Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-276
276, országos ülés deczember I. 1883. 3^5 nehezedett az adózó vállaira, a mikor osztrák szerencsével vívott hadjáratok dicsőségét nemcsak vérrel, hanem tetemes pénz árán kellett megvásárolnunk , ma ezen pótadó állandósítva van és pedig 76 óta 14°/ 0-ban a földnél s a jelen törvényjavaslat folytán 30%al állapittatnék meg. Ily tetemes adóemelés mellett lehetetlen, hogy az alap meg ne támadtassék. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Ezt bebizonyítandó legyen szabad egy összehasonlítás által a tetemes adóemelést illustrálni. (Halljuk ! a szélső hátoldalon.) A Bach korszakban 1 hold legjobb minőségű szántóföld tiszta jövedelme 10, legfeljebb 12 frt osztrák értékben volt megállapítva, s ma esetleg ugyanazon szántóföld holdja az új kataszter szerint 16 frt 50 kr. tiszta jövedelemmel lett javaslatba hozva. Feltéve, mint a hogy van is, hogy az alföld, sőt máshol is, a községi adó az egyenes adó 75, sőt 1507,.-át is eléri, ott ezen 1 hold föld után a jelen javaslat szerint a következő közterhek esnek: egyenes adó fejében 4 frt 59 kr. 267,-kai számítva, 307, jövedelmi pótadó fejében 1 frt 39 kr., 757, községi pót adó 3 frt 22 kr.', összesen 8 írt 90 kr. évi adó, mely összeghez még esetleg egy kis kereseti adó is jön, azonkivül az egyházi és iskolai költségek, csőszbér, kisebb-nagyobb ménben községi és megyei közmunka is. No ele ez Móricz Pál képviselő ur szerint könnyítés leend, mert reform. Teli át a midőn ily megterheltetéssel állunk szemben, váljon nem-e látjuk az adóalapot is megtámadva ? Továbbá nem fogadhatom el a törvényjavaslatot, miután ezen tény folytán egy oly munkálat nyer szentesítést, mely még el sem készült, s melynek alapján a magyar állam összes jövedelmének tetemes része már a jövő évben ezen, még bizonytalan stádiumba levő kataszteri munkálat szerint repartiáltatnék. T. ház! Legyen szabad ezen állításom bebizonyítás.! czéljából az állandó földadó-kataszteri munkát főbb vonásaiban körvonalazni. Az 1875. évi VH-ik t.-cz., az 1876:XV.t.-cz. az 1881. évi XL. és XLIL t.-cz. alapján a földadó kataszter igen szabadelvű alapra lett fektetve a mennyiben a föld becslése egy választott és egy kinevezett becslőbiztos által volt eszközlendő és a 3 különböző bizottságon kivül még a községek is nyilatkozhattak a megejtett becsű eredménye fölött. De a midőn a törvényhozás ily alkotmányos alapra fekteti ezen munkálat keresztülvitelét, ugyanakkor a kormány közegei Buda várában megállapították — a climatikus viszonyok és minden egyéb mérvadó statistikai adatok mellőzésével •— ÍZ egyes járásokban alkalmazandó I. fokozatok tiszta jövedelmét minden egyes mívelési ágra külön-külön, s az igy megállapított fokozatok kellő insíruetió kíséretében elküldettek az egyes becslőbiztosoknak, minek az lett a végeredménye, hogy a földbirtok tiszta jövedelme 240 millió írtban lett megállapítva! — Ezen eredmény oly megdöbbentő hatással volt, hogy a kedélyek lecsillapítása czéljából egy enquéte összehívása vált szükségessé, melyből kifolyólag oda változtak az ügyek, hogy a 240 millió forint tiszta jövedelem helyett ugyanazon alapon, a földbirtoknak tiszta jövedelme 140 millióra lett leszállítva. (Halljuk!) Ezen téves előmunkálatok s a kataszteri hivatalok visszás szervezete még inkább kétségessé tévé a különben is nehéz feladat megoldását, Sőt ezen eredmény mintegy lehetlenné tétetett az által, hogy a laicus becslőbiztos, tisztelet a kivételeknek, közvetlenül a kataszteri kerület igazgatójának lett alá rendelve, a ki irodafőnöki minőségben s ugyanily qualificatióval ezen tágas hatásköre folytán a felügyelők okszerű működését mintegy illusoriussá tévé; (Halljuk!) a mennyiben a becslőbiztos csak jó kedvében fogadta el a felügyelők tanácsát. Minek folytán ma ugy áll a kérdés, hogy az esetleg rósz munkáért felelőssé tenni senkit nem lehet. Nem kívánok itt részletekbe menni, noha ezen állításomat egy pár példával tudnám illustrálni; de ; zt mellőzve, bebizonyítandom azt, hogy a kataszteri munkálat az ellenőrzés terén is elhibázott irányban lett foganatosítva. És itt nem fogok a helyszíneiési munkálatoknál is tapasztalt visszásságokra reflectálni, hanem csupán azt vagyok bátor elmondani, hogy mielőtt a járási bizottságok az 1881 : XL. t.-cz. 40. §. értelmében nyilatkoztak, a kerületi bizottságok ugyanazon törvény 41. §-a szellemében már végeztek ; és a mig a kerületi bizottsága 42. §. alapján eljárni igyekezett, addig az országos bizottság a 43. §. szerint — nem várva be az egymásutánt — határozott. Az itt elmondottak után nem fogadhatok el egy olyan törvényjavaslatot, mely ily alap elfogadását és oly tetemes adóemelést von maga után, hanem pártolom Helfy Ignácz képviselőtársam különvéleményét. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ugron Ákos : T. ház ! Nem volt szándékomban a jelen vitában résztvenni, de szólásra indít azon idegesség, a melyet a t. előadó urnái tapasztaltam, midőn bátor voltam szemébe mondani, hogy ő is azok közé tartozik, kik ezen országban az egyenes adó emelését lehetetlennek tartották — mondom, ha oly idegesen nem fogadta volna közbeszólásomat, másrészt, ha olyanok nem mondattak volna itt a házban Móricz Pál t. képviselő által, melyre ő legkevésbé volt jogosítva. Mielőtt Móricz Pál t. képviselőtársam beszédére áttérnék, kénytelen vagyok constatálni azon tényt, hogy igenis Hegedűs Sándor ur Tisza Kálmán minister úrral egyetemben ez országban az egyenes adó felemelését ez időszerint, lehetetlennek tartották ezelőtt egy-két évvel.
