Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-265

13g 266. országos tlé> november IS, 18SS. rést tartalmaznak. Az egyik pénzügyi természetű. Azt hiszem, hogy a kérvények ezen része a pénzügyi bizottsághoz volna utasítandó, mert az a jövő évi költségvetéssel összefügg; a másik része pedig általánosságokat tartalmaz, ezekre nézve a kérvényi bizottság fog jelentést tenni. (Helyeslés ) Tehát ez utóbbi kérvények a pénzügyi bizottsághoz és a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Jelentem továbbá a t. háznak, hogy Mocsáry Lajos képviselő ur egy sürgős interpellátiót kivan intézni a ministerelnök úrhoz Phiiippovics táborszernagynak horvát bánná való kineveztetése tárgyában. Azt hiszem, a t. ház beleegyezni méltóztatik abba, hogy a képviselő ur az ülés végén interpellációját megtehesse. (Helyeslés.) Következik a napirend, még pedig a pénzügyi bizottságban hiányzó egy tagnak megválasztása. A névsort Zsilinszky Mihály jegyző ur fogja felolvasni, a távollevőket pedig Duka Ferencz jegyző ur fogja feljegyezni. Méltóztassanak szavazati jegyeiket beadni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a névsort), Elnök: A szavazás befejeztetvén, a jegyző urak a szavazatok összeszáimtá sara és az eredmény bejelentésére utasíttatnak. Következik a napirend másik tárgya: az igazságügyi bizottság 412. számú jelentése a keresztény és izraelita között, valamint az országon kivlll kötött polgári házasságokról szóló 11. számú törvényj avaslatról. Méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni ? (Felolvasottnak tekintjük!) Ha felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, akkor az általános vitát megnyitom. Az első szó a. bizottság előadóját illeti. Literáty Ödön előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Politikai és társadalmi nagyfontosságú kérdés az, melyet a szőnyegen levő törvényjavaslat megoldani kivan. Meg fogja-e oldani vagy sem, az a jövő titka, mely felett előzetesen ítéletet mondani nem lehet. Kérdés csak az, hogy vájjon azon elvi határozmányok, melyek a törvényjavaslatban letéve vannak, alkalmasak-e azon czél megvalósítására, mely ezen törvényjavaslatnak feladatát képezi. Mi hát a ezélja ezen törvényjavaslatnak? Az t. képviselőház, hogy véget vessen azon anomáliának, mely a jogegyenlőség rovására az ország keresztény és izraelita polgárai közt a mai napig is tényleg fennáll, mely megakadályozza azt, hogy a keresztények és izraeliták egymással érvényes házasságot köthessenek és így a zsidóság assimilálódásának lehetőségét gátolja; mely válaszfalat emel, a mely válaszfal az izraeliták egyenjogúsítását kimondó í 867 ; XVII. törvényczikk intézkedéseinek hatályát is bizonyos részben illusoriussá teszi. Czélja továbbá a törvényjavaslatnak az országon kívül kötött polgári házasságokból származó jogviszonyoknak törvény által való szabályozása. Nem czélja t. ház, a törvényjavaslatnak, hogy az általánosan kötelező polgári házasságot inaugurálja. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az a baj!) Ez nem időszerű, nem szükséges és tekintve az administrationális okokat, ma egyáltalán meg nem valósítható. (Mozgás a szélső baloldalon.) A jogegyenlőség elve, az állam érdekei követelik, társadalmi és erkölcsi tekintetek sürgetik, hogy az állam polgárai egymással szabadon léphessenek házasságra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezen lehetőség ma csak az ország keresztény vallású polgárai irányában áll fenn, a mennyiben azok saját egyházi törvényeik utján egymással házasságra szabadon léphetnek, viszont az izraelitákra nézve is, a mennyiben egymás közt házasságot kötni kivannak. De a keresztény és izraelita a jogegyenlőség előnyeit e téren nem élvezi. Mi ennek következménye t. ház, az, hogy azon keresztény és izraelita egyének, kiket kölcsönös érzelmeik összevezettek, vagy a kik nem tudják lelkiismeretükkel megegyeztetni azt, hogy vallásukat fölcseréljék, azok vagy az ország törvényeinek kijátszásával idegen állam törvényeiben keresnek menedéket, vagy törvénytelen viszonynak vetik meg alapját. Mindkét esetben pedig gyermekeik társadalmi állását, polgári viszonyait, örökösödési igényeit veszélyeztetik. Hát t. ház, az ország érdekeivel összeegyeztethető-e ez"? Nem. Ez ellen társadalmi és erkölcsi tekintetek tiltakoznak. És mert ezen állapot tényleg létezik, azt megszüntetni a törvényhozásnak kötelessége. Vannak t. ház, kik ezen bajok orvoslását az általánosan kötelező polgári házasság behozatalától várják. (Ugy van! a szélsőbalon.) Vannak ismét mások, a kik elégségesnek tartanák, ha a protestánsok házasságaira vonatkozó, hazánkban érvényben álló József-féle pátens intézkedései röviden néhány szakaszszal a keresztények és izraeliták közt kötendő házasságokra is kiterjesztetnének. Nem tartozik feladatomhoz, hogy az általánosan kötelező polgári házasság felett bírálatot mondjak. De miután, mint javasolt eszköz áll előttünk, a t. há.z engedelmével röviden bátor leszek kimutatni, hogy az általánosan kötelező polgári házasság behozatala ma nem oly factor, mely alkalmas volna a bajok orvoslására. (Halljuk!) Az általánosan kötelező polgári házasság behozatalát az állam és az egyház közötti viszony szabályozásának, az állam és az egyház különválásának kellene megelőzni. Mert, t. ház, csak akkor fognak beállani azon indokok, a melyek lehetővé, sőt elodázhatlanná fognák tenni azt, hogy a házasságkötés