Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-265

13g 266. országos tlé> november IS, 18SS. rést tartalmaznak. Az egyik pénzügyi természetű. Azt hiszem, hogy a kérvények ezen része a pénz­ügyi bizottsághoz volna utasítandó, mert az a jövő évi költségvetéssel összefügg; a másik része pedig általánosságokat tartalmaz, ezekre nézve a kér­vényi bizottság fog jelentést tenni. (Helyeslés ) Te­hát ez utóbbi kérvények a pénzügyi bizottsághoz és a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Jelentem továbbá a t. háznak, hogy Mocsáry Lajos képviselő ur egy sürgős interpellátiót kivan intézni a ministerelnök úrhoz Phiiippovics tábor­szernagynak horvát bánná való kineveztetése tár­gyában. Azt hiszem, a t. ház beleegyezni méltóztatik abba, hogy a képviselő ur az ülés végén interpel­lációját megtehesse. (Helyeslés.) Következik a napirend, még pedig a pénz­ügyi bizottságban hiányzó egy tagnak meg­választása. A névsort Zsilinszky Mihály jegyző ur fogja felolvasni, a távollevőket pedig Duka Ferencz jegyző ur fogja feljegyezni. Méltóztassanak szavazati jegyeiket beadni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a névsort), Elnök: A szavazás befejeztetvén, a jegyző urak a szavazatok összeszáimtá sara és az eredmény bejelentésére utasíttatnak. Következik a napirend másik tárgya: az igazságügyi bizottság 412. számú jelentése a ke­resztény és izraelita között, valamint az országon kivlll kötött polgári házasságokról szóló 11. számú törvényj avaslatról. Méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni ? (Felolvasottnak tekintjük!) Ha felolvasott­nak méltóztatnak tekinteni, akkor az általános vitát megnyitom. Az első szó a. bizottság előadóját illeti. Literáty Ödön előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Politikai és társadalmi nagyfontosságú kérdés az, melyet a szőnyegen levő törvényjavas­lat megoldani kivan. Meg fogja-e oldani vagy sem, az a jövő titka, mely felett előzetesen ítéletet mon­dani nem lehet. Kérdés csak az, hogy vájjon azon elvi határozmányok, melyek a törvényjavaslatban letéve vannak, alkalmasak-e azon czél megvaló­sítására, mely ezen törvényjavaslatnak feladatát képezi. Mi hát a ezélja ezen törvényjavaslatnak? Az t. képviselőház, hogy véget vessen azon anomáliának, mely a jogegyenlőség rovására az ország keresztény és izraelita polgárai közt a mai napig is tényleg fennáll, mely megakadályozza azt, hogy a keresztények és izraeliták egymással érvényes házasságot köthessenek és így a zsidóság assimilálódásának lehetőségét gátolja; mely vá­laszfalat emel, a mely válaszfal az izraeliták egyen­jogúsítását kimondó í 867 ; XVII. törvényczikk intézkedéseinek hatályát is bizonyos részben illu­soriussá teszi. Czélja továbbá a törvényjavaslat­nak az országon kívül kötött polgári házasságokból származó jogviszonyoknak törvény által való sza­bályozása. Nem czélja t. ház, a törvényjavaslatnak, hogy az általánosan kötelező polgári házasságot inaugu­rálja. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az a baj!) Ez nem időszerű, nem szükséges és tekintve az administrationális okokat, ma egyáltalán meg nem valósítható. (Mozgás a szélső baloldalon.) A jog­egyenlőség elve, az állam érdekei követelik, tár­sadalmi és erkölcsi tekintetek sürgetik, hogy az állam polgárai egymással szabadon léphessenek házasságra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezen lehe­tőség ma csak az ország keresztény vallású pol­gárai irányában áll fenn, a mennyiben azok saját egyházi törvényeik utján egymással házasságra szabadon léphetnek, viszont az izraelitákra nézve is, a mennyiben egymás közt házasságot kötni ki­vannak. De a keresztény és izraelita a jogegyen­lőség előnyeit e téren nem élvezi. Mi ennek következménye t. ház, az, hogy azon keresztény és izraelita egyének, kiket köl­csönös érzelmeik összevezettek, vagy a kik nem tudják lelkiismeretükkel megegyeztetni azt, hogy vallásukat fölcseréljék, azok vagy az ország tör­vényeinek kijátszásával idegen állam törvényeiben keresnek menedéket, vagy törvénytelen viszony­nak vetik meg alapját. Mindkét esetben pedig gyer­mekeik társadalmi állását, polgári viszonyait, örö­kösödési igényeit veszélyeztetik. Hát t. ház, az ország érdekeivel összeegyez­tethető-e ez"? Nem. Ez ellen társadalmi és erkölcsi tekintetek tiltakoznak. És mert ezen állapot tény­leg létezik, azt megszüntetni a törvényhozásnak kötelessége. Vannak t. ház, kik ezen bajok orvoslását az általánosan kötelező polgári házasság behozatalától várják. (Ugy van! a szélsőbalon.) Vannak ismét mások, a kik elégségesnek tartanák, ha a protes­tánsok házasságaira vonatkozó, hazánkban érvény­ben álló József-féle pátens intézkedései röviden néhány szakaszszal a keresztények és izraeliták közt kötendő házasságokra is kiterjesztetnének. Nem tartozik feladatomhoz, hogy az általánosan kötelező polgári házasság felett bírálatot mondjak. De miután, mint javasolt eszköz áll előttünk, a t. há.z engedelmével röviden bátor leszek kimu­tatni, hogy az általánosan kötelező polgári házas­ság behozatala ma nem oly factor, mely alkalmas volna a bajok orvoslására. (Halljuk!) Az általáno­san kötelező polgári házasság behozatalát az állam és az egyház közötti viszony szabályozásának, az állam és az egyház különválásának kellene meg­előzni. Mert, t. ház, csak akkor fognak beállani azon indokok, a melyek lehetővé, sőt elodázhat­lanná fognák tenni azt, hogy a házasságkötés

Next

/
Thumbnails
Contents