Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-275

275. országé- ülés i denkitöl, hogy meggyőződésemet ossza vagy kö- | vesse: tudnám érteni a többség eljárását, ha csak­ugyan komoly, tisztán kitűzött czél lebegne szemei előtt; ha a t. kormány a ház elé léphetne és azt mondhatná: ime, sikerült az államháztartásban az egyensúlyt annyira megközelíteni, hogy most már csak egy rész hiányzik, ennek az elenyésztetése végett hozd meg még ezt a nagy, de utolsó áldo­zatot. Ily felhívással szemben még érteném, ha va­laki ily nagy áldozatra még eltudná magát hatá­rozni. De miként áll itt a dolog? Szemben állunk egy nyomtatásban, papiron levő iO milliónyi deficittel, de már magának a t. pénzügyminister urnak saját beismerése szerint is 42 milló forintnyi deficittel. Mondom, saját be­ismerése szerint, mert exposéjában azt méltóztatott mondani, hogy a hiány 20 millió forint, vagyis az esetre, ha e törvényjavaslat törvénnyé válik, 17 millió forint, ha azonban azt mondják, hogy a de­ficit nem az, a mit mi budgetszerüleg felállítunk, hanem az igazi hiány az az összeg, melyet az or­szág saját jövedelmeiből fedezni nem képes, akkor beismerem, hogy a deficit 39 millió, illetőleg 42 millió, ha, mint remélem, ez a törvényjavaslat nem szavaztatik meg. Igen, de ez vonatkozik azon költségvetési előirányzatra, melyet a t. pénzügyminister ur jú­liusban vagy augusztusban állított össze. Azóta összehalmozódott egy szép kis összeg, melyről előre tudjuk, hogy még növelni fogja a deficitet. S aztán majd gondoskodni fognak a közös ügyek intézői, hogy jöjjön hozzá póthitel czímén néhány százezer írt, ha nem több. S feltéve, hogy a bos­nyák testvérek megteszik azon szívességet, hogy egy egész esztendőn át békében maradnak, (Derült­ség a szélső halon) akkor előreláthatólag már 42—45 millió frt deficittel állunk szemben, tehát ép olyannal, milyennel szemben állottunk 8 évvel ezelőtt, midőn aclósságterhünk sokkal kisebb, több mint 30 millióval kisebb volt, mint most. (Helyeslés a szélső balon.) Ily állapottal szemben, midőn ily óriási teher alatt állunk, azt mondani, hogy 3 millióval segítsünk a bajon, ez valóban nem egyéb, mint egy csepp a tengerbe. Ez cl fog enyészni az egyensúly helyreállítása szempontjá­ból, mint elenyészett azon számtalan millió, melyet a múlt évben megszavaztunk, mert akkor is az egyensúly helyreállításáról volt szó. (Helyeslés a ssélső balon.) Herman Ottó: Én nem szavaztam meg. Helfy Ignácz í Én sem szavaztam meg, ha­nem megszavazta a ház. Azt mondta az előadó ur, hogy némi ellen­mondásban vagyok önmagammal, mivel, ha nagyon sokallom a deficitet, ha nagyon nagynak állítom fel: ebből az következik, hogy proponáljak na­KÉPVH. MAPLÓ. 1381—84. XIII. KÖTET. •vember 80 1883 %\$ gyobb adót, de semmi esetre sem, hogy keveseljem a 3 milliót, mert ez mégis apasztás. Szerintem a 3 millió roppant sok és roppant kevés. Roppant sok a túlterhelt népre nézve, (Élénk helyeslések a szélső baloldalon) az önök által kitűzött czélokra nézve, a deficithez képest pedig elenyésző csekélység, (Élénk helyeslés a ssélső bál­oldalon.) Miután czélt sem látok magam előtt, én semmi­kép sem vagyok azon helyzetben, hogy hozzá já­ruljak azon intézkedéshez, mely ezen törvény­javaslatban terveztetik s ezért bátor vagyok a t. ház szíves figyelmébe és elfogadására ajánlani különvéleményemet. (Helyeslés a szélső balon.) T. ház! Befej'eztem. Elmondtam lehetőleg nyugodtan, tárgyilagosan a magam nézetét, habár nem csekély önmegtagadásomba került ezen nyu­godtság és ezen tárgyilagosság. Képes lesz-e min­denki követni e példámat, nem tudom. Annyit tudok, hogy azon kormány, mely expresse, vilá­gosan, ünnepélyes kijelentés mellett a pénzügyek rendezésére vállalkozott, ezért adta fel elveit, (Élénk tetszésnyilatkozatok a szélső balon) mely nyolez esztendei működés után ily eredményt mu­tat fel, mint a milyent ezen törvényjavaslatban látunk, az ilyen kormány kíméletre igényt nem tarthat egyik oldalról sem. (Zajos helyeslés a szélső balon.) Ajánlom különvéleményemet elfogadásra. (Hosszan tartó élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az általam be­nyújtott törvényjavaslat mellett felszólalok, külö­nösen azokra fogok szorítkozi e felszólalásom alkalmával, a miket Helfy képviselő ur, mint a pénzügyi bizottság tagja, a különvéleményhez elő­terjesztett és mai felszólalásában a törvényjavas­latra nézve elmondott. Először is t. ház, áttérek azon észrevételekre, hogy ezen törvényjavaslat most tárgyalható nem is volna, hanem a dolog rendes sora szerint logice csak a költségvetés után volna tárgyalható. Követ­kezteti ezt a képviselő ur abból is, hogy ezen ja­vaslat pénzügyi eredménye az általam bemutatott költségvetés végén fordul elő. tehát logice csakis a költségvetés tárgyalása után volna fölvehető. Hogy a t. ház és annak bármely tagja, különö­sen a pénzügyi bizottság minden tagja ne volna tájékozva a pénzügyi helyzet felől, azt senki sem mondhatja ; legkevésbbé mondhatják a pénzügyi bizottság tagjai, kik a költségvetést csekély kivé­tellel letárgyalták és ezek közé a t. képviselő ur is tartozik. 0 tehát a pénzügyi helyzetről már most is eléggé tájékozva lehet. De a t. képviselő ur maga is mondja, hogy 40 millió deficittel állunk szemben és az ő állítása szerint, ha ezen törvény megszavaztatik, nem lesz a deficit 40 millió, hanem 3 millióval kevesebb. Hogy ezen 3 millió a költ­i ségvetés végén említtetik meg, az a költségvetés 40

Next

/
Thumbnails
Contents