Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-293
142 293 « országos ülés jaanár 22. 1884. sára kiküldött országos bizottság által már megszavazott és elfogadott összegekről szóló póthitelről, melyből Magyarország terhére esik 287 ezer forint; továbbá egy másik törvényjavaslatot a szeszadó-törvény módosításáról. Kérem méltóztassék ezek kinyomatását és szétosztását elrendelni s mindkét'törvényj avaslatot a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A benyújtott két törvényjavaslat indokolásukkal együtt ki fog nyomatni, szétosztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Lukács László, a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém bemutatni a zárszámadási bizottság jelentését, a mely magában foglalja az államháztartás zárszámadási eredményeinek összesített kimutatását 1878-tól 1882. év \ égéig. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni s azt használat végett a ház t. tagjai között szétosztatni. Elnöki A benyújtott jelentés a kimutatással együtt ki fog nyomatni s a ház t. tagjai között használat végett szét fog osztatni. Következik a napirend: az 1884. évi államköltségvetés, még pedig a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetése. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel öszszesen 71,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Selyemtenyésztés emelése. Rendes kiadások : XVIII. fejezet 5. ezím. Rendes bevétel: VILI. fejezet 3. czím. Kiadás. Összesen 254,000 frt. GÖndÖCS Benedek: T. ház! A selyemtenyésztésre előirányozva van bevétel czímén 242,000 frt, kiadás czímén 254,000 frt; e szerint 12,000 frttal kevesebb a bevétel, mint a kiadás, a mi valóban szomorú jelenség. En a selyemtenyésztés általános meghonosítását fölötte óhajtanám, mert a magyar selyem az olasz selyemnél is finomabb. Miután a selyemipar ma Lyonban legnagyobb, ennek folytán ott kell tanulmányozni a selyem-ipart, ha haszonnal akarunk működni, onnét kell fonó-és szövőszéket, valamint tanítómestert hozatni; nem szabad a gubót eladás végett külföldre vinni, mert a gubó külföldre szállítása sokba kerülvén, hasznot nem hozhat; azért azt itt az országban kell legomojítani és feldolgozni, akkor lesz haszon, különben nem; miért is kérem az igen t. minister urat, hogy ha a selyemtenyésztésből hasznot óhajt — a mint bizonyára óhajt is —• legyen kegyes a selyemtenyésztő vidékeken több gubó beváltó hivatalt felállítani, továbbá Lyonból több fonó- és szövőszéket és mestereket hozatni, kik azíán a selyem-gyári telepeken, továbbá a fegy- és javító-házakban is taníthatnák az arra alkalmas egyéneket; ezekből idővel önálló selyem fonó és szövő iparosok képződnének, a kik később, bármennyi selyem termeltetnék is, azt feldolgoznák épen ugy mint Lyonban haszonnal. (Tetszés.) Gr. Széchényi Pál, földmíyelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! A selyemtenyésztés emelésére az országgyűlés máitöbb éveken átjetemes összegeket áldozott és az idén, az 1884. évi költségvetésbe felvett összeg nem haladja túl azt az összeget, amely eczéíra múlt évben szavaztatott meg, a mennyiben 1883-ra szintén 1 i,000 frt volt a selyemtenyésztésre felvett kiadási különbözet. És mondhatom, hogy épen e téren mutatkozik leginkább a dotatio üdvös volta. Ezen csekély dotatióral a selyemhernyó nevelése évről évre terjed, a mit leginkább az elért eredményekből láthatni. Ezeket ugyanis a megelőzött évéihez hasonlítva, 1882-ben 24,445 kilo gubó 26,197 frt értékben váltatott be, 1883-ban pedig már 72,142 kilo gubó váltatott be, 78,185 frt értékben és ez utón azon munkaerőnek egy része, a mely különben más foglalkozásra alig lett volna alkalmazható, tetemes bevételhez jutott. N Igen érdekes továbbá azon adat, hogy ezen összegből Bácsmegyére, a hol a selyembogár tenyésztés legnagyobb terjedelmet vett, 54,000 frt esett és ha azt tekintjük, hogy a selyemgubó-termeléssel leginkább elaggott asszonyok és gyermekek foglalkoznak, világos, hogy a más munkára nem igen alkalmas ezen erő, ily módon a haszonra tett szert. Azon kívül, hogy ennyire terjed a selyemhernyó tenyésztése, szükségesnek láttam, épen azon irányt követve, melyet GKnidöcs Benedek t. képviselő ur hangsúlyozott, hogy ne a gubók kerüljenek eladás alá, hanem a selyem itt fonassék le s azért Pancsován nagyobb selyemfonoda filatoria állíttatott fel és e;:en filatoriában dolgoztatnak fel az országban tenyésztett selyemgubók és maga a kész selyem küldetik Lyonba. Lyonban, mint tudva van, nem tíznek selyemtenyésztést, hanem gyártással foglalkoznak; ennélfogva, ha onnan hoz <tnék valakit tanítónak, ennek most nem igen sok hasznát vehetnők. (Helyeslés.) Igenis, ha később kérdésbe jönne az, hogy itt gyárakat állítsunk és azokat épen a kormány állítsa fel, akkor igenis kényszerülve volna a kormány Lyonból szakembert hozatni. De én azt hiszem, hogy a kormánynak nem az a feladata, hogy gyárakat állítson , hanem az, hogy i yek felállítását elősegítse és ha egyesek erre vállalkoznak, azokat ebben támogassa. (Helyeslés.) Ha majd a selyemtenyésztés nálunk nagyobb terjedelmet vesz, be is fog következni annak a szüksége, hogy Magyarorszá gon selyemgyár állittassék fel. Nagy szerencséje a selyemtenyésztés ügyé nek, hogy oly lelkes és szakértő egyén kezébe kerüli, mint a milyent már akkor, midőn atárczát
