t. minister úrtól: 1. Leiratában e jogát melyik törvény adja meg? 2. Hajlandó-e e leiratát, mely az 1876: V. törvényczikk 34. §-ával összeütközik, hatályon kivül helyezni? 3. Vizsgálatot elrendelni, hogy a „közösen épített* szó ki által lett becsempészve? 4. Elrendelni a felküldését azon szerződésnek, mely az 1876-iki évi február 8-án tartott közgyűlésnek 7. szám alatti határozatával Bónis Barnabás azon időbeli alispán és Molnár megyei alügyész, mint Szabolcs vármegye megbízottjai; másrészről Nyíregyháza város, mint vállalkozónak megbízottjai Krasznay Gábor polgármester, Bodnár István, Blahunka József és Kralovánszky Mór között köttetett, Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a közlekedésügyi minister úrral. A holnapi ülés napirendje már meg lévén állapítva, a mai ülést bezárom. (A* ülés végtődih á. », 1 óra 35 ptrotkor.)
