Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

271. országos ülés november 26. 1883. 273 Ily körülmények közt engedje meg nekem a t, ház, hogy miután felemlítem azt, hogy a keresztény vallás a civilisatiónak, a művészetnek, a tudománynak, az emberszeretetnek, a munkásságnak, a humanismusnak és mindennek alapja, ón ezen meggyőződéstől vezettetve, de hallva egyszersmind azt is, a mint itt azon képviselőtársaim nyilatkoztak, kik az izraelita néphez tartoznak (Derültség) s a kik egész őszintén és hazafias szellemben nyilatkoztak, hogy össze akarnak olvadni a magyarokkal és magok is ugy éreznek és magok is magyarok akarnak lenni: no hát atyámfiai, (Derültség) nyújtok én alkalmat, hogy azok lehessetek, nyújtok alkalmat a civilisatióra, s az ugy fog megtörténhetni t. ház, hahogy én oly szerenesés és boldog lehetnék, hogy a t. ház módosítványomat, a mely igen egyszerű, de az igazság alapján fekszik, elfogadni méltóztatnék. A 38. §. ugyanis módosíttassák ekkép;„A polgári házasságból született mindkét nemű gyermekek a keresztény fél vallásában nevelendők." (Helyeslések.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módo %tványt). Irányi Dániel: T. képviselőház! (Halljuk!) Igen helyesen mondotta beszéde kezdetén G-öndöes Benedek t. képviselőtársam múlt évben tartott előadásával összhangzóan, hogy a gyermeknek mely vallásban leendő neveltetése a szülők joga s hozzá tehetjük: a szülők kötelessége. Ez a természeti jog, ez a vallásszabadság követelménye. És én, a ki 14 esztendeje, hogy a vallásszabadság mellett küzdök és küzdöttem, hála istennek, mindig t. barátaim pártolásával, nem lehetek hűtlen multamhoz, eiveimhez. Én a szakasznak illető rendelkezését fentartandónak vélem. (Helyeslések.) Nekünk mindenikünknek lehet előszeretetünk egyik-másik vallás iránt s igen természetes, a mely vallásban valaki nevekedett, azt rendesen a többinél jobbnak tartja; de midőn e terembe belép, ezen előszeretetét a törvényhozásba, a törvényekbe nem viheti. Mi Magyarország képviselői vagyunk, de Magyarország nem csu <án keresztényekből, hanem más felekezetű polgárokból is áll; nekünk egyenlően igazságosaknak kell lennünk valamennyi felekezet iránt. Ugyanazért tisztelt ház, a mint említem, én a szülőknek azon jogát, hogy ők határozzák meg, mely vallásban kívánják neveltetni gyermekeiket, fentartaní óhajtom. Ez annyira elemi dolog a nyugati államokban, hogy én részemről nem is ismerek újabbkori törvényt, mely e tekintetben a szülőknek jogát a legkevésbé is korlátozná. Méltóztassék bármely törvénykönyvet is elolvasni, és ha találnak abban czikket, a mely a szülőknek ezen jogát megszorítja, akkor beKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIII. KÖTET. vallom tudatlanságomat; én ilyen törvényt az újabbkoriak közül nem ismerek. Azonban épen, minthogy a szülőknek ezen jogát, ezen szabadságát fentartandónak vélem, mindenekelőtt egy módosítványt fogok tenni ezen szabadságnak mindenkori biztosítása végett. T. képviselőtársam emlékeztetett bennünket arra, hogy tavaly ugy a t. ministerelnök ur, mint én magam a reversalisok ellen nyilatkoztunk. Igenis, én a reversalisokat most is helytelenítem, mert azok a szülők szabadságát szükségtelenül korlátozzák. A szülőknek kell, hogy joguk legyen bármely pillanatban a felett megegyezni, hogy gyermekeiket miként akarják nevelni, A szülők közé nem szabad egy, meglehet idegenek pressiója által reájuk erőszakolt iratot csempészni; a szülőknek keli, hogy joguk legyen, a házasság után bármely esztendőben, mikor a gyermek vallási neveltetéséről van szó, a felett határozni, hogy mely vallásban neveltessék, ezt a szabadságot tehát valamely beirott papiros által nem látom korlátozandónak, azért is, mert meglehet, magok a szülőknek vallásos meggyőződése is megváltozhatik. Hiszen a törvény megengedi mindegyikünknek és igy a házasságban élő szülőknek is, hogy vallásukat megváltoztathassák", és ha ilyen reversalis megköti őket, akkor nem intézkedhetnek szabadon gyermekeik neveltetéséről. Én ennélfogva t. ház, e szakaszt a következőképen kérem módosítatni: „A polgári házasságból született gyermekek vallása iránt a szülők egyetértése határoz.'•' — Ez a szövegben is igy van. — „Az ezen szabadsággal ellenkező bármely szerződés, térítvény, vagy rendelkezés érvénytelen." —Ezt átvettem az 1868-iki törvényből, mely a vegyes házasságokról szól. A többi változatlanul megmarad: „A szülők egyetértése hiányában a fiuk az apa, a leányok az anya vallását követik." Erre szükség van, e nélkül a törvény minálunk hézagos volna. Ezt tehát fentartom. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Kiss Albert! T. ház! En teljesen osztozom az Irányi Dániel t. képviselőtársam által kijelentett azon nézetében, hogy mikor e terembe belépünk, kivül kell hagynunk minden előszeretetet egyik vagy másik vallásfelekezet irányában: de mikor ezennézetbeu osztozom, ugyanakkor legyen jogom vele szemközt nekem is hangoztatnom és kívánnom, hogy egyszersmind legyünk igazságosak minden vallásfelekezet iránt; mert ha előszeretetet nem is táplálunk, akkor is kötelességünk az, hogy egyik felekezetnek a másik felett bizonyos előjogodat ne adjunk. (Helyeslés.) Ha egyik vallásfelekezetnek joga van megszabni, hogy a szülő gyermekei, a fiuk az apa, a leányok az anya vallását követik és ha ezen törvény még mindig fennáll: kérdem, nem előjog-e ez az egyik szülő részére a 35