Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

128 282. országos ülés január 21. 18S4. esnek s az azokkal való érintkezés nehézkes és aránytalanul költséges. Egyúttal midőn ezen ügy elintézésére a t. minister ur figyelmét felhívom, nem tehetem, hogy ne kérjem meg arra, méltóztassék ugyanazon vagy más netán kiküldendo szakbiztoshoz azon irányban határozott utasítást adni, hogy igyekezzék egyúttal azon vidékeknél, jelesül a székelyföldi erdők tanulmányozásánál figyelmét kiterjeszteni arra, hogy vannak-e s hol s minő terjedelmű árúpiaczai azon termékeknek, vannak-e közlekedési vasúti vagy más szállítási eszközök? Ezekről jelentést téve, a t. miniszter ur be fogja látni, hogy valamint saját hatáskörében sürgős intézkedést lesz kénytelen tenni, úgy szintén más minister társaival vasúti és közlekedési eszközök czéljából érintkezésbe teendi magát. Mert ezek nélkül hiábavaló azon túlságos nagy költekezés, melyet a t. minister ez erdőtörvény értelmében az erdőrendezés érdekében tesz. Nem szólok ellene, hogy a jelen költségvetésben az erdőfelügyelőségek 4 helyen felállítandó új felügyelőséggel szaporittatnak. Megengedem, hogy a költségek meg fogják hozni azon eredményt, hogy az erdőtermékek jobban lesznek értékesíthetők. De hogyha már ennyi költséggel jár'az erdőfelügyelet rendezése, kívánatos, hogy azon — elvégre is az adózók zsebéből föntartandó erdőrendezéssel szemben erdőtermékeinknek értékesíthetése lehetőleg biztosittassék, vagy legalább könnyittessék; mert különben eltévesztett czél és legfelebb a minister ur fejében lappangó politika lehet az hogy az erdőtulajdonosokat folytonosan mindenféle erdészeti rendezéssel nyomják és a végén midőn a költséges rendezés megvan, az erdőtermékek értékesíthetése közlekedési eszközök hiányában egyik másik vidékre nézve letetlenné válik, illetve azon rabló erdőgazdaság, a mely jelenleg majd minfenfelé divik, oly gátak alá nem vonható, a melyek által ezen czél, a melyet ezen költségvetés keretében is elérendőnek látunk a ministeri előterjesztés szerint, lehetőleg megközelittessék. Bátor vagyok tehát csak arra kérni a t. minister urat, hogy méltóztassék, hamégnem történt volna sem ezen, sem a közelebbi időben, az erdélyi keleti erdőviszonyok tanulmányoztatása, hogy megfelelő szakerővel — ha Fekete Lajos urat arra valónak tartja, általa, vagy más által — természetes, hogy bárki legyen az, szintén csak az erdőfelügyelőségekkel f<Ég érintkezni, hogy ezen tanulmányozás hazánk erdészeti termékeinek értékesítése tekintetében, különösen a székelyföldi viszonyokra tekintettel is lehetőleg sikeresen megtörténhessék. Ajánlom a minister ur figyelmébe. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó és a minister urat. Gróf SzéchenyiPál, fóldmívelés-, ipar1 és kereskedelemügyi minister: T. ház! Bátor leszek néhány elmondott megjegyzésre röviden észrevételeimet megtenni; de mielőtt erre áttérnék, engedjék meg, hogy némi megjegyzést tegyek egy pár általánosságban mondott dologra. {Halljuk!) Sajnosán vette az egyik előttem szólott képviselő ur azt, hogy velem szemben ez alkalommal nem mint tisztán földmívelési ministerrel nyilatkozhatik, hanem hogy egyúttal a kereskedelmi és iparügyeket is én vagyok hivatva kezelni és ellenőrizni. És mivel én is erre irányuló némi mozgalomban vettem részt néhány évvel ezelőtt, a mely az országos közgazdasági egyesületből kiindulva azt tűzte ki magának, hogy a törvényhozás felszólittassék a kereskedelmi ügyeknek a földmívelési ügyektől való elválasztására és egy tisztán földmívelési ministerium fölállítására: engedjék meg, hogy a ki azóta hivatva vagyok ezen tárczát képviselni, azóta szerzett tapasztalataim alapján megmondjam, hogy én ezen elválasztást csak egy tekintetből tartanám indokolhatónak és helyeselhetőnek: hogy t. i. mindkét ministerium személyzete a kizárólag az ő hatáskörébe tartozó tárgyakkal foglalkozván, jobban tudná erejét és idejét felhasználni, a mi az elintézésnek javára válnék. Egyébben mindenesetre az idő és az erők rovására történnék a megoszlás, mert az, a mi most egykezelés mellett az osztályok között rövid uíon elintéztetik, ha szétválasztatik a két ministerium, mindenesetre a két ministerium közötti levelezést tenné szükségessé, a mi sokkal több időt és erőt kívánna. Nem képzelhető ugyanis sok oly tárgy ugy a kereskedelmi, mint a földmívelési részben, a mely ezek érdekkapcsolata következtében a két ministerium egyetértését nélkülözhetné. Egyébiránt ezen kérdés tőlem, vagy a ministeriumtól tisztán nem függ, ahhoz törvény kell és csak a törvényhozás hozzájárulásával lehetne újabb ministeríumot creální vagy a ministeriumok újabb beosztását létesíteni. Egy általánosságban felhozott másik kérdés az agrár kérdés volt. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy e tekintetben szintén nyilatkozhassam. (Halljuk!) Eészt vettem én is azon mozgalmakban, a melyek ezen irányban részint az országos gazdasági egyesületben, részint a gazdakörben megindittattak. Elismerem teljesen az eszme jogosultságát és kívánom, most is ugy mint akkor, hogy sok oly dolog, a mely körül egészségtelen állapotok mutatkoznak, orvosoltassék, még pedig minél előbb. De méltóztassék megengedni, minden oly kívánság, a mely a maga kizárólagos érdeke szempontjából emeltetik s igy kerül tárgyalás alá, nagyon könnyen osztály harezot idézhet elő s azért énmindazokhoz,kik az agrár eszmék életbeléptetését kívánják, egy kérést intézzek: hogy ne méltóztassék ezeket ugy feltüntetni, hogy osztályharcznak az előI idézése következtessék belőle, mert ha mi pl. oyl