Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

130 2Ü2 országos ülés jannár 21. IS 1. Ez a termelőre nézve minden esetre előny lesz, mert igen csekély árért, az előállítási árért, kaphatja ezen oltott szőlőanyagot. Minthogy azonban ez igen nagy előny, én ezt kötelezettségekkel is kivánom a szőlőtermelőkre nézve összekötni. Ezen kötelezettség abban állna, hogy mivel általánosan elismert tény, hogy az okszerű szőlőmíveléshez mindenekelőtt szükséges az, hogy a talaj rigolirozva legyen, az a termelő, a ki ezen előnyökben részesülni akar, köteles legyen az ő szőlőit rigolirozni és a kormány által kiadott ezen anyagot csakis rigolirozott földbe ültethesse. Másodszor ismeretes, hogy különböző vidékeknek különböző szőlőfajai vannak, melyek ott termékenyebbek. Ezen fajták a különböző vidékeken az ismertebb szőlőgazdák által lesznek megállapítva és azon vidékbeli birtokosok, kik ily oltott anyagot kivannak, csakis az ottani birtokosok által megállapított fajokból fognak kapni. (Helyeslés.) Ezen megkötéssel fognak tehát a birtokosok azon előnyben részesittetni, melyet a ministerinm e tekintetben nyújt. Azt hiszem, hogy ezen intézkedés a t. ház elismerésével találkozik. (Helyeslés.) A mi Szíday Imre képviselő ur azon ellenvetését illeti, hogy a sima vesszők korlátozása nem helyes, minthogy sima vesszővel a philloxerát terjeszteni nem lehet, ezt valószínűleg bővebben megmagyarázták a t. háznak a philloxera-bizottságban részt vett tagjai s magam is állíthatom, hogy az Amerikából hozott szőlővesszőkkel nagyon sok philloxerát hoztak be, a mi ugyan nagy veszély nem volt, minthogy ezek csak oda vitettek, a hol philloxera már különben is volt. Ezek szerint tehát a szőíővessző-forgalom mindenesetre korlátozandó, kivált a hol a philloxera közel van. Ugron Ákos képviselő ur előhozta az oláh vámszerződést és azon visszaéléseket, melyeket az oláh határokon az ottani közegek elkövetnek. Biztosíthatom róla a t képviselő urat és egyúttal a t. házat, hogy mindazon visszaélések, melyek a határszélen előfordulnak, a ministeriumban ismerve vannak és mindannyiszor, valahányszor panaszok beérkeztek, azoknak orvoslása is megsürgettetett. Mutatja egyébiránt ezt az is, hogy már újabb intézkedések folytán árúminták lettek felállítva a, határszélen, a melyek szerint lesznek ezentúl az árúk megvámolva. Ha a ministerium tétlenül nézte volna az ott követett eljárást esnem intézkedett volna a beérkezett panaszok orvoslása miatt, ezen árúminták maguktól nem keletkezhettek volna. Nem tudom egyébiránt, nem értettem tisztán a képviselő ur szavait, de ugy rémlik előttem, mintha az állategészségügy körül történt visszaélésekről is megemlékezett volna, nem tudom tehát, hogy a mit mondandó vagyok, tisztán válaszkép veendő-e a t. képviselő ur által mondottakra. (Halljuk!) Ha csakugyan ez iránt lett volna panaj sza a t. képviselő urnak, bátor vagyok elmondani, hogy teljes felelősséget vállalok azért és bármikor szót állok érte mindenkivel szemben, kinek ez irányban megjegyzése vagy bármi panasza lehet, hogy az állategészségügy tekintetében a legcsekélyebb visszaélés, oly visszaélés, mely akár az egyik, akár a másik vidéket veszélyeztetné, vagy akár az egyik, akár a másik embernek a törvény ellen kárt okozhatna, büntetlenül nem történt és nem is történhetik. (Helyeslés.) Legelső kötelességeim közé valónak tartom ez ügyre a legnagyobb figyelmet fordítani. Tudja a t. ház bizonyosan, hogy nekünk gazdáknak régi kívánságunk és azt hiszem nemcsak gazdáinknak, de kereskedőinknek is az az óhaja, hogy a marhaforgalom megnyittassák a nyugati országok felé. Nagyon természetes, hogy ha itt mindent elkövetünk arra, hogy marháink száma növekedjék, kívánságaink egyik elseje az, hogy ezen szaporított marhák nyugat felé vásárt találjanak. A nyugati országok előlünk épen állategészségügyi szempontból elzárták határaikat, ha tehát hanyagon kezeinők e tekintetben dolgainkat, kívánságunkat bizonyára elérni nem fognók. En tehát legelső kötelességemnek tartom ép ez irányban eljárni s nem dicsérhetem eléggé a gondvise lést és az előttem e helyen volt férfiakat, hogy ép ezen osztályban oly kitűnő erőket egyesítettek, a kikben tökéletesen meg lehet bízni s a kiknek szakértelme nemcsak országszerte, de külföldön is elismert s a kiknek lelkiismeretessége minden kritikán felül áll. Magam is hozzájuk állva, a legnagyobb lelkiismeretességgel és szigorral szoktam ez irányban eljárni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Vannak oly esetek, hogy határszéli felügyelők vagy állami vesztegintézeti őrök hibákat követnek el, de ezen hibák példátlan szigorúsággal szoktak megbüntettetni. A legközelebbi időben voltak eseteim, melyekben elzárkózva minden érzékenykedéstől, kénytelen voltam a büntetést, a mely ajánltatott, helyben hagyni, noha átláttam, hogy talán enyhíteni lehetne, de azt nem tettem, mert országos érdekek állottak előttem. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát megnyugodni, hogy e tekintetben soha semmi visszaélés büntetlenül nem fog történni. (Helyeslés.) A főbb megjegyzésekre ekként a választ megadva, kérem a t. házat, méltóztassék a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás ahspjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Ugron Ákos: T. ház! Szavaim értelmének helyreállítása végett kérek szót. (Halljuk!) A t. minister ur, a mint értesültem, előadásomat ugy fogta fel, hogy én az itteni hivatalnokokat gyanúsítottam azzal, hogy áliategészségyi tekintetben valami visszaélést elkövettek volna. Én a Magyarországon az állategészségügyi téren működő hii vatalnokok iránt a legnagyobb elismeréssel adó-