Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-294

294. országos ülés január 23. 1884. J75 a működését, a kik valósággal nagy eredményt tudtak felmutatni, a mely eredmények úgyszólván az emberiség sorsára a legnagyobb hatással voltak, hát bámulnunk kell az eszközök és berendezések egyszerűségén, a melylyel ők az eredményeket elérték. Hogy csak pár példát hozzak fel, Liebig tekintélye általában el van fogadva a tudományos világban, pedig az tudvalevő dolog, hogy ő csak akkor kapott külön laboratóriumot, mikor már elsőrangú tudós volt és a ki ezt a laboratóriumot megnézi és összehasonlítja a mi terrakotta stilű palotáinkkai, valósággal gondolkozóba esik. Senki sem fogja tagadni, hogy Rokitánszky volt péld. a pathologia, anathomia megteremtője. Fel van jegyezve róla életrajzában, hogy 29 éven át bonczolt a bécsi úgynevezett régi lovardában s minthogy a lovarda ablakai nagyon magasan állottak, neki pedig mikroskopicus vizsgálódásai közben világosságra volt szüksége, vizsgáló asztalát az ablakfülkébe állította az ablak elé egy nagy szekrényre és 29 éven át létrán járt oda fel az ablakhoz, a hol világosságot kapott és ezzel a bámulatosan egyszerű berendezéssel, amely csupán csak a legszükségesebb eszközökből állott, megállapította a tudománynak egyik nagy vívmányát, mely az emberiségre áldást hozónak bizonyult. Hát t. ház, én azt tapasztalom, hogy a t. minister ur igen könnyen hajlandó arra az engedékenységre, a mely szerintem nagyon ezélszerűtlen a mi mostani intézeteink berendezésénél, hogy azok az illető mértékadó férfiak mindig onnan indulnak ki, hogy egy intézet akként legyen felszerelve, hogy abban a tanár ezen a világ-on mindent csinálhasson. Igen, de bocsánatot kérek, a leghíresebb tanár is gyarló ember és ha mindent akar csinálni, semmit sem tud csinálni. A kik a külföldi intézeteket megvizsgálják, nem fogják azt szem elől téveszthetni, hogy a külföldi legkitűnőbb intézetekben is rendesen egy disciplinára van kiválóan minden ág berendezve és az illető tanár a legkitűnőbb eredményeket érheti el, mert egy tárgyra fordíthatja egész tevékenységét. Hanem a mi mértékadó férfiaink beutazzák az egész külföldet és ide csődítenek mindent, a mi kiváló van és mi következik be ? A tanárok inkább administratorok, mint tanárokként működnek, mert ezzel a felszereléssel valósággal komoly, beható, kitartó munkálkodás egyáltalában lehetetlen. Én nem volnék ellene, hogyha a nemzet dúsgazdag volna, ha állami háztartása tökéletes rendben lenne, annak, hogy a tanintézeteknél a styl szintén tekintetbe vétessék; de ha a styl vétetik tekintetbe és a pompát keresik, akkor kérdem a minister urat, vájjon először is az Ízlésnek megfelelőnek és másodszor czélszertínek találja-e azon épületcsoportot, mely ide a ház szomszédságába építtetett. Méltóztassék megtekinteni azon épületeket, a melyek a hány annyiféle niveaun emeltettek, egymásra vannak zsúfolva, pedig vannak köztük olyan épületek, melyek csakugyan megérdemelnék, hogy szabadon álljanak, mert azokban van czél; így pedig egyik a másikat elfedi és a mi a legnevezetesebb és legcsodálatosabb, Magyarország tudományosságának legbecsesebb intézetei építettnek közvetlen közelébe egy házak közé zsúfolt színháznak, mely tűz ellen általában teljesen biztosítva nincs és van-e valaki, a ki jót állhatna arról, hogy daczára mindazon óvatosságnak és azon örökösen készen tartott kádaknak, melyekben víz van, a nemzeti színháznál a kigyúladás absolute ki ne törhetne. E felelősséget ugy hiszem, nem merné elvállalni senki. Hát én tekintve azt, hogy nálunk épen a t. minister urnak speciális hajlama van, melynek a házban kifejezést adott, midőn azt monda, hogy építek, nekem abban gyönyörűségem van és a jövőre is építeni fogok; tisztelem a minister urnak e hajlamát, de azt mondom, hogy a gyönyörűségen kivül a czélszerűségre is tekintsen. (Helyeslés a szélső baloldalon) mert állítom, hogy a mi ezen intézetek külső díszítésére és a mi részben a belső felszerelésre fordítátik és olyanra, a mi nem okvetlenül szükséges sem a tanczélra, sem a tanár tudományos működésére, már csak ezeket leszámítva is, e költségen lehetett volna a kolozsvári egyetem hiányait pótolni s azt tágas, széles termekkel ellátni. Még egy másik megjegyzésem is van. Ismeretes dolog, hogy Magyarországban most már mindenki szerkesztő, igazgató vagy intézeti főnök, intézet vezetője akar lenni. Itt aztán bámulatos dolgok történnek. A minister egy pár embernek véleményét, megengedem, jóhiszeműséggel meghall, gatva, oly disciplinák számára is emelt épületeketmelyek ezen épületek nélkül is kellő feszereléssel ellátva léteznek Budapesten. Határozottan ellene vagyok, tekintve a nemzet pénzügyi állapotát, hogy abban haladás rejlenek, hogy mindennek külön épületet, külön vezetőt adjunk nemcsak rokon, hanem azonos intézeteknek is, melyek úgyis az oktatásra vannak szánva tágabb körben. Nem hozok fel egyebet, mint a geológiai intézetet. Á geológiára nézve van az országban állami költségen fentartva egy magyar királyi földtani intézet Budapesten, az igaz. hogy elhelyezve még nincsen, van a nemzeti mnzeumnok egy geológiai és európai hirű ásványintézete és most épített a minister ur ugyanezen dolgoknak egy külön intézetet. Én, tisztelt ház tudva ezen ügyek előzményeit, melyről tudom bizonyosan, hogy azoknál az intézeteknél még egészen más dolgok is voltak proponálva, melyek szerencsére az emberek jobb belátása következtében eltöröltettek, bizonyos intézetek keletkezéseiről különösen gondolkozom. Mert ezen intézeteknél eredetileg mindenütt igen fényes szállások voltak tervezve a vezető főnökök