Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-293

148 &'*• »rs2ág<»s HJéi január 22. 1884. nak azok, a kik ezen német tanfolyamot meg akarják szüntetni mint azok, kik azt hiszik, hogy a piros-fehér-zöld színben már benne van a ma­gyar nemzeti kívánalom. Engedjen meg t. bará­tom, minden dolognak két része van, alaki és anyagi s én nem tndom, hogy az én t. barátom a magyar állam érdekét alakilag a sárga-fekete szín­ben kívánj a-e kifejezni; lehetetlen tehát, hogy ő helytelen chauvinismusnak állíthassa azt, a mit az egész magyar nemzet, mint a lényeghez tartozó alakot tisztelettel néz ; s én azt hiszem, hogy sen­kinek e tekintetben s t. barátomnak is csak ugy elszalasztott kifejezései lehetnek azok, bensejében nem hiszem, hogy e kifejezést helyeselné. Meg kell még lényegileg jegyeznem t. bará­tomnak azt, hogy emlékezhetik ő reá, hogy elő­fordult már nem egyszer e kérdés itt, s higyje meg csak épen csekély szavazatok különbségével ejtettet el már pár év előtt az, hogy meg ne szün­tettessék ott a német tanfolyam; a kormány azon­ban az ő általa ismert okoknál fogva azt mon­dotta: ismerjük kötelességünket s a mint eljő ideje, hogy ott nem lesz reá oly kiváló szükség, mint nincs most már, mert megfogytak a tanulók számai, hisz hivatalos adatokat kaptunk, hány ta­nuló van tisztán, a ki nem tud magyarul s ez adatok­ból — önmaga Simonyi Iván t. képviselő ur vegye most kezébe — nem meríthet mást, mint azt, hogy 3—4 egyénért, ki nens ért magyarul, csak egy Magyarország által államilag fentartott tanintézet­ben német nyelven oktatni, csakugyan nem volna más, mint egy helytelen chauvinismusi tény. A mi pedig Steinaeker Ödön t. képviselő urat illeti, neki csak azon kijelentésére van megjegy­zésem, hogy ime azt hisszük, hogy ez nagy ma­gyar nemzeti türelmességet bizonyít, hogy most már megszüntettetik évek hosszú sora múlva a a német nyelvi tanfolyam. Ü ezt nem veszi türel­mességnek, ő azt venné türelmességnek, ha ezen­túl is megtartatnék. Én, t. képviselőtársamat ügy cí­meztetem valamire. 0 ugy tudom, a magyar keres­kedelmi kamarának is titkára. Hát figyelmeztetem t. képviselőtársamat, én ugy emlékszem, hosszú évek előtt b. Simonyi Lajos ministersége alatt egy bizonyos Steinaeker Ödön, akkor még nem volt képviselő, a magyar kereskedelmi kamara titkára statisztikai adatok;,t óhajtott a Magyarországon levő gyárakból bizonyos dolgokra nézve és a Ma­gyarországban levő németül nem tudó gyárosok­hoz tisztán német nyelven küldte el azon kérdő pon­tozatokat, u melyekre azután az illető gyárosoknak felelniök kellett volna. Igaz, hogy b. Simonyi mi­nister az én kérdezésem folytán ezt helytelenítette és elrendelte, hogy jövőre ilyenek ne történjenek. Vonja le most Steinaeker Ödön t. képviselő társam a következtetést. Nem türelmes-e az a nem­zet és annak a nemzetnek a kormánya és vádol­hatja e nemzetetchauvinismussalaz,aki a magyar államban tisztán magyar gyárosokhoz német nyel­ven küldött pontozatokat, hogy arra| feleljenek, midőn férfiú a magyar kereskedelmi kamará­nak még folyton titkára lehet! {Élénk helyeslés. Igaz! Ugy vau!) Simonyi Iván ^T. ház! Személyes kérdés­ben kérek szót! : teinacker Ödön: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: T. ház! Steinaeker képviselő ur sze­mélyes kérdésben kivan szólni? Steinaeker Ödön: Személyes kérdésben kérek §zót, válaszolni kívánván Madarász József t. képviselő urnak. En nem tudom ugyan belátni a logicai összefüggést a tárgyalás alatt levő kérdés közt és a közt, a mit a t. képviselő ur felhozott, de nem először hozta azt fel a t. képviselő ur. Hát talán ezúttal fog nekem sikerülni Madarász József t. képviselő urat nem tudom másodszor vagy har­madszor-e a dolog állásáról felvilágosítani. Egy ipar-statistikának az elkészítéséről volt szó. Hogy ezen ipar-statistikát megcsinálhassuk, igen természetesen adatokra volt szükség. Hogy milyen nehéz statistikai adatokat beszerezni, azt tudja mindenki, a ki ilyennel foglalkozott és eb­ben talán a t. ministeriunmak egyik vagy másik vezérférfia is igazat fog nekem szolgáltatni. Hát t. ház, mi kérdeztünk magyarul és kérdeztünk né­metül is, azon oknál fogva, mert azon a nyelven kellett kérdezni, a melyben reméltük, hogy leg­könnyebben meg fogjuk a választ kaphatni. Én azt hiszem, arról volt szó, hogy jó és megbízható statistikát készítsünk. Azt pedig csak nem fogja ta­gadhatni még Madarász József t. képviselő ur sem, hogy létezik, de létezett különösen 8—9 évvel ezelőtt igen számos gyár, amelyben a németnyelv uralkodó volt... Thaly Kálmán: Fájdalom! Steinaeker Ödön: A létező állapot előtt pe­dig szemet hunyni nem lehet és méltóztatott volna megtekinteni a beérkezett adatokat, akkor meg­győzhetik vala, hogy azok 9í /i»o-ad része néme­tül adatott be. Ez igy van, ez tény. Thaly Kálmán: Ez nem személyes kérdés. Elnök (csenget):&zemélje& támadásra, röviden joga van a képviselő urnak válaszolni; a képviselő ur személyes kérdésben kért szót, a házszabályok értelmében kérem, Jiogy röviden nyilatkozzék. Steinaeker Ödön: Rögtön bezárom szavai­mat. Ha tehát tévedésből valamely intézethez vagy gyárhoz más nyelvű kérdőív érkezett, mint az óhajtotta, sajnálom, csakhogy az nem akarattal történt (Felkiáltások a ssélsö baloldalon. Tudjuk! Tudjuk!) és a ki tévedésbői német ívet kapván' magyart kívánt, bizonyára kapott magyart is. Simonyi Iván: T. ház I Szavaim nyíltan és világosan félremagyáraztattak, sőt mi több, bármennyire tisztelem Madarász József képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents