Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-284

458 284. országos ülés deczcmber 13. 1883. Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa Szilágyi Dezső határozati javaslatát.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán : T. ház ! Álláspontomat magára a dolog lényegére nézve bátor voltam elmondani. Ezen álláspontot fentartom épen ugy, mint első alkalommal most is a Szilágyi Dezső képviselő ur javaslatával szemben is. Ha szót kérek, ezt főleg azért teszem, mert ugy hallom — sajnálom, nem lehettem akkor épen a házban — hogy a t. képviselő ur azzal vádolt, hogy máskép nyilatkoztam itt és máskép nyilatkoztam másutt. Szilágyi Dezső: Másra helyezte a súlyt. Tisza Kálmán: Hát én nem tudom, hogy a hangsúlyozást miféle hangmérővel mérte a t. képviselő ur, én igen ritkán, az újabb időben soha sem mondván előrekészített beszédet, hogy ugyanazon szavakat használjam, arra nem vállalkozhatom, de hogy ugyanazt mondtam itt az első alkalommal s mondtam ugyanazt másutt és ugyanazt mondtam ma, arról biztosíthatom a t. képviselő urat. Én azt mondtam itt is, hogy igenis én -s azt hiszem, hogy az általánosan kötelező polgári házasságé a jövendő és ha azoknak lesz igazuk, a kik azt hiszik, hogy ez a világ természetes fejlődésének a következménye, akkor be fog az következni. Ha ezek, a kikhez én is tartozom, csalódnak, azon esetben nem fog bekövetkezni; de megmodtam itt, megmodtam ott, hogy azt ma rögtönözve minálunk behozni lehetségesnek nem tartom. Ez az én álláspontom. Továbbá a t képviselő ur azon argumentumot hozta fel, hogy nagyobb elvi ellentétet, az általánosan kötelező polgári házasság sem idézne elő, még kevesebbet az ő határozati javaslata, niely kimondja, hogy minden házassági per, polgári bíróság által döntessék el. Én kimondott nézetemhez képest nem reflectálhatok azokra, a melyek máshol nyíltan is elmondattak, de a t. képviselő urnak módja lesz magán utón is megkérdezni azokat, a kik erre a törvényjavaslatra szavaztak és meg fogja látni, hogy még azok között is, a kik azt elfogadták, igen sokan vannak, a kik e jevaslatot elfogadták ugyan, de az ezen túlmenőt nem fogadnák el {Ugy van ! a jobboldalon.) Ez tapasztalati tény, a melyet eonstatálhat kiki magának, a ki azon körökben megfordul. A t. képviselő ur azt is mondja, hogy Irányi Dániel képviselő ur igazában, midőn indítványának második részét is beadta, elvállalta azt a szerepet, a mi a kormány vagy a szabadelvű pártnak lett volna kötelessége. Én ugyan azt gondolom, hogy Irányi igen t. képviselő ur nem szorult az én mentségemre; | | de miután ő ez első alkalommal is kimondotta, hogy esetleg ezt a javaslatot elfogadja, csakis következetes maradt ahhoz, a mit akkor tett. De egyébiránt én sohasem fogtam fel ugy a helyzetet, hogy oly indítványt, melyet a kormány, vagy a kormánypárt elfogad, ne lehetne ellenzéki képviselő, sem pedig hogy megfordítva, ellenzéki ember ne szavazhasson arra, a mit a kormánypártja hoz javaslatba; én nem foghatom ugy fel a parlamentarismust; pedig csak ha igy fogja valaki fel, csak akkor hozathatja fel, mint különös dolgot azt, hogy ez az indítvány nem a kormánypárt, hanem az ellenzék köréből jött. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezeket elmondva, kérem a t. házat, hogj^ a többi javaslat mellőzésével Irányi Dániel igen t. képviselő ur javaslatának második részét méltóztassék elfogadni, azaz a javaslatot újabb megfontolás végett a főrendekhez visszaküldeni (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Mielőtt azonban a kérdést feltenném, egy megjegyzést kell tennem. A házszabályok szerint az első kérdésnek a javaslat feletti kérdés eldöntésének kellene lenni. Itt azonban most két határozati javaslat is adatott be azon czéllal, hogy az előzetesen hocsáttassék szavazás alá. Én, t. ház, a házszabályok szerint csak egyet ismerek előzetes kérdésnek, azt t. L, mely az elhalasztást kívánja és melyet Simonyi Iván képviselő ur tett és csak ezt bocsáthatom előzetes szavazás alá; s csak ha a szavazás az alapul szolgáló javaslat fölött megtörtént, tehető fel a két részről beadott határozati javaslatok iránt a kérdés. Szilágyi Dezső: Ha a t. elnök ur és a ház megengedi, bátor leszek a kérdéshez szólni. (Halljuk!) Három határozati javaslat terjesztetett elő a főrendiházi izenetre vonatkazólag. Egyik Irányi t. barátomé, mely egyszerűen utasíttatni kívánja a kormányt a kötelező polgári házasság iránti törvényjavaslat beadására. A második indítvány az enyém, melyet volt szerencsém felolvasni. A harmadik indítvány ugyancsak Irányi t. barátomé, mely szerint azon esetre, ha előbbi indítványa elesnék, indítványozza, hogy a javaslat a főrendekhez visszaküld essék; a dolog természete tehát azt kívánja, hogy itt csak ezen indítványok felett lehet szavazni — az elhalasztás! indítványt nem érintem, mert első sorban jö szavazás alá—de, ismétlem, a dolog természete hozza magával, hogy mint maga az indítványozó Irányi t. barátom is kívánta, a javaslat visszaküldésére vonatkozó indítvány csak utolsó sorban kerülhet szavazás alá. (Helyeslés.) Ha tehát ezt elfogadni méltóztatnak, akkor nincs több szavam. Elnök: Nekem nincs kifogásom ez ellen, de kénytelen voltam a dolgot constatálni, annyival