Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

271. országos ülés november 26. 1883. 265 hogy a kihirdetés folytán házassági akadály jelentetett volna be. És ilyen eset nem is lehet, t. ház, mert mikor a lelkész megkezdi a kihirdetést, akkor ő már hivatalosan és alaposan tudja azt, hogy a felek közt házassági akadály nincsen, különben ki sem hirdeti. E szokás tehát legfellebb egyszerű ünnepélyesség és az újabb canonjogtudósok kézi könyveiben is mint ilyen tárgyaltatik, pedig mondhatom, hogy bármely felekezet egész isteni tisztelete folyamán nincs egy eljárás, a mely oly kevéssé volna ünnepélyes, mint épen a házasságok kihirdetése, ugy hogy lelkészi körökben igen gyakran lehet hallani, hogy ezen szokást, melynek értelme amúgy sincs többé, másfelől az isteni tisztelet ünnepélyességét zavarja, el kell hagyni. Ez a törvényjavaslat is ünnepélyességnek nevezi a hirdetést. De lássuk csak, milyen szép méltóságteljes ünnepély lesz belőle ? Az irást kiragasztják a vármegyeház kapuja alá, az árverési és zsiványkörözési hirdetések közé; ez az egyik actus. A másik az, hogy a polgármester kinyitja az ajtót s olvassa a hirdetést önmagának. Nem tudom, azt méltóztatik-e a nyitott ajtó alatt érteni, hogy mikor a polgármester a kihirdetést eszközli, ki kell nyitni az ajtót? Ez mindenesetre némi olyan szabadkőműves! ceremónia lesz; ajtó-kinyitás, ajtó-betevés, nagy és kis kalapácscsal való kopogtatás, csak azért, hogy a kihirdetés ünnepélyes legyen. Én bátor vagyok kérdeni minden jogtudóst, miféle jogi értéke és eredménye lehet egy olyan hirdetésnek, mint ez, a hol a hirdetés kifüggesztése előtt már tudni kell az illető állami közegnek, hogy ott házassági akadály fenn nem forog ? Bizonyosan semmi sincs. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy ha a képviselőház már azon modern liberális álláspontra helyezkedett, hogy az egyházi házassági jogot megváltoztatja és ilyen polgári házasságot hoz be, hát akkor azon régi egyházi sallangot se kímélje, a melynek ott is megszűnt már az értelme, ott is csak ünnepélyesség, itt pedig egy csöppet se fog ünnepélyesen kinézni. Bátor vagyok indítványozni, hogy a 27-ik §-ból e szavak: „akihirdetés és", valamint a következő 18—26. szakaszok kihagyassanak és igy a kihirdetés szükségtelen volta a házasságra nézve kijelentessék. Elnök! Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Literáty Ödön előadó: T. ház! En a felolvasott módosításhoz hozzá nem járulhatok. Akihirdetés nem képez oly akadályt, a mely a házasságot érvénytelenné tenné, de mindenesetre, midőn felállíttatnak a házasság érvénytelenítő akadályok és a házassági tilalmak léteznek, kell a törvényKÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XIII. KÖTET. [ ben gondoskodni arról, hogy mód adassék, hogy azon tilalmak azon esetre, ha az illető házasulandók elhallgatnák vagy félrevezetnék az összeadó közeget, annak tudomására juthassanak. Ennek következtében gyakorlati értékkel bir, különben nemcsak hazánkban, de mindenütt a házassági jog terén a kihirdetés, mint a házasságkötésnek egyik kelléke állíttatik fel. Ünnepélyes-e vagy nem, arról vitatkozni nem akarok; mi legalább is ünnepélyességnek tartjuk a kihirdetési actust és e szempontból igen jó helyre vétetik fel a törvényjavaslatban ezen intézkedés. A kifej tetteknél fogva tehát ezt szükségesnek tartom és kérem a t. házat, hogy e törvényjavaslatnak erre vonatkozó intézkedéseit fentartani méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Ha szólani senkisem kíván, következik a szavazás. A 17-ik §-nál Kovács Albert képviselő ur azon módosítást tette, hogy a szakasz elejéről e szavak: „a házasság érvényességéhez a a kihirdetés és" hagyassanak ki, a szakasz többi része megmaradván: a további módosítás a következő szakaszakról szól, tehát azoknál fog figyelembe vétetni. Kérdem már most a t. házat, méltóztatik-e a 17-ik §-t szemben a Kovács képviselő ur módosításával változatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik fenn kívánják tartani, méltóztassanak felállami. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt változatlanul kívánja fentartani. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a III. fejezet czímét és as A) alatti czímet). Elnök : Eífogadtatik. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa 18—20. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 21-ik %-t). Lükő Géza: T. ház! Én azt hiszem, hogy midőn az igazságügyi bizottság e szakaszt tárgyalta, ezen szónak „ünnep" a jelentőségét nem vette figyelembe. Miután most már azt lehet mondani, hogy az izraeliták is bevett vallásúakká lettek, kérdés, hogy minő ünnepet ért a törvény, mert itt az nincs megmondva; és minthogy épen izraeliták házasságáról van szó, okvetlen szükséges lenne annak is kifejezést adni, hogy tehát az izraeliták ünnepei is figyelembe vétessenek. E tekintetben elég fontosnak tartom a dolgot, hogy a szakasz talán a bizottsághoz utasíttatnék vissza; de ha erre a t. ház hajlandó nem lenne, legegyszerűbbnek találnám, hogy kihagyatnának e szavak és akár van ünnep, akár nincs, a kihirdetés történjék meg. Hiszen tudjuk, hogy a bíróságoknál, a telekkönyvezésnéi a legnagyobb ünnepen is megtörténnek bizonyos functiók; a közigazgatás, a rendőrség körében sürgős eseteket ünnepnapon is ellátnak. Én tehát ünnepnapon is teljesít| hetőnek tartam a kihirdetést, mely magában 34