Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-256
256. országos ülés október 3, 1§8?>, V, helyzet mielőbbi visszaállítását és a bán mielőbbi kinevezését is Ők tehetik első sorban lehetővé, mert ha ők bebizonyítják, hogy komolyan csakugyan teljesen a fennálló törvény fenntartása az egyedüli, a mit kivannak; ha ők bebizonyítják, hogy egy bán kineveztetvén, képes is lesz hivatásának megfelelni, képes: lesz arra is, a mire mindenek előtt szükség van: az administrationalis bajokat orvosolni, [Élénk helyeslés a jobboldalon) akkor igenis teljes lelki örömmel és megnyugvással, inkább ma, mint holnap én magam részéről a rendes viszonyok visszaállítása és a bán kinevezése mellett lessek. (Helyeslés a jobboldalon.) De ismétlem, azt koezkáztatni, hogy néhány hét múlva újra kelljen királyi biztost kinevezni, vagy azon állapotnak kitenni magunkat, hogy az autonóm közegek utján a magyar kormány minden egyenes befolyhatása nélkül támadt administrationalis bajokért is Magyarország tétessék felelőssé, azt hiszem, ez a legnagyobb hiba volna. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem tehát t. képviselőház, liogy magam részérő] mindezeket mondottam és hozzá teszek itt is még egyet és ez az, hogy ha vannak bajok, mint olvassuk és állíttatik, admininistrativ panaszok a közős kormány eljárását illetőleg, mihelyt a rendszeres állapot helyreállott, mód van, hogy a kormányok ez iránt érintkezzenek. Ha azt hiszik a horvátok, hogy a magyar-horvát közös kormány álláspontja nem egyezik meg a törvénynyel: van módjuk interpellálni azon kormányt itt a ház kebelében, vagy ha azt hiszik, hogy az 1868 óta fejlődött viszonyok következtében az 1868-iki törvény némely részei törvény általi magyarázatot, vagy változtatást kívánnak; annak is megvan a maga alkotmányos módja, kijelöli azt a törvény maga; de most ezen incidensből akár az egyiket, akár a másikat szóbahozni, eldöntetni akarni, akár az ő irányukban, akár a mienkben az okvetlen szükségen túli eonsequentiákat kihúzni akarni: nem tartanám sem helyes, sem alkotmányos, sem politikailag tapintatos dolognak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A mi már magát a kérdést illeti, igen jól méltóztatnak tudni — már beszédemben is jeleztem —- hogy a magyar-horvát közös kormánynak és nekem is, mint tagjának — meggyőződésem, hogy a czímereknek oly ínódoni alkalmazása, mint az történt, a törvénynyel egyáltalában nem ellenkezik, abba nem ütközik. (Mozgás a ssélsöbaloldalon.) De nem tagadhatom azt sem, miként már jelzem, 1868 óta hoszú időn keresztül másként történvén az alkalmazás, hona üde támadhatott az a nézet, hogy az 1868-iki törvény valódi értelmében azon akkor inaugurált eljárás fekszik és nem az, a mely újabb időben alkalmaztatott. Ezen nézettől vezettetve és ezen kérdés elenyésztetését óhajtva, nézetem tehát az, hogy nem KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XTIT. KÖTET." járhatnánk el helyesebben, mint azon az úton, melyet a következő határozati javaslat által proponálni kívánok: (Halljak! Halljuk! Olvassa.) „Mondja ki határozatikig a ház, hogy a kormánynak azon nyilatkozatát, melyet aHorvát-Szlavonországokban felmerült események folytán, úgy az azokat megelőzött czímer és felirat kérdésében, mint a zavargásokat követett intézkedésre nézve tett, helyeslőleg tudomásul veszi; egyúttal pedig tekintettel azon gyakorlatra, mely az 1868-ik év után a kormányok által követtetett, mely az 1868: XXX. t.-cz. illető szakaszainak másként értelmezését lehetővé tette: felhatalmazza a kormányt, hogy az 1868. évben kezdeményezett gyakorlat szerint fenlevő czímereket fenhagyhassa; ott pedig, a hol más felírású czímerek alkalmaztattak, azok helyett és ezentúl mindenütt, a hol czímerek újra alkalmaztatnának, az idézett törvény 62. §-a szószerinti értelmének megfelelőleg, minden felirat nélkül alkalmazza a törvényben meghatározott czímereket." (Hosszan tartó mozgás a baloldalon. Halljuk! jobbfelöl) Én azt hiszem, t. ház, hogy ha — mert ettől függ minden —• a békés kiegyenlítés, a rendszeres állapot mielőbbi visszatéréséi óhajtjuk: ez az út, a melyen haladnunk kell Ismétlem, a mit mondtam. Vagy elérjük ezen az úton a czélt — én óhajtom és remélem, hogy elérjük, —vagy ha nem érjük el: belesz bizonyítva, hogy bár a magyar törvényhozás részéről ez irányban minden megtörtént, bár a nemzetiség és nyelv tekintetébeni aggályoknak minden alapja elvétetett s ha mégsem sikerül, ismétlem, törvény és alkotmányon túlmenő aspirátiók kell, hogy okai legyenek; sajnos eset lenne, de azt hiszem, hogy a magyar törvényhozás és a magyar kormány helyzete ez esetben egészen erős, egészen tiszta, a világ előtt mindenütt megvédheti') lesz. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zaj halfelöl.) Ezen szempontból ajánlom a t. háznak határozati javaslatomat elfogadásra, kérve, hogy az, ha elfogadtatik, azután, hogy országos határozattá emeltethessék, a főrendiházzal is közöltessék. Most még csak egy kérésem van. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy bármi legyen a t. ház többségének határozata, akár fogadtassák el ezen javaslat, akár vetessék az el, fontos állami érdek, hogy ezen kérdés mentül előbb eldöntve legyen. Nem szükséges est bővebben indokolnom; hiszen a tegnapi napon is a túlsó padokról lett ezen ügy sürgőssége hangsúlyozva. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen határozati javaslat kinyomatását elrendelni és egyúttal tárgyalását már a holnapi ülés napirendjére kitűzni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A határozati javaslat még egyszer fel fog olvastatni. 3
