Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-267

184 *2E7. országos iiléi november 31. 1SS3. külön törvényt hozni, mégis azon angol vagy francziának a polgárjogot soha sem adnánk meg — arról, hogy a zsidóktól az emberi jogok megvonassanak, arról szó nem volt — meg fogják látni, hogy a zsidó polgártársaink eszejárásuk az, hogy mit tartanak jónak, rosznak, erkölcsösnek vagy nem erkölcsösnek és az ő fogalmaik szerint, hogy mi mozdítja elő a haza javát, bizonyára meg fognak győződni, hogy zsidó polgártársaink sokkal távolabb állanak e tekintetben tőlünk, mint azon angol, franczia vagy Némethon lakója. A mi a szabadelvííségre való folytonos hivatkozást illeti, a mely, kivéve az igazságiigyminister urat, csaknem minden szónok részéről hangoztattott az előadótól kezdve, erre kerülve az érvelést, engedjék meg, hogy egy kis indítvány nyal szolgáljak, a mely bele illik a vitába és igen helyesen fejeztetik ki azzal, a mit a német Strichprobenek nevez. Méltóztassék bármelyik szónok úr, a ki hivatkozott a szabadelvííségre, e szó helyébe helyezni a „zsidó érdeket", vagy a „zsidó hatalom növekedését" és meg fogja látni, hogy jó lesz a cadentia, sőt nemcsak ez lesz jó, hanem meglesz a most hiányzó logicai következetesség. A mi a fajvegyület kérdését illeti, ez a tudománynak még megoldatlan problémája és mélyebb tanulmányt követel, hogy ennek hatását megismerjük ; sőt okvetlen több generatio szükséges hozzá megtudni, vájjon a fajvegyület eredménye jó-e vagy rosz-e ? L)e mindenesetre némi tapasztalásunk van. Göndöcs t. képviselőtársamnak volt bátorsága kimondani, hogy a zsidó faj erkölcsileg mélyebb színvonalon áll. Ez kétségkívül ugy van. Hanem Göndöcs t. képviselő ur nem mondta meg, hogy sok tekintetben pedig a zsidók felettünk állanak, hogy ők a hatalom eszközeit sokkal jobban ismerik, mint mi, hogy ők a hatalomnak ezen eszközei mellett szívósan és ügyesen tudnak küzdeni, hogy ők egy tömör falanxot képeznek. Már pedig ha ezen tömör falanx szemben áll egy teljesen oszló félben, válságos stádiumban levő, egy atomizált társadalommal, nem kell hozzá sok tudomány átlátni, hogy az előny a zsidók részén lesz, azaz meg fog történni az, a mit Jókai egy évvel ezelőtt mondott, csak hogy nem 100, hanem 50 vagy 40 esztendő múlva : el fogunk mi zsidósotlni. Ezen törvényjavaslatra különös világot vetnek azon körülmények, a melyek annak születését kisérték. Hiszen országszerte járt az a. hir — a club-tárgyalások nyilvánosak voltak — hogy majd Prileszky képviseli! ur, majd Éles képviselő ur, tehát eddig a kormánynak igen hű emberei, támogatói, indítványokat fognak beadni oly értelemben, hogy ezen javaslat elodáztassék, hogy utasittassék a kormány az általános polgári házasság behozatalára nézve törvényjavaslatot előterjeszteni. A t. minister ur azonban azt jelentette ki, hogy ha ezen elodázási javaslatok tétetnének, a& antisemiták mintegy vérszemet kapnának, ez félremagyarázásokra adhatna okot, ez az ő malmukra hajtaná a vizet stb. Hát t. ház, e tekintetben én azt hiszem, as antisemitismust, miként előttem már igen helyesen hangsúlyoztatott, semmi sem fogja annyira erősíteni, mint épen ezen törvényjavaslat, mert az, a mit Éles képviselő ur bár más szempontból mondta: csak az ellentéteket fogja kidomborítani, azaz magyarán mondva csak elkeseredést fog szülni. T. Miehl képviselő ur azt kérdezte, hogy hát miféle firmának, ezeknek köszönhetjük mi ezen törvényjavaslatot? O igen ügyesen a végén, a „pointe" előtt eltért, bevallotta, hogy mást fog mondani, mint a mit mi várunk. Be mondjuk ki, a ezég, a firma, a melynek köszönhetjük, nem más, mint a zsidóság. Göndöcs t. képviselő ur a múlt tavasz előtt azt mondta, hogy ő sohasem hiszi, hogy a joviális magyar vér közösülésbe fog lépni a zsidó vérrel (Derültség) és azt is mondta, nem hiszi, hogy a javaslat e ház elé fog kerülni. Én már akkor is kijelentettem, hogy igenis ide fog az kerülni, mert és ha a zsidók akarják. Tehát Göndöcs képviselő tir látja, hogy bár én sokkal távolabb állok a kormánytól, mint ő, (Derültség) mégis ugy látszik, jobban tudtam megítélni az itt mozgó factorokat. A tisztelt, lelkész uraknak volt is talán némi okuk azt hinni, hogy ezen törvényjavaslat nem fog kerülni a ház asztala elé, hiszen nekik jó részük volt abban, hogy az általános polgári házasságról szóló törvényjavaslat nem lett törvénynyé, annak daczára, hogy azt a ház megszavazta volt. Mert tagadhatlan, hogy a kathobkus egyház és clérus nagy hatalmat képeznek. De hát a zsidóság még sokkal nagyobb hatalom. Ha már mostan tény, hogy minden modern parlamentáris kormány és speciaiiter magyar kormányunk nem szeret valódi hatalommal szembeszállni, világos, hogy ezen hatalom előtt, t. i. a zsidóság előtt annál inkább referálni kellett. Különben is ezen törvényjavaslat nem annyira a coliisióban levő jogok kiegyenlítése, hanem ügyes kibúvó. A t. kathoíikus lelkész urak protestálnak ezen törvényjavaslat ellen, & mint imént hallottuk; de miután ezen törvényjavaslat csak kivételes, megmaradnak a kormánynak padjain, a mint azt imént hallottuk. Be végzem szerény — hogy ugy mondjam, rögtönzött észrevételeimet — egy kívánsággal, nie^et azt hiszem, nem fognak phrasisnak venni, mert saját fejére rosszat a hitetlen, az atheista* ember sem fog kívánni. Sokszor hallottuk a sötétkor árnyait, a középkor IU arad ványait, halottuk a haladás, a szabadelvűség szavakat megemlítve. Engedjék, hogy én j ezen előrehaladt stádiumában a vitának a követ-