Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-259
259. országos ttlt mert hisz a mint tudjuk egy magyarországi rendőrfőnöknek, vagy egy alispánnak van hatalma, hogy I egy század, vagy egy zászlóalj katonaságot moz-1 gósítson, de a magyar kormánynak nem áll rendelkezésére katonai erő, melylyel egy esetleg ki- J törő zendülést vagy lázadást elnyomjon. Bécsben I aztán mi történt? Vájjon követelte-e a ministerelnök, hogy a horvát bán, a ki kötelességét tenni elmulasztotta, hogy azon hatóságok, melyek meg-1 tagadták a segédkezést a rend fentartására, azonnal felfüggesztessenek , hogy azon tartomány- i gyűlés, melynek tagjai nyíltan a zendülők párt- j jára állottak, azonnal feloszlattassék ? Tett-e erre | vonatkozólag lépéseket, nem tudjuk. Megtette, a mi természetes kötelessége volt: követelte, hogy a czímerek újra felhelyezésével a magyar államnak megsértett tekintélye és a rend helyreállíttassák. I De hát megtették-e ezt minden mulasztás, minden halogatás nélkül ? Egyáltalában nem. Feltételekhez j szabták azt, hogy a magyar állam tekintélye hely-• reállittassék és a keletkező anarchia megfékez- j tessék. Beszéltek arról, hogy nem lehet ingerelni a horvátokat, hogy várni kell addig, mig a horvát kedélyek lecsillapodnak, kímélni kell szegény horvátokat, mert hiszen ők idegesek. Még az is fel volt hozva, hogy nem lehet azonnal eljárni a czímerek kifüggesztésével, mert nem lehet a kedélyeket megrontani épen ő Felségének a császárnak születésnapján; beszéltek arról,hogy a horvát ügy olyan ügy, mely külföldi complieátiókat idézhet elő, beszéltek mindenféle ürügyeket, hogy sok pénzbe kerül, nagy katonai mozgósítást idézhetne elő stb. Végre elhatározták aztán a közös ministeri értekezleten, hogy a bán, kinek kötelessége lett volna eljárni, különös megbízatást nyerjen arra, hogy ott rendet csináljon. A bán ezen különös megbízatást sem teljesítette, hanem viszszaüzente, hogy ő bizony nem fogja feltenni a| ezímereket. Erre elhatározták, hogy királyi biztost nevez- j nek ki, ki katonai erővel is: fogja a szükséges ren-j det helyreállítani, de feltétel mellett, ugy.t. i.j hogy a ministerelnök előre kötelezi magát kivinniS a magyar országgyűlésen azt, hogy a zágrábi cső-1 cselek akarata pontosan teljesíttessék. És nem az volt az egyedüli feltétel. További feltétel az volt,; hogy a kir. biztos, ki a rendet meg fogja csinálni,; az osztrák hadsereg egy tagja legyen, aki azutáni maga fogja kezelni ezen ügyet és így mellesleg] érvényesíteni fogja azon már gyakrabban nyilvá-í nuló törekvést, hogy Horvátország mintegy a biro-í dalom provincziájának tekintessék, melyben a közösi ministerek is intézkednek, mint a hogy ez a határ-i őrvidék bekebelezésénél is történt. Elment végre a kir. biztos és mit csinált! Zágrálban Ramlerg? Legelőször is biztosította, ai népet, hogy csak viselje magát csendesen, azonnal teljesülni fog kívánsága Hallottuk azután, hogy KÉPVH. NAPLÓ 18öl—84. XHI. K0TET. október 9. 1883. gj fogadott egy küldöttséget a zágrábi horvát nemzeti színház ügyében, melynek történetesen tagja volt a horvát ultra képviselő Folnegovics, a mi ellen sem nekem, sem másnak nincs kifogása ; legyen szabad azonban constatálni azt, hogy különösen azután, a mi tapasztalataink nekünk a magunk körében vannak, ennél szerényebb katonai executiót nem látott az ország. Mit mutat mindez t. ház? Mutatja azt, hogy Bécsben még most is meg van a leghatározottabb részrehajlás a horvátok ügyében, hogy Bécsben ma is előbbre való fontos tekintet a horvátok jóindulatának fentartása, mint a magyar állam tekintélyének, sőt magának a közcsendnek és rendnek gyors éa erélyes helyreállítása. A tapasztalatokból nézetem szerint két dolog okvetlenül következik. Az egyik az, hogy Magyarországnak mulhatlan szüksége van saját hadseregre, mert az már mégis tűrhetlen dolog, hogy a mint az imént rámutatni bátor voltam, a magyar kormánynak ne álljon rendelkezésére semmi haderő, melylyel a lázadást megfékezhesse. Azt mondják, igenis r áll, mert a hadsereg közös, tehát a mienk is. Állott rendelkezésére a lefolyt események alatt is, de miként? A magyar kormányelnöknek előbb Bécsbe kell menni és ott a karhatalom tanácsban ül a magyar kormány elnökével és hogy annál tarkább legyen a compania, a tanácsba meghivatik és ott ül maga a lázadó, ez esetben a horvátországi bán, kinek kötelességmulasztása tette szükségessé a katonai executiót s az ily körülmények közt azután bekövetkezik az, hogy ha tetszik a karhatalomnak, csinál rendet, ha nem tetszik, nem. Most a situatio valósággal hogy nem a magyar kormány csinált rendet Horvátországban, hanemAusztria,azaza közös birodalom vesz bennünket a maga közegei által oltalma alá; annak szívessége s leereszkedése folytán lett a magyar állam tekintélye s a rend Horvátországban helyreállítva. Én azt hiszem t. ház, soha még ily kézzelfoghatólag nem bizonyíttatott be annak igazsága, a mit mi itt oly számtalanszor hangoztattunk, hogy saját hadsereg nélkül önálló államot képzelni sem lehet, mert e nélkül nem rendelkezik azzal, a mi saját nemzeti létének fentartására elkerülhetlen, a mi nélkül egy tartományt lehet igazgatni, de államot kormányozni nem lehet. ( Ugy van! a szélső baloldalon.) A másik, a mire vonatkozólag meggyőződést merítettünk a lefolyt eseményekből, az, hogy mi sohase fogunk békében élni Horvátországgal, míg Bécsben e politikának utolsó maradványai is el nem múlnak, értem azon részrehajlást és kedvezést, a, melyben hagyományosan részesítik most is Horvátországot és részeltetik annál inkább, minél tüntetőbben tudják fitogtatni fekete-sárga loyalitásukat. És ezt teszik a legextremebb pártok és elemek, mindaddig, mig lesz, aki őket erre bátorítja, 11