Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-278

382 278. országos filét deczembor 4. 1883. lyeket az érdek összeköt, fennállhat a szövetség, de uraim, ha e mellett az érdekközösség mellett a kölcsönös tisztelet s szeretet, barátság (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tapasztaljuk!) fennáll, ez az igazi kapocs, de higyjék el uraim, ily úton és mó don, a melyet önök hajtogatnak, nem fogjuk azt elérni. (Helyeslés jóbbfélöl. Zajos ellenmondás balfelöl.) Madarász Józsefe Ugy sem, mint önök hangoztatják! Vuchetich István: Részemről kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Derültség balfelöl.) Kiss Albert: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Előttem szólott t. képviselőtársain nevemen szólítva, kétszer is felhívott engem, hogy nevezzem meg itt a ház szine előtt, hogy a 34 horvát képviselő közül ki az, a kire azon vádat értettem, melyet beszédemből felolvasott s azt mondotta, hogy ha megnevezni nem tudom, még pedig névszerint megnevezni nem tudom, az nem lovagias eljárás. Én, t. ház, általánosságban mondottam itt e vádat mind a 34-ökre nézve; hogy ekkor lovagias-e azt mondani, hogy nevezzek meg egyes személyt, ezt megítélni a t. házra bízom. De tartozom röviden megmondani, hogy miért mondottam azt. Mondtam azért, mert merítettem e vádat a t. horvát képviselő uraknak azon ismert értekezleti határozatából, a mely jelenleg nincs nálam, mert nem gondoltam arra, hogy szükségem lesz reá, de a nielylyel kellő időben szolgálni fogok és ha kedve telik a t. képviselőtársamnak abban, e vádamat képes leszek és hajlandó vagyok be is bizonyítani, bár jobb szeretnék ennek bebizonyításától és az abból eredő kellemetlen vitáktól elállani. (Élénk tetszés a szélső' baloldalon.) Madarász József: T. ház! Személyes kérdésben kívánok felszólalni. (Halljuk!) Vuchetich előttem szólott t. képviselőtársam szíves volt engem nevemen szólítani és azt mondani, hogy itt többször többen és kivált én is azt a szót használjuk, hogy „drága testvéreink" és hozzátette, hogy ha ez a kifejezés abban az értelemben vétetik, hogy „szeretett", akkor azt elfogadja, ha pedig abban az értelemben, hogy sokat fizetünk érte, ugy azt visszautasítja. Bocsánatot kérek, én mindenkor ez utóbbi értelemben vagyok kénytelen ezt mondani. (Derültség. Helyeslés. Ugy van! á szélső balon.) Bár ne volnék kénytelen használni, hanem utasítom t. képviselőtársamat a főszámvevőszéknek és ennek nyomán a zárszámadási bizottságnak (Ugy van] Ugy van! a szélső baloldalon) e képviselőház termében határotul elfogadott azon jelentésére, amelyben megvan állapítva, hogy 1869-től fogva 1876-ig. (Egy hang jóbbfélöl: Ez nem személyes kérdés. Zaj. Felkiáltások a szélső balon: Személyes kérdés! Ha meghazudtolják !) Az személyes kérdés, hogy drága-e, vagy nem ? (Ugy van! a szélső balon.) Azt mondta a képviselő ur, hogy ha én ezt a szót „drága" abban az értelemben használom, hogy sokat fizetünk rája, azt visszautasítja. Ezt személyes kérdésben bebizonyítom. ((Helyeslés. Halljuk! a szélső bálon ) A zárszámadási bizottságnak elfogadott jelentése alapján e ház határozata szerint 1869-től 1876-ig bezárólag fizetett Magyarország drága horvát testvéreink helyett 24 millió frtot, 1876 tói 1879-ig bezárólag 20 millió frtot. (Ugy van! Ugy van! a szélső balon.) Tehát 1869 óta 44 millió frtot volt kénytelen Magyarország ezen kiegyezés következtében reájuk fizetni és ezért drága testvéreink, (Élénkhelyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Vuchetich István: T, ház ! Már az imént voltam bátor mondani, hogy az 1868-ban kötött egyezés alapján nem vagyunk kötelesek többet fizetni és igy nem vagyunk adósai senkinek. Ha Magyarország ráfizet, hát akkor kutatni kell az okokat. De méltóztassanak csak azt venni tekintetbe, hogy hiszen Magyarországot sok tekintetben cultur állammá szervezték önök. Nézzék meg fővárosaikat, 15 év óta hogy néz ki és hogy nézett ki az előtt, (Felkiáltásoka szélsőbalon : Hát Zágráb?) tekintsenek a vasutakra. (Felkiáltások a szélső -balon : Hát a slavoniai vasutak ?) Mindezen befektetésekei a legnagyobb részben Magyarországon tették (Felkiáltások a szélső balon: Saját pénzünkön! Ugy van! Ugy van!) akkor ne követeljenek tőlünk olyant, ha magukra vállaltak egy kötelezettséget, mikor a szerződést megkötötték hát viseljék. (Zaj. Félkiáltások a szHső balon: Hiszen épen azért drága! A háládatlanságért minden krajezár kár volt!) De kérem t. ház! ha mi valamely kötelezettséget elvállalunk és ezen kötelezettségnek eleget teszünk oly értelemben a mint az megköttetett, oly értelemben, hogy nem lehet tőlünk többet követelni: még egyszer kérdem, lovagias dolog-e azt mindig szemére hányni az egész nemzetnek? (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsíi balon: Önök kényszerítenek rá!) Van egy mód ettől menekülni, (Felkiáltás a szélső balon: Igen a revisio által!) Van egy m*ód, de nem tudom, hasznára lenne-e Magyarországnak ; én az önök meggyőződésével szemben ellenkező meggyőződésben vagyok. Madarász József: Tapasztaltuk a ragaszkodást 1848-ban. Elnök: Kénytelen vagyok megjegyezni Kiss Albert képviselő ur szavaira, hogy midőn ő oly erős vádat emel és azon kifejezést használta, hogy „oda haza Horvátországban mozgalmat támasztanak ellenünk," (Felkiáltások a szélső balon: Igaz is!) másfelől pedig maga is elismeri a képviselő ur, hogy névleg egyetlenegyet sem tud a 34 közül megnevezni, (Egy hang a szélső balon-.