Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-283

446 28$. or=zágo- ülós deczemler 12. 18S3. végett legjobb lesz, ha a rendőrséget visszaparancsolja. Ezután végül leérkezett az ezredparancsnokság átirata, melyben minden teketória nélkül a katonatisztek eljárását teljesen correctnek nyilvánítja. így áll a dolog jelenleg. A város intézkedései fel vannak függesztve ; a város anyagi károsodást szenved és ki van téve a veszélynek, hogy a bérlők nem teljesíthetik szerződéses kötelezettségeiket ; a város közgyűlése ezért méltó megbotránkozással már felterjesztést intézett a belügy ministerhez, melyből még egyéb ilyen részleteket adhatnék elő, de nem akarom fárasztani ä t. házat. Én, t. ház, a regale kérdésébe nem bocsátkozom, nem Hbba, hogy vájjon egy étterem vendégeinek van-e joguk regalementes italokat odahozatni. Ez legfeljebb adat arra, hogy mily sürgős a regalekérdés rendezése. A mi interpellátióm tárgya, az egyedül a katonaság ellenszegülése oly intézkedések irányában, melyeket a hatóság, a rendőrség a maga jogkörében tett. Ez az oldala az ügynek az, a mi kiemeli azt localis jelentőségéből és oda sorolja a többi tények közé, melyek illustrálják a császári királyi közös katonaság viszonyát Magyarországhoz, Magyarszág alkotmányához és törvényeihez. Hogy ezen ügyek most oly sürün fordulnak elő a képviselőházban, ezt már úgy emlegetik, mintha mi rendszeresen akarnók provocálni a katonaságot. De nem megfordítva áll-e a dolog? Ha ezen esetek oly gyakoriak lesznek és rajtuk oly következetesség vonul végig, az nem azt bizonyítja-e, hogy a katonaság előtt elv erejével bir az állam tekintélyének és a törvénytiszteletnek semmibevétele és akkor nem kötelességünk-e, hogy igenis folytonosan hangoztassuk azt az elvet, az állam tekintélyét és a törvény tiszteletét, melynek mindenkit vezetnie kell, ki csak az állam ügyeiben legkisebb részt vesz ? Csakugyan a legutóbbi időben a körülmények valami sajátságos találkozása folytán gyakran fordul elő az az eset, hogy a kormánynak minden irányban védenie kell az állam tekintélyét és a törvények tiszteletét. Hanem azután nagy különbséget veszünk észre az eljárásban. Ha az antisemitismus csinál zavargásokat, megengedem, hogy a t. ministerelnök úr teljes erélyességgel jár el, igen dicséretes kijelentéseket tesz a ház előtt, látszik, élénken hatja át az az érzés, hogy az állam becsületét és rendjét, a törvények tiszteletét fenn kell tartania. De ha már Zágrábban tépik le a czímereket, akkor is a t. ministerelnök úr azt mondja, hogy meg kell védeni az állam tekintélyét, biztosítani a törvények tiszteletét, vissza is kell helyeztetni a czímereket, de azután következik egy „ de ", egy ,hanem«, egy olyan ,de", egy olyan „hanem", mely ezen kijelentés értékét nagyon kétessé teszi. Ha pedig a katonaság vét az állam tekintélye és a törvénytisztelet ellen, akkor nincs sem „de", sem „hanem", hanem a katonaság kommandónyelvén egyszerűen „halt", ezt megizenik a törvényszéknek, ezt a közigazgatásnak. Már pedig én a katonaság ellenszegülését az állam tekintélye ellen tartom a legveszedelmesebbnek. Mi itt mindig Magyarország törvényeinek nevében beszélünk, a kormány mindig Magyarország törvényeinek tiszteletét akarja megóvni. Magyarországban van száz ezer, kétszázezer, háromszázezer ember, kire nézve uralkodó elvvé vált, hogy Magyarország állami tekintélyét nem kell semmibe venni. Ez a kétszázezer, ez a háromszázezer ember az oldalon kardot hord, a kezében szuronyt tart. Ez a kard és szurony épen azért van reá bizva, hogy az állam tekintélyét védje és a törvények tiszteletét fentartsa. S azért bir e tény előttünk a legnagyobb fontossággal. Nem fogok én itt Angliára hivatkozni, a hol polgári vétségekre nézve is a katonaság a polgári bíróságok alá tartozik, sőt még a katonai fegyelmi vétségekre nézve is évről évre megújitják a Mutiny bilit, mint a katonai igazságszolgáltatás kivételes megállapítását. Azt elélhetik, hogy Anglia katonai viszonyait nem lehet a miénkhez hasonlítani. De igenis, ha már a mi közjogi viszonyaink olyanok, hogy a hadsereg, mely Magyarországot megvédeni köteles, mely az állam irányában a legnagyobb tartozást teljesíti, ez magát egész idegen állami fogalom tagjának tartja,kötelességünk azt érvényesíteni, hogy Magyarország létezik és vannak itt hatalmak és törvények, melyeket tisztelni kell, a katonaság nem mint valami hódító sereg, egy ellenséges országot tart megszállva. Ezek oly kérdések, melyeket a belügyminister urnak a ministerelnök úrhoz kellene intéznie, kivel talán in camera charitatis tanácskozik m.(DertíUség baloldalon.) A concrét kérdést a belügyminister úrhoz intézem és leszek bátor azt felolvasni. (Olvassa.) Interpellátió Tisza Kálmán belügyminister úrhoz. 1. Van-e a minister urnak tudomása arról, hogy Miskolcz városa hatóságának és rendörségének a városi regale-jog megóvására és a regalecsonkítás akadályozására czélzó intézkedései ellen a „Három rózsa" vendéglő éthelyiségében étkező, az 5. sz. cs. kir. gyalogezredhez tartozó katonatisztek ismételt ellenszegülést tanúsítottak, a kiküldött rendőri közegeket b níalmazások és fenyegetésekkel feladatuk végrehajtásában tényleg megakadályozták és a rendőrkapitánynak ez irányban tett panaszára az ezredparancsnokság a tisztek eljárását teljesen correctnek nyilvánította, mi által a hatósági intézkedések hatálya teljesen meghiúsult ? 2. Ha van róla tudomása, illetőleg a városi | képviselet közgyűlésének az érdemben hozzáinté-