Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-278

392 278: országom ülés deeicmber 4, 1883 íek. De ezen épületek maguk a költségvetésben nem fordulnak elő, sőt ellenkezőleg, hogy a kormány e tekintetben a legnagyobb takarékossággal jár el, azt nem kell bizonyítani mással, mintázzál, hogy négy ministerium még ma is bérházban lakik. Pedig felfogásom szerint sokkal helyesebb, pénzügyi szempontból is, a ministeriumok és a központi hatóságok részére állandó épületeket emelni. De épen azért, hogy ne látszassunk oly befektetéseket tenni, melyeket esetleg a jelen viszo nyok közt meg lehetne támadni, nem kivánt a kormány ezen különben általa is helyesnek tartott intézkedéshez nyúlni ezen költségvetésben. De felemlítette a t. képviselő ur az államvasutak indóházát is. Ha azt akarjuk, hogy az államvasutak jövedelmet fokozzuk, ha behozzuk a vasutakat Budapestre úgy, hogy itt kiiencz vonal összpontosul, nem lehet követelni, sem külföldi "utazótól, sem Magyarország adófizetőitől, hogy olyan indóházban időzzenek, mint a jelenlegi. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert az oly állapotban van, hogy sem a forgalom szempontjából, sem életbiztonság szempontjából tovább fentartkató nem volt. (Helyeslés jo.bfelól.) Ha már indóházat építünk a fővárosban, mely, ha jól emlékszem összesen 3 millió frtba kend, ezen összegbői néhány százezer írt tokét megtakarítva, az állam finaneziáit rendezni nem fogjuk. (Igaz! ügy van! jobbfelöl,) Épen azon oknál fogva t. ház, hogy a t. képviselő ur takarékosságra hivatkozva, a költségvetésből nem tudott más tételeket kifogásolni, mint az említetteket, még inkább megerősödöm azon meggyőződésben, hogy pusztán takarékosság által azon ezélt, hogy államháztartásunkban az egyensúly helyrteállitassék; elérni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) De Thaly t. képviselő ur hivatkozott még arra, hogy hiszen nem ezáfolta meg senki Somssich képviselő urnak, azon szerinte igen fontos adatait, melyek szerint ő összehasonlítást tesz az adók különböző nemeire nézve Magyarországon és a külföldön és nem ezáfolta meg senki, hogy mily aránytalanság van Magyarországon a földadó és a többi egyenes adók között. Hát t. ház, kétséget nem szenved és nem fogja tagadhatni senki, hogy oly országban, mely első sorban földművelő ország s melyben az iparés kereskedelem fejletlen állapotban vau, nagyobb perczent esik a földadóra. Ez a dolog természeté ben van és ezt nem tagadta senki. A mi pedig azon összehasonlítást illeti, mit a í. képviselő ur tett, arra bátor vagyok megjegyezni, hogy ahhoz még némi szó fér, mert egy állam költségvetését a maiikéval összehasonlítani a költségvetési rendszer különféleségénél fogva nem lehet, igy például a mi költségvetésünket összehasonlítani Ausztria költségvetésével azért nem lehet, mert az elszámolás | módjában igen nagy különbség van; sőt a két kölségvetést egyszerűen össze sem lehet hasonlítani, mert Ausztriában igen sok kiadás a tartományok által fedeztetvén, ezen kiadások és a megfelelő bevételek az államköltségvetésében elő sem fordulnak. (TJgy van ! jobbfelöl.) Nem szerencsésebb talán azon összehasonlítás sem, melyei a képviselő ur egyes országok költségvetésével tett. A t. képviselő ur felemlítette a porosz költségvetést. Méltóztatik tudni, hogy ott van a birodalmi költségvetés, azután a porosz államköltségvetés, vannak továbbá kerületi és községi pótlékok, melyek egészen másként vannak elszámolva, mint mi nálunk. De hivatkozott különösen Poroszország jövedelmére, mely mindössze 900 millió márkát tesz. Méltóztassék csak tekintetbe venni, hogy miből ered ezen jövedelem és látni fogja, hogy ott az államvasutak bruttó jövedelme 5000 millió márka. Hát ha a porosz költségvetésből az 5000 millió márkát kiveszszük és a mi költségvetésünkből is kivesszük a vasutak bruttó bevételeit, akkor egészen másként fog állani az arány. Szintúgy áll a dolog Francziaországra nézve, melynek költségvetésében a centimé additionel hozzászámííása által roppant nagy különbség származik. Ha tehát összehasonlítást akarunk tenni, az első feladat az összehasonlítandó összegeket egyforma faetorokra átszámítani és egyenlő alapon levonni az eredményt. (Elénk helyeslés a jobboldalon,) A t. képviselő ur azt is mondotta, hogy a ministereket egyenkint mind tiszteli, azok szavának hitelt ad: de az én szavamra, mint pénziigyministerére, nem nagy súlyt fektet s azoknak nem sok Intelt ad. Bocsánatot kérek, a képviseli) ur ezen állítása indokolt volna akkor, hogy ha öt évi ministerségem alatt arra okot adtam volna, ha az általam kilátásba helyezett intézkedéseket foganarosítani elmulasztottam volna; de mindiddig, mig erre alkalmat nem szolgáltatok, a képviselő ur ezen vádját igazságtalannak kell kijelentenem. (Élénk helyeslés jőbbfelöl) Azt mondja Somssich képviselő ur, hogy a pénzügyminister vértezve van háromszorosan is az adófizetők szükségletei iránt és semmi érzékkel nem bír azok kívánalmai iránt; ugyanezt mondta Hermán képviselő ur is. Hát hogyan legyen a pénzügyminister vértezve az adófizetők érdekei irányában, mikor a pénzügyminister maga is adófizető és mikor érdekei egyéb viszonyoknál fogva sokszoros összeköttetésben vannak egyéb adózók érdekével, azt nem értem. De azt mondta Hermán t. képviselő ur, hogy nem helyes az asphalt-járdáról nézni az ország sorsát, hanem az ország egyes Tidékeit meg kell. nézni.