Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-258
m 259. országos llé* október 9. 1883. sértve s hogy a kormányt felelősségre kell vonni. De igy, ha az ellenzék még túlliczitálja a kormányt, akkor annak következménye, hogy a tisztelt kormánynak a positiója mindenkor erősebb lesz. Én azt hiszem, hogy a t. ellenzéknek legvérmesebb óhaja megbuktatni a Tisza Kálmán kabinetet. De legyen meggyőződve, ezen az utón sohasem fogja megbuktatni. (Derültség.) Mert azon szempontot, melyet az ellenzék elfoglal, Tisza Kálmán ministerelnök ur Bécsben, mint valami mentő szellemet mutatja be, a ki képes zabolázni a chauvinisticus irányt, a ki Magyarországban rendet tud fentartani. És ez igen sajátságos és szomorú. Számtalanszor volt itt alkalmunk panaszunkat előadni, vájjon egyszer történt-e, hogy az ellenzék igazat adott volna a nemzetiségeknek? Soha; mindenkor egyetértett a kormánynyal, akármit tegyen a kormány, absolutoriumot kap, mert a nemzetiségek ellen cselekszik. Ez elhibázott álláspont az ellenzéktől. A mi magát Horvátországot illeti, ott a situatió az, hogy az egész nép, mint egy ember áll a jogok védelmére ; azon ezivakodás, a mely a szerb és horvátok között fennállott, most tökéletesen megszűnt; egy szerb költőnek költeménye, a mely egyetértésre int Horvátországban, Zágrábban leírhatatlan lelkesedést okozott. Ez ugy volt a múltban és igy lesz mindenkor a jövőben, ha népünk érdeke kérdésben forog. T. ház! A mi a t. ministerelnök ur határozati javaslatát illeti, szemben azon állásponttal, melyet a t. ellenzék elfoglal, nekem tulajdonképen ezen határozati javaslatra kellene szavazni. De t. ház, én másrészről soha azon kormánynak absolutoriumot nem adhatok, a mely oly könnyelműen, minden ok nélkül felidézte ezen ' horvátországi conflictust. Ezen határozati javaslatot tulaj donképen ugy lehet tekinteni, mint vádlevelet önmaga ellen. Mert mit jelent mást, ha ezen határozati javaslatban az mondatik, hogy azt, a mit mi elrendeltünk, mostan visszavonjuk. Tehát határozottan önmagát czáfolja meg, határozottan, önmaga ellen ir vádlevelet. Más államban, más országban, ha a kormány ilyes valamit követ el, akkor önkéntesen visszalép a kormánytól, mert nem tudja az ország ügyeit vezetni. Nem fogadom el a t. ministerelnök ur javaslatát. Tisza Kálmán ministerelnök: (Zajos felkiáltások: Holnap! Halljuk!) T. képviselőház! Nem akarok szólani, mert igen jól tudom, hogy holnap, vagy bármikor lesz módom felelni arra, a mire esetleg a képviselő ur előadása folytán felelnem kell. De rám fogott valamit, a mit nem hagy hatoki magamon egy perczig sem. (Halljuk!) S ez az, hogy én valaha a Magyarországon levő nem magyar ajkú nemzetiségek eltiprásáról beszéltem volna. Ezt sohasem tettem, (ügy van! jőbbfelöl.) Hanem igenis mondtam, épen kiemelve azoknak a nemzetiségeknek jó tulajdonait, hogy ha pedig izgatók volnának, a kik a magyar szent korona birodalmának egysége ellen izgatnának, azokat el fogjuk tiporni. Ezt mondottam, ezt mondom most Polit képviselő urnak, ezt mondom mindenütt Szent István birodalmában bárkinek, Zágrábban, Budapesten vagy bárhol. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: A tárgyalás folytatása a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztatik. A mai ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 10 pereskor.)
