Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-277

356 277, országos ülés december %. 188:í. neki pénz kell minden áron, (Derültség a bal és szélsőbalon) hogy a kormánynak rég adott igéretét beválthassa, neki mindenáron pénz kell, hogy az állam rendes kiadásai és bevételei közt az egyensúlyt, már mint ő hiszi, helyreállíthassa; neki pénz és pedig ismételve kell a pénz, mert a törvényhozás által e ezélra már megszavazott adójövedelmeket ennek intentiója ellen másra elköltötte; (Nagy derültség és tetszés bal- és szélsőbalon) neki pénz kell, hogy diadalt ülhessen az ellenzék felett és megmutassa, hogy ellenzésének és baljóslatainak daczára ő meg tudja szüntetni az évi hiányokat és e győzelmének babérjait felfűzheti halántékaira! A czélt, a törekvést magukban véve helyeslem, de az eszközöket, melyeket a kormány eddig alkalmazott és alkalmazni szándékozik most újabban, a folytonos adóemeléseket nemcsak nem helyeselhetem, de mint veszélyeseket határozottan kárhoztatom és a diadalt, melyet ily eszközökkel elérni lehet, hazámra nézve pyrhusi gyászos győzelemnek tartanám. Nem is irigylem az ilyen győzelem babérjait, sem részese, sem istápolója lenni nem akarok; mindezeknél fogva szárazan és a lehető legnagyobb rövidséggel fogom elsorolni szavazatomnak indokait. ISÍem szavazok meg ez idő szerint semminemű, kiváltképen bárminemű egyenes adófelemelést nem : 1. azért, mert Magyarország egyenes adókban, még inkább földadóban már ma is jelentékenyen többet fizet, mint a művelt nyugat hasonló égalj alatt fekvő bármelyik országának népe; 2. mert ezen nagy adó már is az adózóknak, tehát a nemzetnek törzsvagyonát támadja meg és pusztítja lassanként; 3. mert az adózó nép a közelmúltnak rósz éveiben a mostani adót se volt képes megfizetni, annál kevésbé fogná elviselni hasonló mostoha körülmények közt ä még magasabbra csigázni szándékolt nagyobb terheket; — és végre, mert 4. nem szavaznám meg ezen adóemelést különösen a jelen kormánynak, mert nem vagyok, nem lehetek abban biztos, hogy a nemzet által nyújtandó ezen újabb áldozatokat nem fogja-e egy szép napon, meghajolva a napirenden lévő nagy hatalmi velleitások követelései előtt — ennek rendelkezésére bocsátani, eddig tanúsított készsége szerint. A ki ezen egyszerűen elsorolt állításaimnak alaposságát tagadná, annak hasonló rövidséggel elmondom azoknak igazolását: Állítottam először, hogy Magyarország népei egyenes adóban, még inkább földadóban aránylag többet fizetnek már ma is, mint a művelt nyugot hasonló ágálj alatt fekvő bármelyik államnak népei ; — statistikai adatokkal bizonyítom ezen állításomat. (Halljuk! a balon.) Poroszországnak — a birodalmi statistikai füzetek kimutatása szerint — évi összes jövedelme 939.806,000 márka, melyhez egyenes adó 144.453,000 márkával, a földadó pedig 40.188,000 márkával járul. Francziaországnak — Blokk statistikai évkönyve szerint évi összes jövedelme 3,044.655,000 frank, ehhez járul egyenes adó 410.450,000 frankkal, a földadó pedig 175.500,000 frankkal. Magyarországnak — a bemutatott költségvetés szerint — elhagyva az átmeneteket, évi ösz~ szes jövedelme 295.519,000 frt, melyhez egyenes adó 90.000,000 frt, a földadó pedig 38.000,000 írttal járul.T' Ha már ezen adatokat összehasonlítjuk, azt talárjuk, hogy Poroszországban az egyenes adó az összes bevételhez mint 1: 6-hoz, a földadó pedig az összes bevételhez mint 1: 23-hoz; Francziaországban az egyenes adó az összes bevételhez mint 1: 7-hez, a földadó pedig az összes bevételhez mint 1: 17'9-hez viszonylik; míg Magyarországon az egyenes adók az összes bevételhez mint 1 : 3-36-hoz, a földadók pedig mint 1 : 7'76-hoz arányban állanak. Ezen összehasonlításból kitűnik, hogy mig Magyarország egyenes adója az összes bevételeknek majdnem Vs-át fizeti, addig Poroszország egyenes adója csak Ve-od, Francziaországé pedig alig 7?-ed részben egészíti ki az összes évi jövedelmeket. Még kedvezőtlenebb az arány a földadóban; mert mig e czímen Poroszország alig egy 23 részben, Francziaország alig 17 részben járul az összes bevételhez, addig mi Magyarországon földadó ezímén az összes bevételeknek V'-et részét fizetjük. Ezek szerint tehát Magyarország egyenes adókban aránylag kétszer annyival, földadóban pedig több mint kétszer, illetőleg háromszor anynyival járul a közjövedelmekhez, mint Francziaés Poroszország. Hátha még a föld jövedelmét és árát hasonlítauók Össze, akkor az arány Magyarországra nézve/még kedvezőtlenebb lenne. Állítottam másodszor, hogy ezen nagy adók máris az adózóknak törzsvagyonát, tehát a nemzeti törzsvagy ont támadják meg, a mit ismét statistikai adatokkal lehet bebizonyítani, mely adatokat a legkevesebb fáradsággal találhatjuk fel jeles fiatal nemzetgazdászunk gr. Széchenyi Imrének „amerikailevelei"-hez irt becses függelékében, melvek szerint: (Halljuk !) ' 1876-tól 1880-ig, tehát 5 év alatt 83,193 birtok árvereztetett el végrehajtás útján (Mozgás a baloldalon) és a mi még szomorúbb tanúságot tesz sanyarú vagyoni állapotunkról, ez az, hogy ezen