Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-284

464 284. országos ülés deczember 13. 18S3. A mi a másik kérdést illeti, nem a hadtestparancsnok személye, hanem a hadtestparancsnokság és a bíróság közt merült fel és pedig illetékességi kérdés, mely a katonai és a legfőbb törvényszék elé került és a kir. táblához jutott; ismétlem, ez nem személyes, de illetékességi kérdés és ilyen összeütközések nem csak a katonai és polgári bíróságok közt, de maguk közt a polgári bíróságok és közigazgatási hatóságok közti s többször fordulnak elő a nélkül, hogy valaha valaki ezen összeütközésekre a büntető törvénykönyv azon szakaszait alkalmazta volna, melyek a hatalommal való visszaélésről szólnak. A mi Folónyi Géza képviselő nr által említett azon esetet illeti, mely állítólag a belügyminister úr resortjában előfordult volna, a beiügyminister ur itt jelen van, a házszabályok értelmében azonban nem nyilatkozhatván ez iránt, én mondhatom, hogy ily esetre a beiügyminister ur nem emlékszik. A mi a bűnvádi eljárásra vonatkozólag tett nyilatkozatomat illeti, engedje meg Szolnok városának t.képviselője, hogy a katonai bűnvádi eljárás és a katonai bíróságok hatásköre két különböző kérdés. A birói hatáskörre vonatkozólag adtunk be törvényjavaslatot; a bűnvádi eljárás kérdése tárgyalás alatt van ; és ha azon reményemet fejeztem ki, hogy ez rövid idő alatt befejeztetik és ezen reményem még nem teljesült, ennek oka az, hogy némely kérdésre nézve még sem jutottam egyetértésre a közös hadügyministerrel és meggyőződésem az, hogy sokkal helyesebb dolog később a körülményeknek megfelelő jó törvényt alkotni, mintsem olyat, mely nem egészen felel meg a körülményeknek. (Helyeslés a jobboldalon.) ElllÖk: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni az igazságügyminister ur válaszát'? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul vette. Pauler Tivadar igazságügyminister; T. ház! Szándékozom még felelni Halász Géza t. képviselő urnak egy már hosszabb idő előtt Nyiri Aladár volt közj egyző ügyében hozzám tett interpellátiójára. (Halljuk !)l A t. képviselő ur azt a kérdést intézte hozzám, vájjon azon károkért, melyeket a kir. közjegyzők visszaéléseik, mulasztásaik által a feleknek okoznak, adatik-e kártérítés a kincstár részéről s kérdezte : hogyan történhetett, hogy bizonyos Berger Jakab ügyében, ki Nyiri Aladárt czégbejegyzéssel bizta meg s 70 irtot adott neki, mit azonban Nyiri nem teljesített, hogy ez hosszabb ideig megtorlás nélkül maradt ? És végre vájj on szándékozom-e oly intézkedéseket tenni, melyek a közjegyzői intézményt compromittáló ily visszaéléseknek elejét vegyék s a közönséget e tekintetben biztosítsák? Ugy hiszem, a kérdések értelmét kellőleg fogtam fel. A mi az elsőt illeti, a kir. közjegyzők a kormány által neveztetnek ki és mind az államnak, mind az illető feleknek kártérítési forrásul szolgál az általok lefizetett és lefizetendő biztosíték. Ebből tehát mind az állam, mind a felek nyerhetik kielégítésüket. Az állam azonban az általok okozott károkért a feleket kárpótolni nem tartozik, mert ezt a törvény csak a bírákra és bírósági hivatalnokokra mondja s ha ki akarta volna terjeszteni a közjegyzőkre is, ugy nyíltan kiterjesztette volna, mint ez a végrehajtókra vonatkozólag történt. A közjegyzők biztosítéka tehát a feleknek s igy Bergernek is kárpótlásul szolgál. Berger megbízása különben magán megbízás volt, az ily megbízás pedig a közjegyzői könyvekbe csak akkor vezettetik be, mikor a beadvány a közjegyző által eszközöltetik, ha tehát a közjegyző vétkes ból azt be nem iktatja, ezt az irodáját vizsgáló kamarai tagnak felfedezni egyáltalában módjában nincs mindaddig, míg a fél fel nem jelenti, kinek, hogy ugy mondjam, első hivatása, hogy az ilyenek sürgettessenek. Itt a feljelentés évek óta megtörtént s Nyiri Aladár felelősségre vonatott. Azonban a kamara elnöke időközben meghalván, az elöljáróságban változás történt. Ez világlatban nem tartatván, annak idejében válaszadásra nem szoríttatott. Mikor ez utólag megtörtént, akkor már több fegyelmi eset merült fel a nevezett közjegyző ellen, ki később fenyítő vizsgálat alá került s ez ügy az illető bírósághoz tétetett át. Az általam válaszra felszólított közjegyzői kamara elnöke jelenti, hogy már ezentúl az evidentiában tartás kellőleg biztosíttatik s ilyen mulasztás többé elő nem fordul. A törvény magában véve garantiát s biztosítékot nyújt eleget, a mi még kiegészítendő, £VZ äZ újabb közjegyzői javaslatban már ugy is indítványoztatik. Azt azonban, hogy egyesek visszaéléseket ne kövessenek el, s meg ne szegjék a törvények intézkedéseit, állásukkal vissza ne éljenek, előre, fájdalom, megakadályozni nem lehet. Erre nézve vannak a büntető törvények és megtorló rendszabályok, melyek, midőn az egyest érik, másoknak is a tettek következményeire figyelmeztetésül s mintegy óvó intézkedésül szolgálnak. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Halász Géza: A minister ur válaszát nem vehetem tudomásul, mert az ügynek lényeges részét részint nem mondta el, részint nem ugy mondta el, a hogy áll. Interpellátíómban én adatokra hivatkoztam, melyek szerint Berger Jakab és mások két évvel előbb jelentették fel Nyiri Aladár visszaéléseit a budapesti kir. közjegyzői kamaránál, de semmi sem történt, mert ha történt volna valami, Berger nem károsult volna meg. Mikor a minister ur a halál közbejöttét említi, beismeri, hogy mulasztás történt, de megjegyzem, hogy a halálozás a feljelentés