Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-279

279. omiágoi ülés deczember 5. 1888 411 jó tanácsokat adni arra nézve, hogy mily fegyve­rekkel éljek a védekezésben és nem találja helyes­nek a védekezési módot, melyet alkalmaztam. Ép ugy, mint én részemről ő reá bizom fegyvereinek és argumentumainak megválasztását, méltóztassék ugyanezt magamat illetőleg én reám bizni és méltóztassék megengedni, hogy e tekintetben más birót nem fogadok el, mint a képviselőházat. (He­lyeslés jobbfelöl.) És méltányos, hogy a mily fegyverrel intéz­tetik a támadás, oly fegyverrel történhessék a vé­dekezés. (Helyeslés jobbfelöl.) Az előttem szólt t. képviselő urnak még pár megjegyzésére kívánok reflectálni. Mikor én az asphaltról szóltam, ezt nem én hoztam fel először, hanem felhozta Hermán és Turgonyi képviselő ur. Mikor ezen szót használtam, ennek azon értei mezest, hogy Hermán képviselő ur járdataposó, nem akartam adni. De midőn az ellenzék a legkí­méletlenebbül támadja a kormányt és támad en­gem és ez nemcsak önkéntes felháborodás folytán történik, de párthatározat folytán, hogy akkor a kormány tagjának ne legyen szabad védelmeznie magát parlamentáris fegyverekkel, azt én részem­ről nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbfetä.) A miket a képviselő ur zárbeszédében mon­dott, mindazokra az idő előrehaladottsága folytán reflectálni nem kívánok. De pár megjegyzést mégis kell tennem. Azt mondotta a t. képviselő ur, mily rögtönzéssel készült és terjesztetett be a je­len törvényjavaslat. A nyáron megmondta a pénz­ügyminister, hogy be kell terjeszteni és néhány hét múlva már keresztül hajtja. Az igaz, hogy a nyáron foglalkozott a pénzügyminister ezen esz­mével, csakhogy nem 1883 hanem 1882 nyarán, mert különben 1882. október közepén nem tehette volna azon nyilatkozatot, hogy szándékozik ily javaslatot benyújtani, a mint 1882. október köze­pén csakugyan kifejezést adtam ezen eszmének. Hogy mily iparágakat űzzön az állam, annak vitatásába most nem bocsátkozom, bár szeretnék válaszolni azokra, a miket e tekintetben a kép­viselő ur mondott, de lesz arra alkalmam máskor. A képviselő ur rosszalja, hogyRóhniczon felhagy­tunk a sínek gyártásával, elfeledi azonban, hogy ott vassínek gyártattak és most csak aczélsínekre van szükség. Aczélsínekre berendeztük a diósgyőri gyárat ég ez egyelőre elég volt a beruházás tekinte­tében. Felemlítette a képviselő ur a bányászatot és a vasműveket is. Méltóztassanak megengedni, pénzügyi szempontból kívánatosnak tartom én is, hogy a bányászatnál reductiók legyenek keresz­tülvihetök. De méltóztassanak figyelembe venni azon vidékek helyzetét és a bányák jövőjét, akkor be | fogják látni, hogy nem lehet e tekintetben meg­takarításokat elérni és azért csakúgy könnyen van oda dobva az az állítás, hogy e téren 10—12 mil­lió meg volna takarítható. A levegőbe bocsátani ezt lehet, de végrehajtani lehetetlen. A t. képviselő ur felemlítette, hogy hibás volt a minister eljárása a rente-conversio kibocsá­tásakor és nemhogy használt volna az állam hite­lének, hanem nagy mértékben ártott. Ezek voltak, azt hiszem, szavai. Igaz, hogy a rente-conversiót mostanáig befejezni nem lehetett, de a törvény ál­tal meghatározott határidő még le nem járt és ha arra szükség lesz, fogok a törvényhozáshoz for­dulni a törvény esetleges módosítása, illetőleg ki­terjesztése végett. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ez pénzügyeinknek és hitelünknek inkább ártott. Mikor í 875-ben a rente-kibocsátás megkez­detett, kellett egy oly papirt létesíteni, a mely az akkori hitelviszonyok közt aránylag jól értéke­síthető volt. Ezért volt nézetem szerint helyes a 6»/o-os reníe kibocsátása. De a mig oly papir van forgalomban, mely névértéke után 6°/°-ot kamatoz és akkor sem állt al pari, mikor a conversio megkezdetett, tehát 6%-nái többet hozott még akkor is, addig egy ol­csóbban kamatozó értékpapírt világgá bocsátani és elárusítani nem lehet. És méltóztassanak meg­engedni, A mai pénzügyi viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában kedvező­nek mondani nem lehet és az 5%-os papir, valamint a 4%-os arany-rente ma is 6%-on aíuljövedelmez, ha eléri az 5°/o-os reute ismét a 90­0/ o-os árfolyamot, melyen éveken át állott, akkor ez 5Vä%-os kama tot hoz és igy mindenesetre alacsonyabb, mint a mibe előbbi hitelműveleteink kerültek. Tehát helyes volt a művelet folytatása. De mikor a renteconversio megkezdetett, 400 millió beváltásáról volt szó, 400 millió forint járadékot egyszerre beváltani és oly társulatot találni, mely azt fis áron átvenné, nagyon nehéz lett volna. Mindenesetre kedvezőbb most már a műve­letet folytatni, midőn csak 166 millió van forga­lomban és ennek beváltását eszközölni minden­esetre könnyebb lesz, mint beváltani a teljes 400 milliót. E tekintetben tehát nemcsak nem káros, ha­nem előnyös volt a művelet folytatása. Bármikép méltóztatnék különben megítélni a pénzügyi hely­zetet; bármiként méltóztatnak csoportosítani a. ren­des és rendkívüli kiadásokat, az állam érdekében okvetlen kivánatos, hogy a deficit apadjon, ez által pénzügyi helyzetünk és az államhitel javul­jon és miután az előterjesztett javaslat ^erre czéloz, ismételve kérem annak elfogadását. (Élénk helyes­lés jobbfelöl.) Elnök: T. ház ! (Szavazzunk !) A tanácsko­5S*

Next

/
Thumbnails
Contents